Pénteken közép-európai idő szerint nem sokkal 11 óra előtt landolt a magyar kormányfőt szállító gép Moszkvában. Megnéztük, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben hányszor találkozott Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. A számok azt mutatják: 14 évről és 13 találkozásról lehet beszámolni, de olyan komoly hullámokat még egyik sem keltett az Európai Unión belül, mint ez a mostani vizit.
A mostani moszkvai látogatást mindössze három nappal előzte meg a magyar kormányfő első találkozója Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel. A hosszú ideje húzódó első tárgyalás váratlanul érte az európai vezetőket, egyfelől mert szinte valamennyi uniós tagország vezetője járt már Kijevben, vagy fogadta külön Zelenszkijt, másfelől pedig mindez történt a magyar soros elnökség átvételének másnapján.
Aztán amikor a felröppenő sajtóhíreket megerősítették, és kiderült, Orbán Viktor pénteken tényleg Moszkvába megy, és tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal, Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke közösségi oldalán reagált.
Azt írta, hogy az Európai Unió nevében a soros elnök nem tárgyalhat Oroszországgal, mert erre nincs mandátuma, csak Magyarországot képviselheti. Charles Michel mellett megfricskázta a magyar vezetőt Donald Tusk lengyel miniszterelnök, amikor azt írta: „A moszkvai látogatásról szóló pletykák nem lehetnek igazak, vagy mégis?”
Mindezzel kapcsolatban a kormányfő a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában azt mondta:
A soros elnökség nem jogosít fel arra, hogy bárkinek a nevében tárgyaljunk. Nekem ezért nem is kell mandátum, én csak azt teszem, hogy elmegyek olyan helyekre, ahol olyan háború van, amely Magyarországra hatással lehet, és kérdéseket teszek fel.
A történtekről a La Repubblica című olasz lap egyik szerzője megjegyezte, hogy míg Orbán Viktor a béke reményében tűzszünetet javasolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, majd folytatja a közvetítést Moszkvában, addig tulajdonképpen Donald Trump forgatókönyvéből dolgozik, amely szerint Ukrajnának a béke érdekében le kellene mondani az oroszok által már megszállt ukrán területekről.
Amikor 2022. február 24-én az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, akkor az atlatszo.hu kigyűjtötte az azt megelőző 12 év találkozóit. Azonban a sor a 2022. februári négyszemköztivel nem ért véget, hiszen Orbán Viktor 2023 októberében Pekingben részt vett a kínai Egy övezet, egy út fórumon. Ennek keretében különmegbeszélést folytattak Vlagyimir Putyinnal. A két vezető egyeztetett a magyar–orosz-együttműködésről a gáz- és olajszállítások, valamint a nukleáris energia területén. Orbán Viktor a megbeszélésen a béke fontosságát hangsúlyozta közösségi posztja szerint.
Azt megelőzően Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2022. február elsején, még az ukrajnai háború kirobbanása előtt találkozott személyesen Moszkvában. Az öt órán át – az emlékezetes, legalább ötméteres asztalnál – zajlott egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón elhangzott, hogy szóba került többek között az orosz–ukrán konfliktus, a gázszállítás, valamint a magyar vakcinagyár és Paks II. is.
A magyar kormányfő akkor Ukrajnával kapcsolatban azt mondta, hogy a látogatása „békemisszió” is az Európai Unió részéről. Szerinte „készen állunk egy észszerű megállapodásra”, mert az EU egyetlen vezetője sem akar háborút. Putyin emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi biztonság tekintetében Moszkva elküldte javaslatait a NATO-nak és az Egyesült Államoknak is.
Aztán három héttel később megtámadta Ukrajnát.
2019. november – Az akkori budapesti tárgyalások után Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország érdeke az, hogy javuljon az együttműködés a Nyugat és Oroszország között, mert azzal mi csak nyerhetünk.
2018. szeptember – A moszkvai egyeztetést a magyar kormányfő azzal foglalta össze, hogy Magyarország megbecsüli kapcsolatait Oroszországgal. Az az érdekünk, hogy minél jobbak legyenek a kapcsolatok Európa keleti és nyugati fele között, mert ha ezek rosszak, azzal a magyarok mindig rosszul jártak.
2018. július – A Kremlben folyt tárgyalások főbb témái a futball-világbajnokság megrendezése, az energetikai beruházások és a gazdasági együttműködés volt.
2017. augusztus – Vlagyimir Putyin villámlátogatása a budapesti cselgáncs-világbajnokságon.
2017. február – A budapesti vizit alkalmat teremtett arra, hogy megkezdjék a Magyarországnak szánt, 2021-ben lejáró orosz gázszállítás meghosszabbításáról az egyeztetéseket.
2016. február – Az orosz elnök Moszkva melletti rezidenciáján folyt megbeszélések után Orbán Viktor arról beszélt, hogy az évszázad megállapodása és üzlete a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködés.
2015. február – A budapesti tárgyalásokon arról állapodtak meg, hogy a 2015-ben lejáró hosszú távú orosz–magyar gázszállítási szerződés keretein belül az eddig fel nem használt gázt Magyarország a jövőben felhasználhatja, és mindig az igénybevételkor fizethet. Ehhez annyit tett hozzá a magyar kormányfő, hogy Magyarországnak szüksége van Oroszországra, az orosz piacra és energiára.
2014. január – A Moszkva melletti tárgyalások lezárása után Orbán Viktor azt mondta, hogy mi egy hosszú távú orosz–magyar baráti együttműködésben gondolkodunk, amelynek keretében vállaljuk a Déli Áramlatföldgázvezeték megépítésével kapcsolatos kötelezettségeinket. 2013. január – Az egynapos villámvizit középpontjában aPaksi Atomerőmű két blokkjának felújítása állt. Orbán Viktor bejelentette, hogyhamarosan döntés születik a bővítésről, amelyre nemzetközi pályázatot írnak ki.
2010. november – A 2010-es választási győzelmét követő első moszkvai látogatásán Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy sikerül megoldani a magyar–orosz kapcsolatok hosszú távú rendezését. Vlagyimir Putyin azt is megemlítette, hogy 2011 januárjától Magyarország lesz az EU soros elnöke, így remélhetőlegkedvezően alakulnak majd Oroszország és az unió kapcsolatai. Mindketten kitértek arra, hogy egy évvel korábban már találkoztak Szentpéterváron.
A magyar rendszerváltás idején Orbán Viktor híres volt antikommunista retorikájáról. Még 2008-ban, az ötnapos georgiai háború idején is harsány oroszellenes kritikákat fogalmazott meg, miután az orosz katonák bevonultak a kaukázusi államba. Aztán mindez 2010-es hatalomra kerülését követően látványosan megváltozott. A fordulópontot pedig az a bizonyos szentpétervári találkozó jelentette 2009-ben, amiről egy évvel később moszkvai találkozójuk után mind az orosz, mind a magyar vezető megemlékezett.
Az Index egy 2017-ben íródott cikke szerint Orbán Viktor 2009 novemberében utazott ki Szentpétervárra, az Egységes Oroszország párt kongresszusára. A moszkvai magyar nagykövet közreműködésével az akkor még ellenzékben lévő Fidesz-elnök először találkozhatott Putyinnal, akivel nagyjából 15 perces informális beszélgetést folytatott. Az, hogy mi hangzott el kettejük között, máig rejtély. Az viszont tény, hogy onnantól kezdve Orbán Viktor és a Fidesz addig meghatározó oroszellenessége eltűnt a kommunikációjukból.
(Borítókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2024. július 5-én. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI)