Németország három olyan tartományában is választások lesznek szeptemberben, ahol az európai parlamenti választásokon a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) szerezte a legtöbb szavazatot. Az EP-választások óta elkészített első közvélemény-kutatás pedig azt mutatja, az AfD továbbra is vezet Türingiában – annak ellenére, hogy a tartomány vezetőjét a közelmúltban ítélték el náci szlogen használata miatt.
Az elmúlt hónapok botrányai ellenére továbbra is törtetlen a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) népszerűsége Németországban. Az európai parlamenti választásokon a párt a második legtöbb szavazatot kapta, a németek 15,89 százaléka voksolt a szélsőjobboldali pártra, aminél csak az egykoron Merkel-pártnak nevezett CDU/CSU pártszövetség kapott többet – a Friedrich Merz vezette párt a szavazatok 30,02 százalékát kapta.
Ugyanakkor több, leginkább egykori NDK-tartományban is az AfD szerezte a legtöbb szavazatot.
Ráadásul ezek közül több helyen is regionális választásokat tartanak idén: szeptember elsején Türingiában és Szászországban, míg szeptember 22-én Brandenburgban – emlékeztet rá a Der Spiegel.
Előbbi tartományban a héten jelent meg egy új közvélemény-kutatás, amely szerint az AfD hibahatáron felül vezet a CDU-val szemben – az Erfurt fővárosú tartományban a pártra a türingiaiak 28 százaléka szavazna, amit a CDU követ 23 százalékkal, míg harmadik helyre a Die Linkéből kiváló, gazdaságilag kommunista, kulturális kérdésekben konzervatív Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) kerülne 21 százalékkal.
Ha most vasárnap lennének a tartományi választások, akkor a jelenlegi kisebbségi kormányt vivő Die Linke és az SPD jutna be – előbbi 11, utóbbi 7 százalékponton áll, míg a szövetségi szinten kormányzó ökobaloldali Zöldek és a piacpárti, liberális FDP nem ugorja meg az ötszázalékos bejutási küszöböt.
Az AfD Türingiában annak ellenére vezeti a kutatásokat, hogy vezetőjüket épp nemrég ítélték el egy náci szlogen használata miatt.
Björn Höcke még egy 2021-es kampányrendezvényen zárta gondolatait az „Alles für Deutschland”, azaz mindent Németországért kiáltással, ami a Hitler-párt paramilitáris szervezetének, a Sturmabteilungnak (SA) volt a jelszava.
Az AfD türingiai vezetője a tárgyaláson azzal védekezett, ő Donald Trump „America first!” szlogenjét próbálta németesíteni, és nem volt tisztában a kifejezés történelmi vonatkozásával, mivel azt gondolta, az a napi német beszéd része – mindezt annak ellenére, hogy politikai karrierje előtt egyébként történelemtanárként kereste kenyerét.
Ráadásul Höcke a párt korábbi ethnonacionalista, szélsőjobboldali ágának, a 2020-ban beszüntetett Der Flügelnek (jelentése: a szárny) volt vezetője és szóvivője, ennek a párt közel 20 százaléka volt tagja. Nemzetközi hírnévre pedig akkor tett szert, amikor 2017-ben a berlini Brandenburgi kapu melletti holokauszt-emlékművet kritizálta, mondván, a német az egyetlen nemzet, amelyik a „szégyen emlékművét tervezte saját fővárosának a szívébe”.
Ugyanakkor az már kérdéses, hogy Höckééknek a kormányalakítás is összejönne-e,
az AfD-nek potenciális koalíciós partnerekből ugyanis nem túl sok akad.
Bár kulturális kérdésekben közel állnak a nézeteik a BSW-éhez, de gazdaságilag már a politikai pólus két végleténél találhatók, míg más pártok eleve elvetették az együttműködést a politikai karanténban lévő párttal.
A közvélemény-kutatások szerint egyébként a Die Linke és az AfD kihagyásával csak egy CDU–SPD–BSW koalíció jöhetne létre, aminek még többsége is lenne az erfurti parlamentben, ugyanakkor a CDU szövetségi elnöke, Friedrich Merz még korábban kijelentette, hogy pártja semmilyen szélsőséggel nem hajlandó szövetségre lépni – így az AfD mellett az egyszerre a keletnémet munkásokat és a berlini hipsztereket képviselő próbáló Die Linkével és az abból kiszakadó BSW-vel sem, akinek vezetőjét, a nyíltan kommunista Sahra Wagenknechtet bizonyos kérdések tekintetében szélsőjobboldalinak tart.
(Borítókép: Björh Höcke az Alternatíva Németországért (AfD) tagja 2023. július 29-én Magdeburgban, Németországban. Fotó: Jens Schlueter / Getty Images)