Magyarország a soros elnökség keretében azt próbálhatja elérni, hogy a magyar gondolatiságot átadja a többi tagállamnak – jelezte az Indexnek Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója. Ennek a gondolatiságnak a része a széthúzás helyett a kapcsolatok ápolása, a szankciók helyett a mindenki számára gyümölcsöző együttműködések, és a kölcsönös tisztelet, amit a kínai államfő is mindig kiemel.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti ukrajnai, majd moszkvai látogatása után hétfő reggel a kínai fővárosba, Pekingbe érkezett. A magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját ünneplik idén, a kínai államfő pedig húsz év után először májusban Magyarországra látogatott.
A magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok jó úton haladnak, és az aranykorukat élik
– mondta az Indexnek Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, aki egyben Kína-szakértő is. Ugyanakkor szerinte a magyar miniszterelnök kínai találkozója most főként nem a magyar–kínai kapcsolatokról szól, hanem a soros elnökség keretében próbálnak változást hozni az EU–Kína viszonyban, és elősegíteni a békét is Európában.
Horváth Levente emlékeztetett, hogy májusban a kínai államfő Franciaországba is ellátogatott, ahol találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akik arra kérték a kínai vezetőt, hogy segítse elő a békét. Tehát nemcsak Magyarország, hanem más uniós tagállamok is Kínától várnak segítséget.
Kína a 21. században a világrendi átalakulás során gazdaságilag, politikailag megerősödött, és most már egyre nagyobb szerepe van a nemzetközi politikában
– világított rá a szakértő, megjegyezve, hogy Kína egy békítő szerepet próbál kialakítani. Ezt láthattuk, amikor Irán és Szaúd-Arábia diplomáciai kapcsolatfelvételének közvetítőjeként lépett fel békítő szándékkal, hiszen Kína már a kezdetektől azt mondja, hogy béke legyen, ne háború. Ez pedig az egyik olyan közös pont Magyarország és Kína között, amelyik megalapozza a jó magyar–kínai kapcsolatokat, de azt is, hogy milyen erős az együttműködés a két ország között.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Huszárvágás – a konnektivitás magyar stratégiája című könyvben részletezte a kormány ideológiáját. A politikai igazgató szerint Magyarország számára Kukoricza Jancsi, azaz János vitéz egy különösen érdekes magyar hős, mert kalandjai „kísértetiesen hasonlítanak” ahhoz a feladathoz, ami a 21. században Magyarország előtt áll.
Végérvényesen és önállóan, önerőből akarunk fejlett és erős országgá válni, és az oda vezető úton be kell járnunk az egész világot, illetve a világ minden tapasztalatára szükségünk van
– írja Orbán Balázs a könyvben. A miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Business Talks 24’ konferencián rávilágított, hogy egyfajta gazdasági kiegyenlítődés történik a Nyugat és Kelet között, a fejlett és fejlődő országok, illetve Kína és az Egyesült Államok között. „Mi, magyarok ezt nem tudjuk befolyásolni, a nagyhatalmi versengést megpróbáljuk értelmezni, és a magyar érdekek szerint manőverezni.” A széthúzás és blokkosodás helyett az összekapcsolást, azaz a konnektivitást képviseli a kormány.
Az Európai Unió politikai és ideológiai szinten egyre keményebb kritikákat fogalmaz meg Kínával szemben, és büntetővámokat is bejelentettek az elektromosautó-piacon bizonyos kínai termékekkel szemben.
Ha azonban megnézzük az EU-tagállamokat, akkor a kereskedelem jól zajlik, és minden tagállam Kínával keresi az együttműködést gazdasági szempontból. Nagy harc folyik azért, hogy mely országokba érkezzenek a kínai befektetések
– világított rá Horváth. Hozzáfűzte, hogy Olaf Scholz német kancellár az év elején Kínába látogatott, a francia elnök pedig tavaly tett így. Tulajdonképpen az összes többi ország vezetője is bejelentkezett már Hszi Csin-ping kínai államfőhöz. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a világ többpólusúvá válik, blokkokba rendeződik, főleg amerikai nyomásra.
Magyarország a soros elnökség keretében azt próbálhatja elérni, hogy a magyar reálpolitikai gondolkodást és a keleti nyitást, a nemzetközi kapcsolatok diverzifikációját, tehát a magyar gondolatiságot átadja a többi tagállamnak
– véli a Kína-szakértő, hangsúlyozva, hogy így talán megértik a többi európai országban, hogy mi a magyar álláspont. „A magyar kormány egyértelműen a szankciók politikája ellen van, ugyanis az a történelmet áttekintve soha nem volt egy szerencsés megközelítés.”
Horváth Levente szerint a konnektivitás a gazdasági célokban is megvalósul, miszerint Magyarországon találkozik a keleti és a nyugati high-tech ipar. Pont ezért károsnak tartja, hogy az Európai Bizottság jelentős ideiglenes büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra, ami kereskedelmi háborúhoz vezethet. A német autóipar különösen tart a kínai ellenlépésektől. Kína a világ legnagyobb autópiaca, és a német autóipari szövetség szerint 2023-ban a németországi autók harmadik legnagyobb exportpiaca lesz. Nem véletlen, hogy Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter politikai megoldást sürget a Kína–EU-ellentétre. A német autógyáraknak szüksége van a kínai technológiára és az együttműködésre.
Kínából úgy látják, hogy mások érdekeit képviseli az Európai Unió, és a kínai államfő, amikor tárgyalást folytat európai uniós vezetőkkel, hangsúlyozza: az Európai Unió a saját érdekeit képviselje!
