Mint írtuk, az Európai Bizottság februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az uniós jogot sértő nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt. A bizottság elmondta, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket is. 

Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa nemrég egy sajtótájékoztatón kijelentette, nem haboznak, hogy az ügyben továbblépjenek.

– tájékoztatta a Népszavát két egymástól független EU-s forrás. A jogerős ítéletre körülbelül másfél-két évet kell várni.

Az Európai Bizottság nem kér ideiglenes intézkedést a bírósági ítéletig. Úgy tudják, hogy az ügyet azért vitték az Európai Unió Bírósága elé, mert nem találták kielégítőnek a magyar kormány indoklásait. A szuverenitásvédelmi törvény miatt több levélváltás is történt az Európai Bizottság és a magyar kormány között, de a konzultációt eredménytelennek minősítették. 

Egy  brüsszeli illetékes azt is elmondta a lapnak, hogy korábban Magyarország uniós támogatásának megvonása is szóba került, majd az Európai Bizottság letett erről a tervéről. 

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolása és támogatása” miatt vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország Alapítvány és a vele szorosan együttműködő Átlátszó ellen. Korábban Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalmát és Magyar Pétert is vizsgálták. 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem szankcionálhat 

A magyar kormány tavaly december közepén szavazta meg a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényt. A szervezet elnökévé Lánczi Tamást nevezték ki, aki korábban az MTVA online igazgatója volt. 

Lánczi Tamást szerint az új hivatal feladata alapvetően, hogy „feltárjon, vizsgáljon és kutasson. Feltérképezi, hogy hol sérül vagy hol sérülékeny a magyar szuverenitás.” Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hivatal nem hatóságként működik, tehát „nem nyomoz és nem is szankcionál”.

A hivatal feladatai:

• Szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz.
• A vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését.
• Javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre.
• Évente nemzeti szuverenitásjelentést készít.
• Kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.
• Feltárja és vizsgálja a más állam, valamint – jogi státuszától függetlenül – külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket – ide nem értve a diplomáciai, illetve a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek által végzett tevékenységet –, az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek tekintetében e személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.
• Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.

• Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreiről itt írtunk bővebben.