Míg az elmúlt nyolc hónapban a világ figyelmének nagy részét a Hamász elleni háború kötötte le, a harcok egy második fronton – az ország északi, Libanonnal közös határán – most eszkalálódnak.
A Hezbollah libanoni militáns csoport a múlt héten indította eddigi legjelentősebb rakétatámadását Izrael ellen, megtorlásul egy izraeli légicsapásra, amely megölte a Hezbollah egyik magas rangú parancsnokát. Az eset felerősítette az aggodalmat, hogy a konfliktus gyorsan elfajulhat – írja a Foreign Policy.
Az északi határon hónapok óta dúlnak a harcok, mivel az Irán által támogatott Hezbollah több ezer rakétát, páncéltörő rakétát és drónt lőtt ki Izraelre, amire az izraeli légierő több ezer légicsapással válaszolt. A határ mindkét oldalán mintegy 140 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát.
Kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy bár szerinte sem Izrael, sem a Hezbollah nem törekszik szélesebb körű háborúra, mégis „a lendület potenciálisan ebbe az irányba mutat”. Izraeli kollégája, Izrael Katz külügyminiszter megjegyezte, országa közel áll ahhoz, hogy döntést hozzon arról, indít-e háborút, és figyelmeztetett, hogy „egy totális háborúban a Hezbollah megsemmisülne, és Libanon súlyos csapást szenvedne”.
De Izraelnek is komoly vérveszteségei lennének. A Hezbollah sokkal félelmetesebb ellenség, mint a Hamász, mivel az előbbi a Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Központja szerint a világ legjobban felfegyverzett nem állami szereplője. A csoport Irán, Szíria és Oroszország segítségével kifinomult arzenált épített ki.
A Hamász taktikai fenyegetés Izrael államra nézve, a Hezbollah azonban stratégiai fenyegetést jelent
– mondta Michael Oren, aki az Obama-kormányzat idején Izrael nagykövete volt az Egyesült Államokban.
A csoport a becslések szerint mintegy 130 ezer rakétával rendelkezik, amelyek túlterhelhetik az ország kifinomult légvédelmi rendszereit, így a csapások elérhetik a legnagyobb városokat is.
Arról beszélünk, hogy kiiktathatják az összes alapvető infrastruktúránkat. Olajfinomítókat, légi bázisokat, Dimona települést
– fogalmazott, utalva az ország nukleáris kutatóközpontjának helyszínére.
A libanoni csoport nemrégiben drónfelvételeket tett közzé Izrael Haifa kikötőjéről, ami 17 mérföldre található a libanoni határtól, nyilvánvalóan annak demonstrálására, hogy képes áthatolni Izrael légvédelmén, és mélyen behatolni az országba.
Izrael és a Hezbollah 2006-ban 34 napos háborút vívott, ami feszült patthelyzettel végződött. Az azóta eltelt években a libanoni csoport megerősítette arzenálját, és jelentős harctéri tapasztalatot szerzett Szíriában, ahol az iráni Iszlám Forradalmi Gárda mellett harcolt, és az ország polgárháborúja alatt Bassár el-Aszadot támogatta. A Hezbollah egyik parancsnoka 2016-ban az Amerika Hangjának nyilatkozva azt mondta, hogy a konfliktus főpróba az Izrael elleni következő háborúhoz.
A Hamászhoz hasonlóan feltehetően a Hezbollah is kiépített egy Libanon alatt futó alagúthálózatot, ami egyes izraeli elemzők szerint még kiterjedtebb, mint amilyet a Hamász használt. Emellett – ellentétben Gázával, amely földrajzilag el van szigetelve teheráni támogatóitól –, Irán olyan földi és légi utánpótlási útvonalakat hozott létre, amelyek Irakon és Szírián keresztül közvetlenül elvezetnek Libanonba.
Egy eszkaláció Libanon számára is pusztító lenne – ahol a Hezbollah gyakorlatilag állam az államban –, mivel Izrael valószínűleg a fővárost, Bejrútot és más nagyvárosokat venne célba.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy háború esetén Izrael „visszabombázná Libanont a kőkorszakba”.
A Hamászhoz hasonlóan Gázában a Hezbollah is mélyen beágyazódott Libanon civil lakosságába. A 2006-os háborúban az emberi jogi csoportok széles körben bírálták Izraelt, amiért túlzott erőt alkalmazott, és számos, a Hezbollahhoz köthető nem katonai célpontot támadott.
