A háború kitörése óta már legalább 80 ezren dezertáltak az ukrán hadseregből a frontról − írja a Kárpáti Igaz Szó Ruszlan Horbenko parlamenti képviselő állítása nyomán.
A politikus hozzátette, hogy jelenleg Ukrajnában nincs kapacitás arra, hogy valamennyiüket felkutassák és visszavigyék a frontra.
A CNN problémát feltáró riportjában egy neve elhallgatását kérő parancsnok elmondta, az irányítása alatt szolgáló 800 katona fele meghalt vagy súlyosan megsebesült. A harcmezőn átélt pokoli stresszt nehéz feldolgozni, ezért sokan egyszerűen megszöknek. Az is gond, hogy aki ma a fegyveres erők kötelékében szolgál, nem tudja, mikor szerelhet le, hiszen az ígéretek ellenére a demobilizációról szóló jogszabály a mai napig sem született meg − tájékoztattak.
A főügyészség adatai szerint 2024 első negyedévében már 13 ezren hagyták el önként katonai állomáshelyüket. Nemrég Ukrajnában elfogadtak egy jogszabályt, amely alapján nem jár büntetőjogi felelősséggel, ha valaki először dezertál, de megbánja tettét, és visszatér állomáshelyére. Szó van emellett egy katonai rendőrség létrehozásáról is, amelynek fő feladata éppen a dezertálók felkutatása lenne.
Kárpátalja volt kormányzója, Viktor Mikita is azok között a tisztviselők között van, akiket az ukrán kormány őrségváltása során „előléptettek”.
Vasárnap Volodimir Zelenszkij államfő az elnöki hivatal helyettes vezetőjének pozícióját bízta rá, feladata a megyék felügyelete lesz.
A kárpátaljai vezető arról számolt be, hogy fő feladata a megyék katonai közigazgatásának hatékony munkájának biztosítása lesz, emellett a kommunikációt és a bizalmat is fejlesztenie kell a hatóságok, a helyi közösségek és a gazdasági szereplők között.
Konkrét javaslatokat sürgetett a béketárgyalások érdekében Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől Matteo Salvini, a Liga olasz kormánypárt vezetője az olaszországi Cernobbióban rendezett gazdasági-politikai fórumon vasárnap – adta hírül az MTI.
Salvini hangoztatta, reméli, hogy a Volodimir Zelenszkij által beharangozott béketervnek „konkrét következményei” lesznek.
A Liga vezetője a Comói-tónál, Cernobbióban rendezett Ambrosetti Fórum nemzetközi találkozó zárónapján reagált az ukrán elnök kijelentéseire. A találkozón szombaton részt vevő Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy novemberben béketervet mutat be Joe Biden amerikai elnöknek, valamint Kamala Harris demokrata elnökjelöltnek.
Matteo Salvini azt mondta, személy szerint azt kívánja, hogy az amerikai választásokat Donald Trump nyerje meg, „mert úgy gondolom, hogy a republikánusok jobban képesek megoldani a nemzetközi válságokat”. Úgy vélte, Donald Trump győzelme „felgyorsíthatja a normalitás visszatérését Ukrajnában és a Közel-Keleten is”.
A Harkiv megyei Derhacsit támadták orosz katonák vasárnap késő délután.
Tűzharc alakult ki egy lakóövezetben, melyben egy 76 éves nő életét vesztette, legalább 10 ember pedig megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán vezetés azt fontolgatja, hogy a föld alá rejti az elektromos hálózatait és a fegyvergyártást, hogy az kevésbé legyen sérülékeny az orosz csapásokkal szemben – írja a Strana Nyikolaj Kolesznyik energiaügyi miniszterhelyettes bejelentése alapján.
A vezetékek föld alá való áthelyezése a védelem egyik lehetősége. Jelenleg számos technikai megoldást és az energetikai infrastruktúra létesítményeinek fizikai védelmére vonatkozó projektet dolgoztunk ki ezek biztosítására
– mondta a tisztviselő.
Az energiaszektor ilyen jellegű védelme mellett a fegyvergyártó létesítményeket is a föld alá szeretnék helyezni. „Ennek célja, hogy az ukrán katonák akkor is meg tudják védeni magukat, ha a szövetségeseink felől érkező szállítások késnek” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Olaszországban.
Teherán hivatalosan bejelentette, hogy ballisztikus rakétákat küldött az orosz hadseregnek, megerősítve a napokban keringő médiaértesüléseket.
Barterüzletet kell folytatnunk szükségleteink kielégítésére, beleértve a szója és a búza importját is. Az alku egyik része a rakéták, másik része pedig katonai drónok átadását jelenti Oroszországnak
– mondta Ahmad Bahshayesh Ardestani, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja. Arra a kérdésre, szigorodhatnak-e az Irán elleni szankciók, azt válaszolta, hogy „ennél már nem lehet rosszabb”.
„Rakétákat adunk a Hezbollahnak, a Hamásznak és a Hasd al-Sábinak is, akkor miért ne adhatnánk Oroszországnak?” – mondta a tisztviselő. Szerinte létszükségről van szó, ugyanis így kerülik meg a szankciókat, ráadásul a Nyugat Ukrajnának ugyanúgy ad fegyvereket, tehát nem érti, miért ne támogathatnák ők is szövetségesüket.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index folyamatosan frissülő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!