Az orosz vezető az év elején visszautasította a védelmi minisztérium tisztviselőinek kérését, akik megpróbálták meggyőzni őt, hogy több katonára van szükségük a fronton.
„Hónapokkal Vlagyimir Putyin elnök májusi beiktatása előtt találkozott a védelmi minisztérium tisztviselőivel, akik újabb mozgósítást sürgettek, hogy ellensúlyozzák Oroszország veszteségeit az ukrajnai frontvonalon. Putyin elutasította az ötletet, mondván, hogy csak azokat akarja bevetni, akik önként írnak alá katonai szerződést” – mondta egy, a megbeszélésről tájékoztatott forrás a The Wall Street Journalnak.
Mindez rávilágított arra a kényes dilemmára, amellyel Putyin szembesül. Miközben ellenállt a csapatok mozgósításának, ami politikai költségekkel járhat, nyugati becslések szerint Oroszország jelenleg több embert veszít a harctéren, mint amennyit pótolni tud.
Jelenleg Ukrajna oroszországi betörése tovább terheli a kombattánsok létszámát, aláhúzva a krónikus problémákat, és arra késztetve az ország katonai vezetőit, hogy ismét mozgósítást sürgessenek – állítja három, a megbeszéléseket ismerő forrás. Több mint egy hónappal a második világháború óta az első, orosz területre történt külföldi behatolás kezdete óta Moszkva még mindig nem indított nagyobb ellentámadást az ukrán csapatok visszaszorítására.
A jelenlegi erők nem elegendőek az eredeti háborús célok eléréséhez, Ukrajna térdre kényszerítéséhez, katonai potenciáljának aláásásához vagy az orosz terület határ menti régióinak védelméhez. Egyre többen mondják, hogy a mozgósítás elkerülhetetlen
– mondta a Putyinnal folytatott eszmecseréről tájékoztatott forrás.
Az orosz védelmi minisztérium nem reagált a lap megkeresésére. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a szerződéses katonák és önkéntesek toborzása gyors ütemben zajlik. „Ez kielégíti az Orosz Föderáció fegyveres erőinek szükségleteit” – mondta Peszkov egy e-mailben.
Oroszországban a mozgósítás a tartalékosok behívásától a hadköteles korúak szolgálatba állításáig sok mindent magában foglalhat. Oroszország első, 2022 őszén, az inváziót követő mozgósításakor az orosz hadsereg létszámát 300 ezer fővel kívánták növelni, tartalékosok és volt katonák behívásával. Ez a törekvés, amelynek keretében olyan férfiakat is besoroztak, akik korábban nem vagy alig teljesítettek katonai szolgálatot, tiltakozásokat váltott ki, és arra késztetett egyes régiókat, hogy lezárják a határokat, hogy megakadályozzák a férfiak elmenekülését.
Azt mindenesetre nem lehet vitatni, hogy Oroszország a humán erőforrás tekintetében jelentős előnyben van Ukrajnával szemben, amelynek lakossága kevesebb mint negyedannyi, mint óriási szomszédjának.
Azonban a munkaerőhiány régóta probléma Oroszországban. Mivel Moszkva csapatai nagy erőkkel vesznek részt a kelet-ukrajnai Pokrovszk városának elfoglalásában, Oroszország fiatal és tapasztalatlan sorkatonákhoz fordult, és csapatokat vont el az ukrajnai frontvonal más részeiről az orosz terület védelmére.
Oroszország nem kapta be a csalit, hogy kulcsfontosságú frontcsapatokat küldjön Kurszkba, de mégis kénytelenek voltak csapatokat elvinni Herszonból és Zaporizzsjából, ahol kevésbé van rájuk szükség
– mondta Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute, egy amerikai külpolitikai agytröszt vezető munkatársa.
Eddig Oroszországnak sikerült önkéntesek toborzásával fenntartania a csapatok létszámát. Július közepén a védelmi minisztérium közölte, hogy az év eleje óta mintegy 190 ezer embert toboroztak, és orosz, valamint nyugati becslések szerint Moszkva naponta mintegy 1000 emberrel ír alá szerződést az ország minden részéből.