Ugyan nem mondják ki, de a külső érdek alatt az Egyesült Államokat értik – véli Horváth, aki szerint az elektromos autókra kivetett szankcióknak árnövekedés lesz a vége. A szakértő szerint emellett a védővámok elfojtják a versenyt is, pedig az európai autógyártók többször hangsúlyozták, hogy állnak a verseny elébe, piaci alapon. Emellett az európai autóipar legnagyobb piaca Kína, ahova millió eurós beruházásokat visz például Németország, így ezért sem mindegy, milyen a viszony.
Kína pedig máris visszavágott, a sertéshúsra vetett ki vámokat, ami a legnagyobb európai exportőröket, Spanyolországot és Franciaországot ütötte meg. A kínai médiában megjelent hírek szerint most ezek az országok Kína ajtaján kopogtatnak, és már az elektromos autókat érintő szankciókról is másként vélekednek
– mondta a szakértő. Hozzátette, hogy az Európai Unió szankciós, blokkosodási politikát folytat, ami miatt egyre szűkül a piaca. Kína viszont együttműködik nemcsak a 800 milliós Nyugattal, hanem az egész világon jó együttműködései vannak, például Afrikában, Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában. Horváth szerint ez abból fakad, hogy Kína nem szól bele más országok belpolitikájába, tehát mindenki úgy irányítja az országát, ahogy akarja. Orbán Viktorhoz hasonlóan a kínai elnök annyit kér, hogy legyen békés, minden fél számára gyümölcsöző az együttműködés, és adják meg a kölcsönös tiszteletet. A megállapítást erősíti, hogy Kína tagja a BRICS együttműködésnek, ahová csak olyan ország léphet be, amelyik nem szankcionálja a már meglévő tagokat.
Szijjártó Péter korábban azt mondta, hogy „mindent megteszünk az elkövetkezendő időszakban azért az elnökségi periódusunk alatt is, hogy elkerüljük egy Európa és Kína közötti kereskedelmi háború kirobbanását”. Vajon mennyire reális az, hogy a magyar kormány tud hatni a két félre?
Az Európai Unió soros elnöki tisztsége sokak szerint inkább egy platform a következő fél évben arra, hogy Magyarország a saját gondolatait és elképzeléseit tudja továbbítani a többi EU-tagállam felé
– véli Horváth, aki szerint lehet remélni, hogy a többi tagállam rájön és megérti, hogy nem szerencsés az, ha erősödik a szankciós politikából eredő blokkosodás, és kialakul egy kereskedelmi háború. Hozzáfűzte, hogy Magyarország már az utóbbi években is ezt az álláspontot képviselte, illetve voltak különböző Kína-kritikus közös nyilatkozatok, amelyeket a magyar kormány egyedüli tagállamként nem írt alá.
Amerikának nagy a befolyása az Európai Unióra, és az amerikai–kínai világrendi hatalmi harcok egyik mezeje az unió
– emelte ki Horváth, aki szerint az egyik fő kérdés, hogy az Európai Unió mennyire tud függetlenné és önállóvá válni. Az uniós választási eredményeket már a változás előszelének tekinti.
Horváth Levente korábban az Indexnek kifejtette, hogy a kínaiak nem titkolt érdeke, hogy Budapest egy európai logisztikai központtá váljon. A kínai elnök májusi látogatása során tizennyolc megállapodást írtak alá a magyar kormánnyal. A kínai Övezet és út stratégia keretében a magyar és a kínai kormány létrehozott egy olyan közös projektlistát, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek, erről az alábbi linkre kattintva olvashat részletesen.
Habár most a békemisszió volt fókuszban, születhetett előrelépés gazdasági kérdésekben is – véli Horváth.
A mostani találkozók alkalmasak voltak arra, hogy a már meglévő 18 darab, tavasszal megkötött megállapodást áttekintsék és újakról is beszéljenek,
de egyelőre ezekről nincs hivatalos tájékoztatás – ezt már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte a hétfői Kormányinfón. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig hétfőn hivatalában fogadta Zhang Xiaodongot, a Bank of China alelnökét. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően a két ország gazdasági együttműködése új szintre emelkedett, a Bank of China pedig aktívan támogatja az Egy övezet, egy út kezdeményezés és Magyarország keleti nyitási politikájának integrációját – jelezték a megbeszélésről szóló sajtóközleményben.
A Kína-szakértő jelezte, hogy a kínai sajtóban május óta még erőteljesebben szerepel Magyarország. A látogatás növelte a magyar országimázst, még valóságshow-t is forgatnak majd nálunk a kínaiak, ráadásul rengeteg turistára is számíthatunk.
Horváth Leventét reggel arról kérdeztük, hogy szerinte mi lehet a békemisszó következő állomása (akkor még nem tudtuk, hova tart a miniszterelnök), és jó érzékkel megtippelte, hogy Washington.
Pekingi látogatása után ismét felszállt a miniszterelnök repülőgépe
– tudtuk meg Orbán Viktor közösségi oldalát nézve. A cél nem véletlen, az Egyesült Államok fővárosában július 9. és 11. között találkozót tartanak a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői.
Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert a hétfői Kormányinfón az ATV arról kérdezte, hogy Orbán Viktor találkozik-e Joe Biden amerikai elnök kormányával Washingtonban. A tárcavezető úgy válaszolt, hogy békemisszió keretében olyanokkal érdemes találkozni, akik a békét előrébb viszik, tenni tudnak érte, Orbán Viktor pedig elsősorban a NATO-csúcsra utazik, ahol találkozhat Biden elnökkel. Arra a kérdésre, hogy Donald Trumppal találkozik-e a magyar miniszterelnök, Gulyás Gergely azt mondta, mindenről a megfelelő időben tájékoztatnak, de nem zárta ki a lehetőséget.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a pekingi Diaojutai Állami Vendégházban 2024. július 8-án. Fotó: China Daily / Reuters)