Egy albániai születésű, helyi görög polgármester a rácsok mögött ünnepelte meg, hogy EP-képviselőnek választották meg. Egy ideig még ott is marad, mert az albán bíróság elutasította fellebbezését.
Fredi Beleri az Európai Parlament egyetlen képviselője, aki nincs szabadlábon. A büntetőeljárás alá vont olasz Ilaria Salist ugyanis a magyar hatóságok 15 hónap elteltével szabadon bocsátották a házi őrizetből, miután megválasztásával mentelmi jogot szerzett. Az albániai görög kisebbség tagját, Fredi Belerit a tavaly májusi önkormányzati választásokon az albán riviérán fekvő tengerparti város, Himarë polgármesterének választották meg – idézte fel a történteket a Politico.
Két nappal később – szavazatvásárlás gyanújával – őrizetbe vették. A görög tizenkilenc vokssal győzött vetélytársával szemben, a hatóságok szerint azonban ebből nyolc szavazatért 40 ezer leket, nagyjából 160 ezer forintot fizetett.
Vesztegetés vádjával márciusban kétéves szabadságvesztésre ítélték.
Fellebbezésének elutasítása után október közepéig minden jel szerint a rácsok mögött kell maradnia.
Nem számítok igazságos döntésre
– jelentette ki még a fellebbezési tárgyalás előtt Beleri, azzal érvelve, hogy az ügyében eljáró bíró politikai kinevezett. Az esetét is politikai indíttatásúnak nevezte, és belengette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordul.
„A vádat semmilyen bizonyítékokkal nem támasztották alá” – hangoztatta Beleri.
Görögországban sokan, még a külügy is bírálta Kiriákosz Micotákisz kormányfő azon döntését, hogy az általa vezetett jobbközép Új Demokrácia EP-jelöltjei között Fredi Beleri neve is szerepelt, holott köztudottan akkor már a rácsok mögött volt.
Felszítja a régóta szunnyadó sérelmeket Athén és Tirana között – figyelmeztettek a miniszterelnök kritikusai.
Miután Albánia tíz éve, 2014-ben elnyerte az uniós tagjelölti státuszt, az Európai Bizottság arra hívta fel az ország vezetésének figyelmét, hogy „tartózkodnia kell minden olyan intézkedéstől, amely nincs összhangban az uniós normákkal”, beleértve a szólásszabadságot, a kisebbségi kérdéseket, a tulajdonjogot, továbbá a jogállamiság szempontjából kulcsfontosságú területeket. Görögország szerint Beleri koholt politikai vádak áldozata, miután Albánia fenyegetésnek tartja, és a görög etnikai kisebbség fegyveres lázadásával hozza összefüggésbe.
Tény viszont, hogy Albániában szemet vetettek a görögök tulajdonára, az ellenállás egyik élharcosa pedig a polgármester, aki rövid ideig tölthette be tisztségét.
Az albán miniszterelnök többször is megerősítette, hogy Beleri felett a független igazságügyi szervek ítélkeznek, azt pedig egyenesen felrótta, hogy Athénban néha „Szibériának tartják” Albániát.
Ha ennek lenne valami alapja, vajon nem szólt volna közbe az Európai Bizottság, az Európai Tanács vagy egy másik tagállam?
– tette fel a kérdést Edi Rama.
Athén kitart amellett, hogy Albániának az uniós csatlakozás során tiszteletben kell tartania a görög kisebbséget. Beleri esete miatt feszültté vált Görögország kapcsolata néhány uniós szövetségesével, köztük Németországgal. Olaf Scholz kancellár Athén tiltakozása dacára nyíltan támogatja Albánia felvételét.
Görögország már tavaly novemberben belengette, akadályozza Albánia uniós csatlakozását, ha nem tartják tiszteletben Beleri jogait.
A börtönben Beleri nem tehette le polgármesteri esküjét, és EP-képviselőként sem dolgozhat. Nem szavazhat, és nem vehet részt a bizottsági munkában sem, így telekonferencián csatlakozik az Új Demokrácia képviselőinek megbeszéléseihez. Ehhez a görög hatóságoknak minden alkalommal hivatalos engedélyt kell kérniük az albániai börtöntől.
Minden megválasztott EP-képviselő mentelmi jogot élvez a 27 uniós tagországban, ez a jog azonban Albániára nem terjed ki.
Az elmúlt években több görög EP-képviselő ellen emeltek vádat. Az egyiket el is ítélték, mert egy neonáci szervezethez csapódott, Eva Kaili EP-alelnök a Katargate-nek nevezett korrupciós botrány főszereplője volt.
(Borítókép: Carl Court/Getty Images)