A tajvani kormány meghosszabbította a kötelező katonai szolgálatot és átalakította a tartalékosok kiképzését, mivel azok nem haladnak olyan ütemben ahogy várták, és a kötelező felkészítésre sem jelentkeznek annyian, mint amennyit behívnak. Donald Trump megválasztásával pedig a katonai támogatástól is elesnének egy kínai megszállás esetén.
A pekingi fenyegetés felerősödött, mivel Hszi Csin-ping kínai vezető elkerülhetetlennek nyilvánította Kína „újraegyesítését” Tajvannal. Hangsúlyozta, hogy hajlandó erőt alkalmazni e cél elérése érdekében, és egyre több harci repülőgépet és hadihajót küldött a sziget védelmének tesztelésére. A májusban hivatalba lépett, Peking által veszélyes szeparatistának tartott Lai Csing elnöknek ezzel a fenyegetéssel kell szembenéznie.
A tajvani kormány a kötelező katonai szolgálat meghosszabbításával és a tartalékosok folyamatos képzésének átalakításával próbálja javítani védelmét a védelmi stratégia szélesebb körű váltásának részeként, amelynek célja, hogy Hszi kétszer is meggondolja, mielőtt megkockáztatja az erő alkalmazását.
A tajvani kormány 155 000 fős tartalékos erőt akar létrehozni akik támogathatják az aktív szolgálatot teljesítő katonákat. Minden 2005-ben vagy azután született tajvani férfinak egyéves szolgálatra kell jelentkeznie, míg mintegy 2 millió volt katonának kétévente felfrissítő kiképzést kell végeznie.
A tajvani fiatalok azonban nem válaszolnak a hívásra, és Wellington Koo védelmi miniszter elismerte, hogy a felszerelés és az oktatók hiánya lassította a tartalékosok képzésére tett kísérleteket.
Őszintén meg kell mondanom, hogy gyorsan meg kell erősítenünk a kiképzést, mivel még mindig sok a javítanivaló
– mondta a törvényhozásnak júniusban.
Az ilyen beismerések aggasztóak lehetnek, mivel Donald Trump jelezte, hogy ha novemberben megnyeri második elnöki ciklusát, akkor a tajvani védelem amerikai támogatását inkább tranzakciós szemléletűvé tenné.
Lassan halad a kiképzés
A jogosult sorköteleseknek mindössze 6 százaléka – 6936 fő – vett részt idén az újonnan bevezetett 12 hónapos programban. A legtöbben elhalasztották a katonai szolgálatot, hogy előbb egyetemre járjanak, ami azt jelenti, hogy akik 2005-ben születtek csak 2027-ben lesznek teljesen kiképezve.
Az egyéves sorkötelesek egy kiválasztott csoportjának meg kellett volna tanulnia a drónok, a Kestrel páncéltörő rakéták és a föld-levegő Stinger rakéták használatát, de idén nem voltak elegen ahhoz, hogy megkezdjék a kiképzést – közölte a védelmi minisztérium egyik tisztje.
Tajvan lassú előrehaladása a kiképzés fokozásában aggasztja a washingtoni és tajvani katonai szakértőket, akik sürgetik a hatóságokat, hogy gyorsabban lépjenek Hszi elrettentése és egy háború megelőzése érdekében.
Kína hadserege, a világ legnagyobb állandó hadserege 2 millió aktív katonával rendelkezik, és évente mintegy 400 000 sorkatonát toboroz. A 230 milliárd dolláros védelmi költségvetése 13-szor akkora, mint Tajvané 2023-ban, és a hadserege rendszeresen arra készül, hogy egy hirtelen elsöprő erejű támadással elfoglalja a szigetet.
Nem veszíthetik el az Egyesült Államok támogatását
Az Egyesült Államoknak a törvény értelmében segítenie kell Tajvant saját védelmének megerősítésében, többek között fegyvereladások révén, de hivatalosan nem kötelezte el magát arra, hogy beavatkozzon egy kínai támadás ellen – ez a politika a „stratégiai kétértelműség”.
Míg Biden elnök többször is kijelentette, hogy az amerikai hadsereget Tajvan védelmére küldené, Trump nem tett ilyen ígéretet. Arra a kérdésre, hogy mit tenne egy múlt havi interjúban, Trump azt mondta, hogy Tajvan „9500 mérföldre van”, és fizetnie kellene az amerikai védelemért.
Elemzők szerint a jobb kiképzés kulcsfontosságú módja annak, hogy Tajvan megmutassa, komolyan veszi a katonai felkészültséget. Az új programok azonban továbbra is finanszírozási, oktatói és felszerelési hiányosságokkal küzdenek.
„Teljes időpocsékolás volt” – mondta, egy 30 éves búvároktató, aki az ötnapos tartalékosképzés nagy részét tétlenül ülve töltötte, miközben nyugalmazott katonák tanították, akik nyíltan elismerték, hogy nem voltak felkészülve a program vezetésére.
Az elmúlt 12 évben kötelező szolgálatot teljesítő tajvani férfiakat elméletileg minden második évben visszahívják továbbképzésre, bár a gyakorlatban sokan jóval ritkábban vesznek részt. A tavalyi évben a tartalékosoknak csak egyötöde végezte el az újonnan meghosszabbított kéthetes tanfolyamot.
A 2 millió tartalékos felkészítése, mint a második védelmi vonal, „nagyon fontos Tajvan védelme szempontjából” – mondta Han Kang-ming, a tartalékosokat felügyelő tajvani Teljes Védelmi Mobilizációs Hivatal korábbi igazgatója.
Májusi hivatalba lépése óta Lai megfogadta, hogy folytatni fogja elődje reformjait, amelyek javítják a készenlétet, és figyelmeztette a hadsereget, hogy nem feltételezhetik, hogy „az első csata lesz az utolsó csata”, ha Kína támad.
Tajvannak fel kell készülnie az egyre agresszívebb Kínára
Tajvan katonai stratégiája régóta arra összpontosít, hogy megállítsa Kínát, mielőtt csapatai átkelnek a 160 kilométeres szoroson, amely elválasztja őket, de egyre több védelmi elemző Tajpejben és Washingtonban azt mondja, hogy Tajvannak fel kell készülnie a lehető legrosszabb forgatókönyvre: egy elhúzódó csatára magán a szigeten.
Michael Hunzeker, nyugalmazott tengerészgyalogos, aki katonai reformokat tanulmányoz a George Mason Egyetemenen szerint, „Tajvan tartalékosai ott fognak mozgósítani, ahol a harc zajlik, és amikor a harc zajlik” – olvasható a The Washington Post riportjában.