Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerdán megszólalt azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna miért nem engedi át az orosz Lukoil olaját az ország területén. Mindeközben az Európai Bizottság reagált Szijjártó Péter kritikájára, miszerint Brüsszel nem foglalkozik a kérdéssel.
Az MTI szerint Denisz Smihal a Telegram üzenetküldő alkalmazáson megosztott üzenetében közölte, hogy a kijevi vezetésnek a Lukoil orosz cég ukrán területen áthaladó tranzitját tiltó szankciói szerinte nem fenyegetik Szlovákia energiabiztonságát (Smihal elsősorban arra reagálhatott ezzel, hogy Robert Fico szlovák kormányfő a minap válaszlépéseket helyezett kilátásba Ukrajnával szemben).
Az ukrán kormányfő leszögezte, hogy a büntetőintézkedés feloldása nem képezi vita tárgyát, és úgy fogalmazott:
Kijevet az Európai Unió „teljes megértéséről” biztosította az ügyben.
Denisz Smihal hangsúlyozta: Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy szükséges a lehető legteljesebb mértékben elszakadni az orosz kőolajtól „mert Oroszország és az energiabiztonság összeegyeztethetetlen. Minden ország érti ezt, és többségük cselekszik”.
„Az EU megengedte Szlovákiának és néhány más országnak, hogy orosz kőolajat vásároljon alternatív beszállítási útvonalak aktív kiépítésének feltétele mellett” – írta bejegyzésében Denisz Smihal.
Majd úgy fogalmazott:
Ukrajna megbízható tranzitország marad azon államok számára, amelyek értékelik a szabadságot és a jogállamiságot.
„Kétségtelenül betartjuk a társulási szerződést az EU-val. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által elfogadott szankciók nem fenyegetik Szlovákia, illetve általában véve Európa energiabiztonságát, éppen ezért feloldásuk nem képezi vita tárgyát. Mindezért Brüsszel teljes megértésére számíthatunk ebben a kérdésben. Szlovákia megbízható partnerünk, akitől nem várunk zsarolást vagy fenyegetést” – írta Smihal (arról, hogy Brüsszel nem állt Magyarország és Szlovákia mellé a kérdésben, már a Financial Times is írt a minap).
Az ukrán kormányfő végül azt is közölte, hogy szerinte „a veszély Oroszországból és a szlovák nép ellen folytatott hibrid energetikai hadviseléséből ered”.
„Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől?” – tette fel a kérdést a minap Szijjártó Péter külügyminiszter. Majd azt is sérelmezte, hogy „immáron több mint egy hét telt el azóta, hogy Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottság fellépését Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt”, de a bizottság még mindig nem lépett semmit.
Alighanem erre válaszolva tettek közzé egy bejegyzést az Európai Bizottság magyarországi képviseletének oldalán (ahol egyébként nem gyakran adnak ki ilyen jellegű aktuálpolitikai közleményt). A posztban azt írták:
Az Európai Bizottság a múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét.
„Felvettük a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, jelenleg várjuk tőlük a részletes válaszokat. Ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjunk hozni. Fokozott figyelemmel követjük a helyzetet, szoros kapcsolatban vagyunk a magyar és a szlovák hatóságokkal” – fogalmaztak.
Végül megjegyezték: „Az Európai Unió már korábban létrehozta a tagállamok számára azt a keretrendszert, amely lehetővé tette, hogy függetlenedjenek az orosz energiahordozóktól, és elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek.”
Mindeközben Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter (akinek korábban miniszterelnökként jó néhány volt csörtéje Orbán Viktorral, és saját elmondása szerint elég jól kiismerte őt) szintén véleményt mondott az ügyben, és meglehetősen kritikus álláspontot ütött meg Ukrajnával szemben.
A Bloomberg szerint Bettel egy lettországi sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: Ukrajnának mérlegelnie kell, hogy az olyan lépések, mint a Lukoil szállítmányainak betiltása, milyen hatással lesznek Magyarországra és Szlovákiára. Mint mondta, ha az ilyen lépések más nemzetek fogyasztóit is érintik, akkor „más országokat is a tárgyalóasztalhoz kell ültetni, vagy legalábbis tájékoztatni kell őket”.
El kell kerülnünk, hogy olyan új feszültségeket teremtsünk, amelyekkel megkönnyítjük más országok – ezúttal különösen Magyarország és Szlovákia – számára, hogy azt mondják, nem értenek egyet
– mondta Bettel, majd arra figyelmeztetett, hogy mindez csatározásokhoz, kölcsönös szankciókhoz vezethet az érintett országok közt. A Bloomberg szerint a luxemburgi külügyminiszter az „egyet nem értés” alatt arra utalhatott, hogy Magyarország például számos ponton akadályozhatja, késleltetheti Ukrajna EU-csatlakozását is a jövőben, ha nem oldódik meg a helyzet.
Beszédes az is, hogy a Bloomberg szerint az ukrán külügy egyik szóvivője, Heorhij Tihij nemrég közölte: Ukrajna szoros kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal, és kész csatlakozni a vita megoldását célzó konzultációkhoz, ha az EU végrehajtó szerve úgy dönt.
Folyamatos kapcsolatban állunk a szlovák féllel – miniszterelnöki szinten, de más minisztériumokban is, és tanulmányozzuk a beérkező javaslatokat
– mondta újságíróknak a szóvivő, de eközben nem ejtett szót arról, hogy a magyar kormánnyal vannak-e ugyanilyen tárgyalásaik.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit ma is percről percre követjük ebben a cikkünkben.