A harmadik legnépszerűbb utazási cél az európai fővárosok között Berlin – London és Párizs után. A németek azonban ezzel nem elégszenek meg, újabb látnivalókkal szeretnék meglepni az ide utazókat. Mindez minket sem hagy hidegen, a magyar piac 17 százalékos növekedést mutat a vendégéjszakák tekintetében 2024 első félévében a tavalyi bázisidőszak számaihoz képest.
Alig fejeződött be a labdarúgó Európa-bajnokság, amely döntőjének Berlin adott otthont, még le sem bontották a Brandenburgi kapu előtt lévő hatalmas focikaput, máris új attrakcióra készül a város – hangzott el a Német Turisztikai Hivatal budapesti irodájának sajtóeseményén. Ebben a novemberi ünnepsorozatban Magyarország is érintett, a németek ugyanis úgy tartják számon, hazánknak köszönhető, hogy a határvonalak megnyitásával a keleti és a nyugati rész egyesülése később megtörténhetett.
1989. november 9-én az emberek csak békés tüntetésre indultak, miközben azt érezték, a magukkal vitt plakátokkal magát a szabadságot emelik a magasba. Abban a pillanatban nem lehetett tudni, hogy a politika hogyan fogadja a megmozdulást, nem torkollik-e véres összecsapásba. Hogy megtörtént a csoda, megnyitották a falat, akkor sem hitték el az emberek, amikor kinyíltak az első ajtók, és a karabélyokat leengedték az őrök.
Ott álltunk, én a nyugati oldalról, újságíróként. Az őr meg sem mozdult, az emberek azonban nem merték átlépni a fehér vonalat, attól tartva, hogy közéjük lő. Végül maga a katona volt az, aki intett, hogy induljanak már meg. Kék bőrkabátot viseltem, amin a nap végén egy hatalmas folt jelent meg. Mindenki sírt örömében, és ahogy átöleltem őket, a könnyük nyoma megjelent a kabátomon
– emlékezett vissza Burkhard Kieker, a Berlini Turisztikai Hivatal vezetője.
A város sokféleképpen készül megünnepelni a berlini fal leomlását. Minden ötödik évben több programot szerveznek, így idén is. Meghirdettek egy plakátrajzoló versenyt, workshopokat tartanak, ahol a ma Berlinben élők írhatnak, rajzolhatnak. A plakátok egy novemberre időzített, ingyenesen hozzáférhető könyvben is megjelennek majd, a FREI-HEIT című kiadvány is az ünnep része lesz.
2010-ben felmérést végeztünk. Kíváncsiak voltunk, ha az emberek meghallják bárhol a világon Berlin nevét, mire asszociálnak – folytatta Burkhard Kieker. – Sok jelzőt kapott a város, de a legtöbben és a leggyakrabban a szabadság városának nevezték. Azt, hogy az emberek ledöntötték a falat 1989-ben, az évek múltával sem felejtették el.
S hogy mit érzékel ebből a fiatal generáció? Mennyire fontos a következő nemzedéknek mindez? „A berlini fal leomlása mára történelem, ami a tankönyvekbe is belekerült” – mondta Frauke Stuhl, a Kulturprojekte Berlin projektvezetője. A fiatalabb generáció erről, ha otthon nem is, az iskolában mindenképp hall. Ugyanakkor a szabadságot ők is fontosnak tartják, és a berlini fal leomlása a szabadság metaforája számukra.
Berlin mindig is világvárosnak és a kultúra fellegvárának számított. Még a hidegháború idején is próbálta ezt a presztízst fenntartani, olyannyira, hogy megalapították a Berlini Filmfesztivált, ami 2025-ben lesz 75 éves.
„Lehet, hogy meg sem engedhetnénk magunknak, hogy ennyi intézményünk szolgálja a kultúrát, de ebből nem akarunk engedni – jelentette ki Burkhard Kieker. – Az emberek a város különleges hangulata miatt utaznak ide, azt is szoktuk mondani, Berlin a rossz sztereotípiák diótörője. Mindent, amit olyan emberek gondolnak Németországról, akik régóta nem jártak itt, Berlinben 15 perc alatt elfelejtik. Befogadó, színes, kulturális fővárosa vagyunk Németországnak. A számos intézmény, amit fenntartunk, ezt szolgálja.”
Berlin már a 2025-ös évet is megtervezte, nem csak a legnagyobb filmfesztivál születésnapját ünneplik majd meg.
„A cél mindig az, hogy Berlint minél érdekesebben mutassuk be – mondta Caterina Erceg a VisitBerlin Magyaroszágért felelős menedzsere. – Nekem személyes kedvencem a Khroma, ami a digitális világba és annak művészetébe vezeti be az érdeklődőket. De a gasztronómia iránt nyitottak sem távozhatnak csalódottan tőlünk, a berlini TV-torony tetején Tim Raue sztárséf ételeit lehet majd megkóstolni. A design shopok, az itt előállított termékek is sokakat vonzanak, Berlin ezekben is gazdag. Nem csak mondjuk, hogy sokszínűek vagyunk, valóban azzá váltunk az évek során.”
(Borítókép: Ünneplő emberek a berlini fal maradványának tetején 1989. december 31-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)