Oroszország azonban úgy nyert területeket Kelet-Ukrajnában, hogy katonák egymást követő hullámait dobta az ukrán vonalakra. Ez sok halálos áldozatot követelt, és John Healey brit védelmi miniszter ebben a hónapban azt mondta a parlamentnek, hogy az Egyesült Királyság becslése szerint Oroszország naponta 1100 katonát veszít.
Júliusban Putyin úgy próbálta növelni a csapatok létszámát, hogy megduplázta az újoncoknak adott egyszeri kifizetést 400 ezer rubelre, azaz nagyjából 4300 dollárra, ami Oroszország sok részén hatalmas összegnek számít. Nyugati tisztviselők szerint az orosz költségvetés mintegy 8 százalékát fordítják a katonai személyzet fizetésére.
A közelmúltban új toborzóállomásokat állítottak fel Moszkva-szerte, többek között a város kiterjedt metrórendszerében, ahol önkéntesek ülnek összecsukható asztaloknál, és szórólapokat osztogatnak a járókelőknek.
Az előrehaladásunk üteme lelassult. Fizikailag SENKI sincs, aki támadásokat hajtson végre
– írta július végén a Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében Jurij Kotenok veterán katonai tudósító.
A Putyinnal az év elején tartott találkozón a védelmi minisztérium tisztviselői azt mondták, hogy az elnöknek a beiktatását és az ezzel járó politikai támogatottság növekedését kell felhasználnia arra, hogy a mozgósítás mellett érveljen.
Putyin elutasította ezt, mivel a 2022-es mozgósítást követő zavargások emlékei még frissek. Kiterjedt tüntetések voltak Oroszország néhány legnagyobb városában, toborzóirodákat támadtak meg, és a határátkelőket túlterhelték a menekülő emberek.
Az orosz vezetők attól is tartanak, hogy egy mozgósítás felboríthatja azt a kényes egyensúlyt, amelyet a háborúról a közvélemény körében igyekeztek kialakítani. Az orosz média és az állami propaganda igyekezett a háborút hősies, de távoli konfliktusként ábrázolni. Azt szeretnék, ha az oroszok úgy éreznék, hogy továbbra is normális életet élhetnek, a háború eredményeként növekvő jövedelmek és a javak nagyobb mértékű újraelosztása mellett.
Bár a front igényei és a munkaerő-utánpótlás közötti egyensúly kényes kérdés, Moszkva egyelőre a lehető legjobban kezeli a helyzetet. Hogy a jövőben mit tesznek, az a prioritásokon múlik
– mondta Ruszlan Puhov, a moszkvai székhelyű Stratégiák és Technológiák Elemző Központjának igazgatója.
Egy újabb mozgósítás több orosznak hozná haza a háborút, amit Putyinnak élesebb retorikával kellene indokolnia. Ha több oroszt kötnének az ukrajnai konfliktus kimeneteléhez, az veszélyes politikai következményekkel járhatna Putyin számára.
Az emberek folytatni akarják békés életüket. A Kreml számára veszélyes, ha újabb részleges vagy teljes mozgósítást hajt végre
– mondta Andrej Kolesznyikov, egy Moszkvában élő független orosz elemző.
A Levada Központ, Oroszország egyetlen megmaradt független közvélemény-kutatójának adatai szerint a lakosság 46 százaléka tart attól, hogy a háború miatt újabb mozgósítási hullám jöhet, ami 12 százalékponttal magasabb, mint idén februárban, amikor utoljára tették fel a kérdést. A kurszki invázió óta azonban a háború folytatásának támogatottsága ismét 41 százalékra emelkedett, miután az elmúlt hónapokban kissé visszaesett a béketárgyalások javára.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2015. február 23-án. Fotó: Sasha Mordovets / Getty Images)