Július 5–6-án éjjel az ukrán csapatok Oroszország Krasznodari határterületén több településen is polgári létesítményeket támadott meg – derül ki a város operatív parancsnokságának Telegram-bejegyzéséből.
Az ukrán hadsereg a Jenyiszi, a Leningrádi és a Pavlovszki járásban hajtott végre támadásokat.
Kisebb károk keletkeztek egy mobiltelefon-toronyban, másutt üzemanyagtároló tartályok gyulladtak ki.
A támadásokat többnyire drónokkal hajtották végre. Az eddigi értesülések szerint nincsenek áldozatok.
A Krím félszigeten tartózkodó orosz katonák elkobozták a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál ukrán győztesének, Szuszana Dzsamalagyinovának – művésznevén Jamala – házát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az énekesnő felháborodottan számolt be az esetről az Instagramon.
Ebben a pillanatban elveszik azt, amiért a szüleim éltek. Amiért olyan keményen megdolgoztak, hogy a saját kezükkel, vérükkel és verejtékükkel felépítsék. Nem is tőlem vették el, hanem a szüleimtől
– írta a krími tatár származású ukrán énekesnő.
Jamala elmondása szerint senki sem lakott a házban, azt a szomszédok gondozták, akiktől a megszálló hatóságok pénteken elvették a kulcsokat.
„Először találtak egy papírt (az elkobzásról – a szerk.). Két héttel ezelőtt »újságírók« jöttek, és elkezdték filmezni a házat. Aztán tegnapelőtt jött valaki, és azt mondta, hogy mindent jogi erőre emelnek. Aztán jöttek és elvették a kulcsokat a szomszédoktól. Még csak el sem kellett törniük semmit. Ma pedig jöttek és leírták az ingatlant. Ma már elmondhatjuk, hogy elvették a házat” – írta megtörten Jamala.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken elutasította azokat a Donald Trump-féle amerikai javaslatokat, melyek szerint „Ukrajnát területek átadására vagy jövőbeli NATO-tagságának feladására kell kényszeríteni ahhoz, hogy az orosz agresszió véget érjen”.
Nem lehet Minszk–3. Semmi jele annak, hogy Putyin kész a békéről tárgyalni
– fogalmazott az Unian ukrán hírportál szerint a főtitkár, emlékeztetve a két ország között 2014-ben és 2015-ben kötött minszki megállapodásokra. A megegyezések célja akkor az volt, hogy megállítsák Oroszország 2014-es ukrajnai invázióját.
Mint ismeretes, Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, majd fegyveres konfliktusokat robbantott ki Kelet-Ukrajnában.
Annak ellenére, hogy megpróbál elhatárolódni a Kremltől, a francia jobboldali populisták vezetője, Marine Le Pen megfogadta, hogy megakadályozza a francia csapatok Ukrajnába küldését, ha pártja nyer a vasárnapi parlamenti választáson – írja az Unian.
Ha Emmanuel Macron csapatokat akar küldeni Ukrajnába, de a miniszterelnök ellene van, akkor nem lesznek csapatok Ukrajnában. A miniszterelnöké a végső szó
– mondta Le Pen.
Le Pen azt is megígérte, hogy azonnal visszavonja Kijevtől azt az engedélyt, hogy Oroszország területére francia rakétákkal csapjon be. Szerinte az egyetlen „vörös vonal” Ukrajnával kapcsolatban az, hogy „Franciaországot a konfliktus cinkosává változtassák azzal, hogy nagy hatótávolságú francia rakétákat használnak orosz területen lévő célpontok ellen”.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja a végéhez közeledhet, mivel a világ „nagyjai” véget akarnak vetni neki – véli Jaroszlav Hricak történész, az Ukrán Katolikus Egyetem professzora az Unian szerint.
Manapság egyre gyakrabban jelennek meg a háború befejezésének olyan forgatókönyvei, amelyek Ukrajna területveszteségével járnak. És már maga a sok forgatókönyv megjelenése is arra utal, hogy a háború a végéhez közeledhet, mert a főbb szereplőknek érdeke fűződik a háború befejezéséhez
– fogalmazott Hricak.
Szerinte a fő kérdés az, hogy Vlagyimir Putyin „orosz diktátor” véget akar-e vetni a háborúnak. Erre a kérdésre azonban jelenleg nincs válasz.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!