Annak ellenére, hogy vélhetően októberig nem áll fel az új Európai Bizottság, Magyarország aktív soros elnökségre készül, és a korábban meghatározott prioritások mellett tovább szeretné vinni az előző soros elnökök által megkezdett dossziékat. Az Indexnek egy háttérbeszélgetésen Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének rendkívüli és meghatalmazott nagykövete ambiciózus soros elnökségi tervekről beszélt.
Magyarország tisztességes közvetítőként szeretne eljárni soros elnökként, és ezt a feladatot el fogjuk látni – jelentette ki Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének rendkívüli és meghatalmazott nagykövete egy Brüsszelben tartott háttérbeszélgetésen, amin az Index is részt vett.
Ódor kérdésünkre elmondta, soros elnökként lojális együttműködésre számít az összes uniós intézménnyel, így az Európai Parlamenttel is, és amint az EP a megalakuló ülése után készen áll arra, hogy folytassa a megkezdett jogalkotási tárgyalásokat (az ún. dossziékat) a következő fél évben Magyarország által elnökölt, a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsával (röviden: Tanács), akkor arra Magyarország a Tanács elnökeként készen áll.
Az EU-nagykövet annak ellenére látja pozitívan a két társjogalkotó intézmény közötti leendő együttműködést, hogy korábban az Európai Parlament azt szerette volna elérni, hogy a magyar soros elnökséget elhalasszák.
A témát illetően tavaly májusban vitát is rendeztek, de még a soros elnökség július 1-jei kezdete előtt egy héttel is a német Daniel Freund vezetésével több EP-képviselő petícióban szerette volna elérni, hogy a tagállamok vezetői halasszák el Magyarország soros elnökségét, mert szerintük a tagállamok között fél évente, rotációs elven betöltött tiszt során a magyar kormány nem az EU, hanem saját érdekét tartaná szem előtt.
Magyarország soros elnökként a Tanács álláspontját fogja képviselni. Az elnökség 450 millió ember nevében tárgyal, ez nagy feladat
– fogalmazott az Index kérdésére Ódor, aki hozzátette, a soros elnökség miatt legalább három diplomata vagy képviselő fog jelen lenni a tanácsi munkacsoporti üléseken magyar részről, mivel míg egy Magyarországot fogja képviselni, addig egy a soros elnöki feladatokat fogja ellátni, akinek egy segítője is lesz.
Magyarország július 1-jén, az uniós politika egy izgalmas időszakában vette át a tagállamok által fél évente, rotációs elven betöltött tisztet, hiszen az európai parlamenti választások után jelenleg még nem állt fel sem a másik társjogalkotó intézmény, az Európai Parlament, sem pedig az EU végrehajtó hatalma, az Európai Bizottság, és az elkövetkezendő öt év prioritásairól is most döntenek majd a tagállamok.
A parlament július 16-án tartja alakuló ülését, és még azon a héten szavaznak majd a tagállamok vezetői által az Európai Bizottság élére újabb öt évre javasolt Ursula von der Leyen sorsáról – amennyiben a korábbi német honvédelmi minisztert megszavazzák, akkor is legalább októberig nem tudja megkezdeni munkáját az új Európai Bizottság, hiszen az EB-elnöknek ezután még a tagállamok által javasolt biztosjelöltekből fel kell állítania az új bizottságot és kiosztani közöttük a portfóliókat, majd pedig a jelölteket az EP is meghallgatja és szavaz róluk.
A két jogalkotási ciklus közötti átmeneti időszak ellenére a magyar soros elnökség prioritásainak bemutatásakor Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, és a háttérbeszélgetésen Ódor Bálint is kijelentette, hogy
Magyarország aktív elnökséget tervez folytatni.
Ódor elmondta, attól, hogy jelenleg sem az EP, sem az EB nem állt fel, nem jelenti azt, hogy a Tanácson belül a munka megállt volna, hiszen például csak július 2-án, a soros elnökség második napján a különböző munkacsoportok 19 ülést tartottak. Ahol szünet van, az az EP és a Tanács közötti ún. trialógus tárgyalások, de ezek a várakozások szerint ősszel újraindulnak.
