Megfutamodtak és loptak is, ezért halálra ítélték a Kongói Demokratikus Köztársaság 25 katonáját, akik nem vettek részt az M23-as kongói lázadószervezet elleni harcban.
Huszonöt katonát ítélt halálra egy katonai bíróság a Kongói Demokratikus Köztársaságban, mert elmenekültek az M23-as kongói lázadószervezet elleni harc elől, továbbá lopás vétségében is bűnösnek találták őket – közölte a Reuters a katonák ügyvédeinek és a hadsereg szóvivőjének beszámolója alapján.
A kongói hadsereg több mint két éve harcol a Ruanda által támogatott M23-as kongói lázadószervezet ellen, valamint más milíciák erőszakos cselekményeivel is szembe kell nézniük, és mintegy 2,7 millió ember kényszerül elhagyni a lakóhelyét Észak-Kivu tartományban. A lázadók múlt héten stratégiailag fontos területre törtek előre.
Kedden a kongói hadsereg 27 katonát vett őrizetbe, miután elhagyták állásaikat a tartománybeli Keseghe és Matembe falvakban. Reagan Mbuyi Kalonji, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy a szökevényeken a közeli Alimbongo falu üzleteiben, lopás közben ütöttek rajta.
Feleségeikkel együtt – akik az ellopott árukat átvették – őrizetbe vették őket.
A katonai bíróságot szerdán állították fel Alimbongóban, ahol a bíró 25 embert ítélt halálra többek között lopás, ellenség elől való menekülés és parancsszegés miatt.
Az egyik katonát 10 év börtönbüntetésre ítélték, míg a négy feleséget és egy másik katonát felmentették. A vádakat egy katona kivételével, aki bűnösnek vallotta magát, mindenki tagadta. Ügyvédjük, Jules Muvweko azt mondta, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen.
A kongói hadsereget régóta sújtja a belső megosztottság többek között az elégtelen erőforrások, a rossz logisztika és az országot uraló korrupció miatt, gyakorlatilag diszfunkcionálóvá vált.
A hadsereg tisztjei arról számoltak be a Reutersnek, hogy májusban szintén nyolc tisztet ítéltek halálra többek között megfutamodásért és egyéb bűncselekményekért, ami a kongói fegyveres erőkben uralkodó, az M23 elleni harcot hátráltató zűrzavarra világított rá.
Kongó márciusban oldotta fel a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, az ismétlődő fegyveres konfliktusokban elkövetett árulásra és kémkedésre hivatkozva.