Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka – elődjéhez, Valerij Zaluzsnijhoz hasonlóan – konfliktusba került az ukrán elnöki hivatallal – írja az Eadaily.com a Legitimnij nevű ukrán Telegram-csatorna információira hivatkozva.
A lap arról ír, hogy az ukrán haderő főparancsnokának a leváltása is szóba került, mert megtagadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasításainak végrehajtását egy nagyszabású offenzíva indítására vonatkozva.
Szirszkij a bennfentes forrásokra hivatkozó csatorna szerint elutasította a szerinte eleve kudarcra ítélt tervet, amelyet azzal indokolt, hogy sem a megfelelő felszerelés, sem légi támogatás nem áll rendelkezésre annak megindításához, ezért rengeteg katona halna meg a támadásban.
A forrás még Szirszkij nyilatkozatát is idézi, amelyben állítólag azt mondta a parancsnok, hogy „ezért saját katonái ölnék meg”.
Ez megmagyarázná a lap által felidézett közelmúltbeli botrányt, amelyet a Verhovna Rada egyik képviselője, Marjana Bezugla okozott, amikor feljelentést tett a főparancsnok ellen, mert az nem engedte a frontra utazni.
Változások állnak be a lengyelországi ukrán menekültek támogatásában –Lengyelországban egy július 1-jén érvénybe lépett módosítás miatt mostantól azok a háztartások, amelyek menekülteket fogadtak be, már nem jogosultak pénzügyi támogatásra – idézi Maciej Wasik belügyminisztert a Kárpáti Igaz Szó.
A belügyminiszter elmondta, hogy sok visszaélést tapasztaltak a magánlakásokban tartózkodók napi 40 zlotys támogatásánál, ezért ezt a rendszert véglegesen megszüntetik.
Természetesen minden olyan személy, aki nehéz humanitárius helyzetben van, továbbra is kap támogatást, de csak közösségi szálláshelyeken
– közölte Wasik.
A tisztviselő megjegyezte, hogy az új menekülteknek járó 300 zlotyis támogatás kifizetése is megszűnik, mert szerintük már kevés az új menekült és nem indokolja semmi a rendszer fennállását. Ugyanakkor a miniszter megjegyezte, ha újfent rosszabbodna a helyzet Ukrajnában, akkor visszavezetik a támogatásokat.
Lengyelországban április 30-án elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét az országban.
Egy nagy hatótávolságú, amerikai gyártmányú ATACMS rakéta ép irányítórendszerét zsákmányolhatták el az oroszok – írja a Sky News.
Mint írták, egy – az orosz RIA Novosztyi állami hírügynökség által közzétett – videófelvételen egy ismeretlen személy látható (akinek arcát egy fejfedő takarja), amint egy hadsereg taktikai rakétarendszerének egy részét vizsgálja. A rakéta GPS-vezérlőrendszerének hátulján címkéket mutat, amelyek arra utalnak, hogy a rakéta az amerikai hadsereg egyik alabamai raktárából származik.
A portál megjegyezte, hogy a videót nem tudják megosztani, és a felvétel hitelességét sem lehet igazolni független forrásból. Ám azt írják: amennyiben ez igaz, a hardver megszerzése lehetővé teheti Oroszország számára, hogy tanulmányozza, hogyan vezérlik a rakétákat repülés közben.
A krími Szevasztopol kikötőjének orosz kormányzója szerint Oroszország négy légi célpontot lőtt le a Krím felett – írja a Sky News.
A kormányzó, Mihail Razvozsajev a Telegramon számolt be a történtekről. A lelőtt célpontok (amelyek vélhetően rakéták vagy drónok lehetnek) darabjai állítólag a tengerparti területen és a Szevasztopol agglomerációjához tartozó Balaklava közelében hullottak le.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 6885 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5312 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Az orosz Moszkovszkij Komszomolec véleménycikke szerint Zelenszkij gyakorlatilag egyetértett Putyin békejavaslatainak első részével a legutóbbi interjújában. A szerző úgy látja, hogy ennek mentén létrejöhetne egy olyan egyezség, amelyet mindkét fél győzelemként adhatna el utóbb.
A háborús veszteségeket illetően az orosz lap felidézte a kijevi vezetés azon állítását, miszerint Ukrajna veszteségei „tízszer kisebbek, mint az oroszoké”. Ezzel szemben a portál szerint mostanra Zelenszkij is belátta, hogy Ukrajna veszteségei olyan nagyok, hogy lehetetlen meghosszabbítaniuk a háborút.
Mint a lap szerzője írta, az oroszok álláspontja szerint „el kell fogadni a realitásokat, vagyis a luhanszki, donyecki, zaporizzsjai és herszoni területek Oroszországhoz való csatolását”. Szerinte még Zelenszkij számára is „nyilvánvalóvá vált”, hogy minél tovább vár, annál kisebb területek maradnak Ukrajna ellenőrzése alatt, ugyanis a mostani interjúban elmondta, hogy hajlandó tárgyalni Putyinnal (dacára annak, hogy korábban egy elnöki rendeletben kizárta ennek a lehetőségét).
Továbbá azt is figyelemre méltónak vélte a szerző, hogy Zelenszkij ebben az interjúban már nem beszélt az 1991-es határokról sem. Véleménye szerint mindezek tükrében létrejöhet egy fegyverszünet, amely – „némi túlzással” – úgy nézhetne ki, hogy „Oroszország új területeket kap, Ukrajna többi része pedig csipkés bugyikat és NATO-bázisokat”.
És ami a legfontosabb, hogy mindezt a konfliktus mindkét oldalán »győzelemként« lehet elkönyvelni. A modern világ úgy van berendezve, hogy még a teljes kudarcot is diadalként lehet feltüntetni a közvélemény előtt. És a politikusok számára csak ez számít – hogy a helyzetet hogyan nevezik meg és mutatják be
– összegezte véleményét a Moszkovszkij Komszomolec szerzője.
Kedves olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!