Mivel az új Európai Bizottság leghamarabb csak októberben kezdheti el a munkát, ezért nem számít sok új jogalkotási javaslatra Ódor, de mint elmondta, a magyar soros elnökség új jogalkotási javaslatok nélkül is
120 megkezdett jogalkotási folyamatot örökölt, amiből 30–35 esetén vagy folytatják, vagy pedig megkezdhetik a tárgyalásokat az EP-vel.
Az addigi idő alatt Magyarország állandó uniós képviselője azt tervezi, hogy a Tanácsban sikerül a tagállamoknak kialakítani a közös álláspontjukat olyan dossziék kapcsán, ahol eddig az elmaradt, hogy ősztől ezekkel is megkezdhessék az EP-vel az egyeztetéseket.
A célunk az, hogy közelítsük a tagállamok álláspontjait, hogy lehessen közös tanácsi álláspontról beszélni. Meg kell próbálni olyan kompromisszumos álláspontokat keresni, ami vagy a többség vagy mindenki akaratát bírja
– magyarázta Ódor a közeljövő terveit, majd elmondta, emellett egyik kiemelt céljuk, hogy a Tanácsban az uniós politikák jövőjéről folytassanak vitát egymás között a tagállamok, különös figyelmet fordítva a közös agrárpolitikára (KAP) vagy a kohéziós politikára.
Mint azt korábban bemutattuk, Magyarország hét prioritást jelölt ki, ami kapcsán szeretné előmozdítani az uniós jogalkotást az elkövetkezendő fél évben, ugyanakkor mivel a soros elnököket ún. triókba szervezik, ezért az egy évvel ezelőtti spanyol, illetve a Magyarországot megelőző belga soros elnökség közösen is meghatároztak jogalkotási célokat, amiket Magyarország is tovább kíván vinni. (A trium terveiről itt írtunk részletesebben.)
Ódor a magyar prioritásokról elmondta, azok tartalmával a legtöbb tagállam egyetért, és
szerinte a védelem-, a bővítéspolitika, illetve a migráció kapcsán az EU-ban is kezd a többi tagállam a magyarsághoz hasonló álláspontot felvenni.
Mint arra rámutatott, a védelempolitika kapcsán az EU a védelmi ipar fejlesztésének segítésével olyan irányba megy, amely Magyarországon már nyolc éve program, de az uniós bővítés és a migráció kapcsán is kezdenek közös célkitűzések kialakulni, emiatt e témák kapcsán szerinte Magyarország jó soros elnök lehet.
Arra a kérdésünkre, hogy melyek lehetnek az első dossziék, amelyekkel a Tanács foglalkozni fog, Ódor elárulta, hogy a gyógyszercsomag és a szabadalmi csomag mellett több pénzügyi szolgáltatást, közlekedést érintő jogalkotási javaslatról fognak tárgyalni, de a tervezet kritikusai szerint a privát chatüzenetek megfigyelésére alkalmas, a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő, ún. CSA rendeletjavaslatot is napirendre tűzték már (a rendelettervezetről bővebben ebben a cikkünkben írtunk) – utóbbinál a Tanácsnak jelenleg nincs közös álláspontja, arról még zajlik az egyeztetés a tagállamok között.
Magyarország EU-nagykövete ezenkívül említette, hogy a környezetvédelem kapcsán több irányelvről is tárgyalnak, így például arról, miként lehetne az élelmiszer- és a textilhulladék mennyiségét csökkenteni.
Ódor prioritásnak tartja az uniós védelmi ipar fejlesztését szolgáló Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP) való megegyezést is.
Utóbbi kapcsán elmondta, Magyarország azt a nagyon ambíciózus célt tűzte ki, hogy a Tanácsban még ebben a félévben meg tudnak állapodni a közös álláspontról.
Nem tudja, hogyan működik az Európai Unió rendes jogalkotási eljárása? Az Európai Parlament működését itt elmagyaráztuk. Érdekli, hogy mi az az Európai Unió Tanácsa, és mi a soros elnök feladata? Kattintson ide!
Borítókép: Ódor Bálint. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)