Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők szigorú napi rutinnal tarthatják stabilan vércukorszintjüket. Az „intelligens” inzulin képes lesz átvenni a monitorozás, sőt a kezelés ismétlődő feladatát. Három országban szinte egyidejűleg kezdték el fejlesztését.
Nagyjából kilencmillió ember él együtt az alattomos, 1-es típusú cukorbajjal – írta a Deutsche Welle. A gyerekkorinak is nevezett diabétesz autoimmun betegség, amikor is a test saját immunsejtjei megtámadják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit.
Az immunrendszer úgynevezett T-sejtjeire azért van szüksége a szervezetnek, hogy védekezni tudjon különböző kórokozók, a baktériumok és a vírusok ellen. Azonban az 1-es típusú cukorbetegséggel élők testében a T-sejtek kibújnak a szabályozás alól, és saját útjukat járják.
Ez váltja ki a cukorbetegségek tíz százalékát adó 1-es típust.
Az érintetteknek ébredéstől kezdve minden döntésüket meg kell fontolniuk – illusztrálta helyzetüket Grace Bennett, akit 12 éves korában diagnosztizáltak a betegséggel, ma pedig a cukorbetegeket segítő jótékonysági szervezet alkalmazottja.
Dilemma még az uzsonna is, mert bár csillapíthatja az éhséget, de a cukorszintet is megemelheti.
A T1D, azaz 1-es típusú cukorbetegek szervezete nem termel elég inzulint, ezért a hiányt – befecskendezéssel – rendszeresen a hormon szintetikus változatával kell pótolniuk. Ehhez folyamatosan figyelniük kell a glükózszint alakulását, és gondosan szabályozniuk kell az inzulinbevitelt.
Az ehhez szükséges eszközök nem kis kiadást jelentetnek, ezért Magyarországon 2019 óta a támogatott termékek kategóriájába kerültek.
A biztató jövőt kétségtelenül az jelentené, ha az inzulint például hetente legfeljebb egy alkalommal kellene beadni, és az „okosinzulin” maga érzékelné a vércukorszint alakulását.
Három ország – az Egyesült Államok, Kína és Ausztrália – laborjaiban, összesen hat projektben folytatják az ezzel kapcsolatos kutatásokat.
A vércukor az elsődleges energiaforrás. Az elfogyasztott étel nagy részét a szervezet glükózra bontja, ami bekerül a véráramba. Amikor a cukorszint emelkedik, a hasnyálmirigy felszabadítja a természetes inzulin hormonját, amely segíti, hogy a sejtek energiaforrásként használják fel a glükózt.
Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők hasnyálmirigye nem, vagy csak nagyon kevés inzulint termel, így az átalakulás megreked, a cukor pedig felhalmozódik a szervezetben.
A magas cukorszint veszélyes. Ha elhanyagolják, akkor keringési betegségeket, veseproblémákat és más súlyos egészségi rendellenességeket okoz.
A cukorbaj 2019-ben világszerte másfél millió haláleset közvetlen kiváltó oka volt.
A betegeség alattomos, mert folyamatos ellenőrzés nélkül gyakorlatilag láthatatlan. A glükózszint egyébként egészséges ember esetében is folyamatosan változik. Befolyásolja a stressz, az elfogyasztott étel, a testmozgás, a szervezetben található egyéb hormonok szintje, sőt az időjárás is.
A stabil cukorszint fenntartása a T1D-betegek esetében még a legkorszerűbb technológiával is bonyolult, ráadásul folyamatos napi feladat.
Az „okosinzulin” véget vethet a beteg számára megterhelő rendszeres ellenőrzésnek.
A gyakorlatban tabletta formájában is beszedhető lesz, vagy elegendő napi egyetlen inzulininjekció. Az „intelligens” inzulin a vércukorszint emelkedéséig inaktív marad, majd a cukorszint stabilizálása után visszatér a „nyugalmi állapotba”.
Gyakorlatilag ugyanúgy működne, mint a hasnyálmirigy, amely szintén csak szükség esetén bocsát ki inzulint.
Az amerikai Stanford Egyetem egyik terve szerint ultragyors inzulint fejlesztenek, ami rövid idő alatt szabadul fel a véráramban.
A kínai Csencsiang Egyetemen azt vizsgálják, hogyan lehet olyan „intelligens” inzulint előállítani, amit hetente csupán egyszer kell beadni, viszont folyamatosan szinten tartaná a vércukrot.
Egyelőre nem tudni, mikor születik meg a laboratóriumi kutatásoknak a valós életben is hasznosítható kezelési eljárása.
(Borítókép: Jens Kalaene / picture alliance / Getty Images)