A hidegháborút követő nukleáris deeszkalációnak vége. Helyette új rivalizálás kezdődött nukleáris robbanófejekkel bíró vagy azokat fejlesztő hatalmak között – figyelmeztetett augusztusban a Pentagon a The Economist beszámolója szerint.

Ez a rivalizálás összetettebb és kevésbé kiszámítható, mint az a kétpólusú verseny, ami hidegháború folyamán Amerika és a Szovjetunió közötti zajlott.

Az új nukleáris fenyegetésekkel való szembenézés próbatétel lesz Amerika számára. Meg kell nyugtatnia szövetségeseit, hogy nukleáris ernyője még mindig védi őket. 

Új veszélyek

A hidegháború vége a katonai védelem fejlesztésének csökkentését is eredményezte, 1986 és 2023 között a robbanófejek száma világszerte 70 ezerről 12 ezerre csökkent. A Pentagon szerint Amerika is karcsúsította arzenálját, miközben megtartotta elrettentő erejét. Ma egy kisebb nukleáris arzenállal rendelkezik, amelyet szárazföldről, a levegőből vagy a tenger alól is bevethet.

Az Egyesült Államok számos robbanófejét az ellenfelei  ellen irányítja, és a „kiterjesztett elrettentés” taktikáját alkalmazza, továbbá ígéretet tett arra, hogy szükség esetén megvédi a szövetségeseit. Barack Obama még 2009-ben is „egy atomfegyverek nélküli világot” remélt,

Kína rakétasilók százait építi északi sivatagjaiban, és nukleáris arzenálja néhány százról 2035-re ezerre is bővülhet, ezzel pedig Oroszországot és az Egyesült Államokat beérve, létrejön a harmadik nukleáris szuperhatalom.

• Oroszország atomfegyverek háborús bevetésével fenyeget, továbbá azzal, hogy több rakétát irányít Európa felé. Tervei között szerepel, hogy atombombát juttasson az űrbe.
• A New Start nevű megállapodást, amely limitálná a telepített nukleáris rakéták számát, Oroszország nem újította meg, így folytathatja fegyverkezését.
• Észak-Korea tovább erősíti nukleáris programját, és már olyan robbanófejekkel rendelkezik, amelyek amerikai városokat képesek elérni és megsemmisíteni.
• Dél-Korea kételkedik abban, hogy Amerika képes lenne megvédeni, ha Észak-Korea támadást indítana, és akár saját atombombát építhet, ha ténylegesen azt fogják érezni, hogy már nincsenek a nukleáris esernyő védelme alatt.
• Irán támadást készül indítani Izrael ellen, továbbá közelebb vannak az atombombához, mint 5 évvel ezelőtt. A jelentések szerint a közelmúltban előrelépést tett a fegyverkezésben, azaz a dúsított uránium robbanófejekké alakításában.

A Pentagon szerint minél több ujj van minél több piros gombon, annál nagyobb a katasztrófa esélye. A hagyományos háború esélye is nőhet, ha az országok megpróbálják megakadályozni ellenségeiket abban, hogy átlépjék a nukleáris küszöböt.

Amerika megerősítése

A fegyverzet-ellenőrzést a Pentagon fenntartaná, de szerintük ha ezek az államok visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, nagyobb valószínűséggel tárgyalnak komolyan, ha tudják, hogy Amerika erős pozícióban van.

Ez azt jelenti, hogy Amerikának fel kell készülnie egy nagyobb és változatosabb arzenál kiépítésére, amint az Új START-szerződés lejár. Joe Biden elnöksége alatt a Pentagon olyan új fegyvereket állított készenlétbe, mint a tengerről indítható nukleáris cirkálórakéta. Azt vizsgálja, hogyan lehetne gyorsan „feltölteni” a robbanófejeket a meglévő hordozórakétákra, ha Oroszország és Kína előre törne – írta a The Economist.