Egy belső orosz dokumentum szerint több tucat orosz siklóbomba hullott Oroszország területére – írja a The Washington Post.
A The Washington Post birtokába került dokumentum szerint 2023 áprilisa és 2024 áprilisa között 38 olyan bomba csapódott be az oroszországi Belgorodi területen, melyeket az oroszok abból a célból indítottak útnak, hogy segítsék a hadsereg közelmúltbeli területi előrenyomulását. Igaz, a legtöbb nem robbant fel.
Ezek a siklóbombák szovjet kori lőszerek, amelyeket utólag olyan irányítórendszerekkel szereltek fel, amelyek a szakértők szerint gyakran meghibásodnak.
A bombák többségét civilek – erdőőrök, gazdák vagy a várost körülvevő falvak lakói – fedezték fel. A legtöbb esetben a védelmi minisztérium nem tudta, mikor indították el a bombákat, ami arra utal, hogy néhányuk napokig ott lehetett.
A dokumentum szerint legalább négy bomba hullott magára Belgorod városára, illetve további hét robbanószerkezetet találtak a környező külvárosokban. A legtöbb, 11, a grajvoroni határvidékre esett.
Az Asztra független orosz sajtótermék ellenőrizte, hogy a dokumentumban szereplő incidensek közül sok megegyezik azokkal az adatokkal, amelyeket a helyi önkormányzatoktól gyűjtött össze, és a helyi sajtóban megjelentek. Saját kimutatásai szerint az Asztra úgy becsülte, hogy Oroszország több mint száz bombát dobott le véletlenül saját területére, valamint Kelet-Ukrajna megszállt területeire az elmúlt négy hónapban.
Magyarország területére június 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7347 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6931 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség hétfőn.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hétfő hajnalban súlyosan megrongálódott egy szupermarket Dnyipróban, miután az orosz erők rakétát lőttek ki rá – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az előzetes információk szerint a támadásnak nincs sérültje. A lap információi szerint a rakétacsapásban megsemmisült az eladótér mennyezete, valamint megrongálódtak a közeli üzletek.
Azon a területen, ahol a robbanás epicentruma volt, a házak ablakai is megsérültek.
A lap szerint hétfőn hajnalban több robbanás is dördült Dnyipróban.
Két amerikai tisztviselő szerint a hétvégén több, Európában található amerikai katonai támaszpontot is fokozott készültségi szintre helyeztek, és a második legmagasabbra emelték a védelmi szintet, mivel terrortámadástól tartanak – írja a CNN.
Az amerikai hadsereg szerint a bázisok Charlie készültségi szintje akkor érvényes, ha incidens történik, vagy olyan hírszerzési információ érkezik, amely arra utal, hogy valószínűsíthető valamilyen terrorista akciót terveznek a személyzet vagy létesítmények ellen.
Az egyik amerikai tisztviselő, aki egy európai bázison állomásozik, a CNN-nek elmondta, hogy „legalább 10 éve” nem láttak ilyen fenyegetettségi szintet, és azt mondta, hogy ez általában azt jelenti, hogy a hadsereg „aktív-megbízható fenyegetést” kapott.
Ugyan a lapnak konkrétan erről az esetről nem kívánt nyilatkozni Dan Day parancsnok, az Amerikai Egyesült Államok Európai Parancsnokságának szóvivője, annyit elárult, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a biztonsági környezetet, és azt tanácsolja az európai hadszíntéren lévő személyzetnek, hogy maradjanak éberek és mindig legyenek résen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elárulta, „nem tudja, hogyan lehetne egy nap alatt befejezni a háborút”. Mindezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy Donald Trump amerikai elnökjelölt tanácsadója, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy egy interjúban arról beszélt, hogy megválasztása esetén Trump csak akkor kap több amerikai fegyvert, ha béketárgyalásokba bocsátkozik. Az Egyesült Államok ugyanakkor figyelmeztetné Moszkvát, hogy a tárgyalások megtagadása az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás fokozását eredményezné.
Mindenki egy nap alatt, lehetőleg egy óra alatt véget akar vetni a háborúnak. De nekünk megvan, amink van. Ha az az ötlet, hogy adjuk át a területeinket, akkor ez nem új ötlet
– fogalmazott Zelenszkij. Az ukrán államfő szerint Ukrajna területeinek átadása nem oldja meg a helyzetet, mivel Putyinnak szüksége van arra, hogy „álgyőzelmekről szóló információkkal táplálja társadalmát”, ezért a Kreml urát „helyre kell tenni”. Zelenszkij szerint ez kifejezetten rossz ötlet.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!