A kolumbiai törvényhozás elfogadta a javaslatot, amely 2027-től megtiltja a bikaviadalok rendezését az Andok menti országban. Biztosra vehető, hogy az államfő aláírja a törvényt, hisz már korábban is ellenezte a kegyetlen „sportot”.
A tilalmat az állatjogi aktivistáknak sikerült kiharcolniuk, akik régóta egyenlőtlennek és kegyetlennek nevezik a felfegyverzett emberek és a kiszolgáltatott állat összecsapását.
Több egykori prominens torreádor is elismerte, hogy a bikákat nyugtatókkal és hashajtókkal gyengítették le a corrida előtt, vazelint dörzsöltek a szemükbe, hogy elhomályosítsák a látásukat, és órákig sötétben tartották őket, mielőtt kiszabadultak a napsütötte arénába.
A bikák kilenctizedének a harc előtt „leborotválták” a szarvát – számolt be még 1987-ben dr. Manuel Sanz, a bikaviadalok jól ismert állatorvosa. Az eljárás azt jelenti, hogy a bika szarvából több centit is lefűrészeltek, a megváltozott szöggel pedig elvétette a döfést.
Miután az elkábított, csonkolt állat bejut az arénába, két lovas és három gyalogos picador több szúrást ejt az állaton, amelyet már a vérveszteség is kimerít.
Ezek után lép színre a matador, akinek egy, a szívet célzó, jól irányzott szúrással kellene megmentenie a bikát további szenvedéseitől, de ezt a szúrást általában elvéti, így gyakran tőrrel kell átvágni a gerincvelőt, hogy megkíméljék a közönséget a kiszolgáltatott állat haláltusájától. A „győzelem” jeleként a matador levágja a bika füleit és farkát.
Ezeket a jeleneteket Kolumbiában három év múlva már nem fogják élvezni, bár ki tudja.
Mexikóvárosban ugyanis 2022-ben rendelték el a bikaviadalok tilalmát, a népharag miatt azonban két évvel később hatályon kívül helyezték.
Az ezt követő első bikaviadalra több mint negyvenezren voltak kíváncsiak. A mexikói fővárosban van egyébként a világ legnagyobb bikaviadal-arénája. A corridát a terjeszkedő spanyolok honosították meg Latin-Amerikában, még a gyarmati időkben. A világnak ebben a térségében a bikaviadal talán még népszerűbb, mint származási helyén, Spanyolországban.
A kolumbiai államfő üdvözölte a kongresszusi döntést.
Akik az állatok halálát élvezik, az emberek halálát is élvezni fogják azokhoz hasonlóan, akik könyveket égetnek, és ezzel embereket vetnek máglyára
– jegyezte meg az X-en Gustavo Petro elnök.
A tiltást követelő állatvédők után most a bikaviadal hívei tiltakoznak a törvény ellen azzal érvelve, hogy nemcsak a bikatenyésztőket fosztják meg megélhetésüktől, hanem azt a sok utcai árust is, akik az aréna környékén kínálták portékájukat.
A következmények mérséklésére Kolumbiában hároméves átmeneti időszakot irányoztak elő. Ez alatt az idő alatt a corridákhoz kötött vállalkozások segítséget kapnak abban, hogy alternatív jövedelemforrást találjanak. A kolumbiai arénákat a jövőben kulturális és sportrendezvényekre használják majd.
Argentínában, Kubában és Uruguayban több mint egy évszázada betiltották a könyörtelen rendezvényt. A tilalom érvényes Brazíliában és Chilében is. Ugyanakkor Ecuadorban, Mexikóban, Peruban és Venezuelában továbbra is engedélyezett a corrida.
Európában még mindig tartanak bikaviadalokat Franciaországban és Spanyolországban, bár egyes katalán városokban törvényen kívül helyezték.
Egy felmérés szerint évente világszerte több mint negyedmillió bika életét oltják ki a viadalok során.
A corridáknak egyébként nem csak a bikák esnek áldozatul. Tavalyelőtt – épp Kolumbiában – négyen meghaltak, több százan pedig megsebesültek, amikor leomlott az egyik aréna lelátója.
Kevésbé köztudott, hogy a 19. század végén és a 20. század elején Magyarországon is rendeztek bikaviadalt. Ellenzői azzal érveltek, hogy az állatok szórakoztatás céljából történő megkínzása idegen a „magyar néplélektől”, és a „spanyol barbarizmus” meghonosítását jelentené.
(Borítókép: Amatőr bikaviadal Kolumbiában 2017. december 17-én. Fotó: Jan Sochor / Getty Images)