A terv az lenne, hogy a Hezbollah uralmának minden olyan létesítményét megsemmisítsék az országban, amelyek a Hezbollah kezében vannak. Ez nagy károkat okozna
– mondta Jonathan Schanzer, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért agytröszt kutatási alelnöke.
A 2006-os háborút követő viszonylagos nyugalom évei hirtelen véget értek, amikor a Hezbollah a 2023. október 7-i támadásokat követően rakéták sorozatát lőtte ki Izraelre – nyilvánvalóan szolidaritást vállalva a Hamásszal. Az Izrael északi határán kialakult válság enyhítéséhez az út valószínűleg Gázán keresztül vezet – mondta Daniel Byman, a Georgetown Egyetem Külügyi Intézetének professzora.
„Úgy gondolom, ha a Hamász beleegyezik a tűzszünetbe, a Hezbollah is tiszteletben fogja tartani azt” – tette hozzá Byman. „Eddig általában megpróbált arányosan viselkedni” – mondta a csoportról. A Hezbollah magas rangú vezetői azt mondták, hogy nem akarnak eszkalációt.
Egyre több izraeli és más külföldi elemző látja úgy, hogy Gáza csak egy front az Iránnal vívott szélesebb körű háborúban, és egyre többen úgy vélik, hogy a Hezbollah elleni eszkaláció szinte elkerülhetetlen.
Az én aggodalmam az, hogy mindez csak figyelemelterelés, miközben ők [Irán] példátlan előrelépést tesznek nukleáris programjukban
– mondta Eyal Hulata, Izrael korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója.
Amos Hochstein, Joe Biden amerikai elnök globális energiaügyi megbízottja a múlt hónapban a Carnegie Alapítvány által szervezett rendezvényen azt mondta, hogy még ha a két fél reméli is, hogy elkerüli a háborút, akkor is belecsúszhatnak abba.
Mivel Izrael és a Hezbollah továbbra is szinte napi rendszerességgel tüzel egymásra, egy baleset vagy hiba miatt a helyzet könnyen kicsúszhat az irányítás alól
– mondta.
Hochstein lett a Biden-kormány első számú embere a határ menti feszültségek enyhítését célzó tárgyalásokon. A héten megbeszéléseket folytat libanoni és izraeli képviselőkkel.
Minden egyes nap azon aggódom, hogy történik egy félreértés vagy baleset. Egy légvédelmi rakéta eltéveszti a célt és eltalál valami mást. Ez bármelyik ország politikai rendszerét arra kényszerítheti, hogy olyan megtorlást hajtson végre, amely háborúba sodor minket
– mondta Hochstein.
Az izraeli kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy olyan megoldást találjon, amely lehetővé teszi, hogy a harcok miatt kitelepített mintegy 60 ezer ember az új tanév szeptemberi kezdetéig az északi határ menti településeken visszatérhessen otthonába.
Mindkét irányból politikai nyomás van. Egy masszív, mindent elsöprő háború, ami az izraelieket az egész országban óvóhelyekre kényszeríti, és aminek nincs vége, politikailag sem túl vonzó
– mondta Byman.
Elemzők a Hamász vezette október 7-i támadásokat a Hezbollah tankönyvéből vett példaként jellemezték, megjegyezve, hogy a csoport évekig Izrael szárazföldi inváziójára készült. Még ha a tárgyalásokkal sikerül is leállítani a rakétatüzet, a Hezbollah újabb támadásától való félelem valószínűleg megnehezíti az izraeliek biztonságérzetének helyreállítását.
Ha szimplán leállítjuk a tüzet mindkét oldalról, akkor lényegében visszatérünk az október 6-i status quóhoz, ez azonban nem teszi az izraeli területeket biztonságossá
– mondta Hochstein a Carnegie rendezvényén. Szerinte ahhoz egy szélesebb körű megállapodásra van szükség, hogy a civilek a határ mindkét oldalán visszatérhessenek otthonaikba.
(Borítókép: A libanoni Hezbollah harcosai hadgyakorlaton 2023. május 21-én. Fotó: Fadel Itani / NurPhoto / Getty Images)