Amint Emmanuel Macron bejelentette döntését, többen azonnal David Cameron volt brit miniszterelnökhöz hasonlították, aki 2016-ban abban a hiszemben írt ki népszavazást az Európai Unióból való kilépésről, hogy a választók el fogják azt utasítani − írja a Bloomberg.

Mindkét politikus a populista jobboldal által ostromolt intézmény alakja volt, akik egy kockázatos és szükségtelen szavazást írtak ki, arra fogadva, hogy ez majd megoldja a belpolitikai problémáikat. A francia elnök csapata még Cameron retorikájának elemeit is visszhangozta a kampány első hetében.

Bruno Le Maire pénzügyminiszter pénzügyi válságot jósolt, ha Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja megvalósítja programját. Bár név szerint Cameron egyik rövid életű utódját említette, amikor a gazdasági káoszra figyelmeztetett, ez a stratégia hasonlít arra, ami Cameron művelt a brexitkampány idején.

Az Európai Unió tisztviselői az elmúlt évtized nagy részét azzal töltötték, hogy az Egyesült Királyság döntésének következményeivel foglalkozzanak. Egy teljes körű franciaországi válság azonban még komolyabb fenyegetést jelenthet a tömbre nézve, mivel az euróövezet szívét érintené.

Egy diplomata szerint a franciaországi krízis jelenleg minden brüsszeli beszélgetés fő témája.

Ezek a félelmek a pénzügyi piacokon is visszhangra találnak. Az a felár, amelyet a befektetők a 10 éves francia államkötvényekért kérnek, a rekordot jelentő ugrás volt, miközben a francia részvények piaci értéke ugyanebben az időszakban mintegy 210 milliárd dollárral csökkent.

Macron kampánycsapata nem hiszi, hogy a brexit tanulságai rájuk is vonatkoznak − állítja egy, a háttérmegbeszéléseket ismerő forrás. Ehelyett úgy gondolják, hogy a Le Pen projektjének gazdasági kockázataira való összpontosítás a módja annak, hogy növeljék a támogatottságukat.

Az olyan politikusok, mint David Cameron az Egyesült Királyságban, talán tudnának egy-két dolgot mondani arról, hogy egy ilyen hazárdjáték hogyan tud az ember arcába robbanni

− mondta Mark Dowding, az RBC BlueBay Asset Management befektetési igazgatója.

A helyzet által okozott piaci zavarok az euróövezet válságának kellemetlen emlékeit is felidézik, amikor az egyes tagországok, például Írország, Spanyolország és mindenekelőtt Görögország instabil államháztartásuk miatt a spekulációk célkeresztjébe kerültek.

A Görögország utáni legeladósodottabb uniós ország, Olaszország lehet a következő, amely a figyelem középpontjába kerülhet, ha a befektetők elkezdik csökkenteni az európai államkötvények állományát. Az olasz adósság kockázati prémiuma a héten a franciaországi problémák következtében szintén megugrott.

Egy olasz tisztviselő szerint a római döntéshozók aggodalommal figyelik a helyzetet, és ha a francia eszközök eladási hulláma folytatódik, az próbára teheti az Európai Központi Bank beavatkozási hajlandóságát. A lap forrásai szerint az EKB tisztviselői egyelőre nem látnak okot a riadalomra.