Index Vakbarát Hírportál

Joe Biden húzásával Washington egyre jobban belekeveredik az izraeli konfliktusba

2024. október 15., kedd 16:36

Joe Biden elnök az amerikai hadsereg egyik legfejlettebb rakétavédelmi rendszerét küldi Izraelbe 100 amerikai katonával egyetemben. Szakértők attól tartanak, ez egyértelmű jele annak, hogy Izrael kemény csapásra készül Irán ellen, aminek következtében válaszcsapásra számítanak. Ha pedig ebben a válaszcsapásban Izraelben állomásozó amerikai katonák esnek áldozatul, akkor az eszkaláció elkerülhetetlen lenne.

Az Egyesült Államok az egyik legfejlettebb rakétavédelmi rendszerét és mintegy 100 amerikai katonát küld Izraelbe, elmélyítve ezzel az amerikai szerepvállalást a közel-keleti háború eszkalálódásában, miközben az Egyesült Államok várakozásai szerint Izrael hamarosan megtámadja Iránt. A misszió az amerikai csapatok első jelentős izraeli bevetését jelenti a gázai háború kezdete óta, és mindössze három héttel az amerikai elnökválasztás előtt zajlik – számolt be a BBC.

Az Egyesült Államok részvétele a konfliktusban végig polarizáló kérdés volt a kampányban, ezért is lehet ez egy érdekes döntés. Amerikai tisztviselők arra figyelmeztetik Izraelt, hogy kerülje az iráni nukleáris, olaj- és gázipari létesítmények elleni támadásokat, mert attól tartanak, hogy ez még nagyobb eszkalációt idézhet elő, amely felboríthatja a világgazdaságot.

A Terminal High Altitude Area Defense (THAAD) rakétarendszer telepítése a legújabb jele annak, hogy az Egyesült Államok arra számít, hogy az izraeli támadás „olyan átfogó lesz, hogy az irániaknak válaszolniuk kell” – mondta Aaron David Miller közel-keleti szakértő, aki több republikánus és demokrata kormánynak is volt már a tanácsadója. Az izraeli védelmi minisztérium szerint a THAAD telepítése hozzáadódik ahhoz a több mint 50 ezer tonna fegyverzethez és katonai felszereléshez, amelyet az Egyesült Államok a háború tavaly októberi kezdete óta Izraelnek küldött.

Vasszigorú elkötelezettség

Az izraeli védelmi miniszter, Joáv Gallant pusztító támadást ígért Teherán ellen, válaszul az Izrael elleni október 1-jei ballisztikus rakétatűzre.

Csapásunk erőteljes, pontos és mindenekelőtt meglepő lesz. Nem fogják megérteni, mi és hogyan történt

– mondta Gallant szerdán. 

Az iráni támadás, amely magas rangú iráni, Hamász- és Hezbollah-tisztviselők Izrael általi meggyilkolását követte, nem okozott jelentős károkat, ugyanis Izrael és az amerikai védekezés felkészülten várta a rakétaesőt. Izrael nemzetközileg elismert határain belül nem történt haláleset, mindössze egy palesztin férfi halt meg Ciszjordániában.

A támadás azonban bebizonyította, hogy Izrael kifinomult rakétavédelmi rendszere legyőzhető, lehetővé téve, hogy rakéták sokasága csapódjon be izraeli földre. Vasárnap pedig egy Hezbollah-drón látszólag kikerülte a légvédelmet, amikor az észak-izraeli Binyamina város közelében csapódott be egy IDF-bázisra, megölve négy izraeli katonát, és megsebesítve legalább hét másikat.

„A THAAD-rendszer kiegészíti Izrael integrált légvédelmi rendszerét” – mondta Pat Ryder, a Pentagon szóvivője. „Ez az akció kihangsúlyozza az Egyesült Államok vasszigorú elkötelezettségét Izrael és az Izraelben élő amerikaiak védelme mellett, és az Irán által elkövetett további ballisztikus rakétatámadásokkal szemben” – tette hozzá.

Kamala Harris alelnök és Donald Trump volt elnök is megfogadta Izrael erőteljes védelmét, miközben támogatását fejezte ki a háború gyors befejezése mellett. A konfliktus mélyen megosztotta a demokratákat, a fiatal szavazók és az arab amerikaiak bírálják Harrist, amiért nem követeli az Izraelnek szánt amerikai fegyverek korlátozását, válaszul a több mint 42 ezer ember gázai gyilkosságára, és a humanitárius segélyek blokkolására.

A republikánusok viszont támadták a Biden-kormányt, amiért bírálta Izrael katonai taktikáját a Hamász 2023. október 7-i, 1200 ember halálát és több mint 250 túsz ejtését eredményező támadását követően.

Mi a visszatartó erő?

Annak ellenére, hogy Joe Biden elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között számos nézeteltérés volt az egy éve tartó háború során, az elnök döntése a THAAD-rendszer átadásáról újabb példája annak, hogy hajlandó bízni Netanjahuban.

Amint ez az rendszer a helyén van, és Izrael az amerikai légvédelem oltalmát élvezi, mi ösztönzi Netanjahut arra, hogy betartsa a szavát, és ne csapjon le azokra az érzékeny célpontokra, amelyek elkerülésére ígéretet tett?

– kérdezte Harrison Mann, az amerikai hadsereg egykori tisztje, aki a Védelmi Hírszerző Ügynökség elemzőjeként szolgált.

A THAAD-rendszert kifejezetten ballisztikus rakéták lelövésére tervezték. A földi telepítésű rendszer nem rendelkezik robbanófejjel, és nem használják épületek elleni vagy bármilyen egyéb támadások végrehajtására. A rendszer inkább csak a beérkező rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen vethető be.

A szállítmány, amelyet egy ismeretlen időpontban szállítanak le, a legújabb példa arra, hogy Biden inkább „répát használ, mintsem botot”, hogy Izraelt kevésbé agresszív viselkedésre késztesse – mondta Mann.

Pénteken a Biden-kormányzat gazdasági szankciókat vezetett be az iráni kőolajipar ellen, Teherán tankerflottáját célozva. Mindezt abban a reményben, hogy ez az intézkedés csökkenti Izrael azon vágyát, hogy csapást mérjen Irán energiaipari eszközeire, ami arra késztetheti Teheránt, hogy Washington arab szövetségesei tulajdonában lévő olajlétesítményeket vegyen célba.

A valódi eszkalációs kockázat

„Az a döntés, hogy több amerikai katonát helyeznek Izraelbe egy közelgő támadás közepette, növeli az amerikai áldozatok kockázatát – ez a forgatókönyv pedig még jobban belerángathatja az Egyesült Államokat a kiszélesedő konfliktusba” – mondta Miller.

Ha iráni rakéták találnak el egy amerikai katonát, illetve Irakban vagy Szíriában Irán-barát milíciák amerikai személyzetet ölnek vagy sebesítenek meg, nagy a valószínűsége, hogy az Egyesült Államok mozgósítási lépéseket tenne Irán ellen

– mondta Miller.

Az év elején az amerikai hadsereg egy mólót telepített, hogy humanitárius segélyt szállítson Gázába, de a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy az amerikai erők biztonságával kapcsolatos aggodalmak és a konfliktusba való további bevonódástól való félelem miatt nem küld csapatokat a helyszínre.

Mann szerint viszont a THAAD-rendszer személyzetét adó amerikai katonák számára egyértelmű a kockázat. „Ezek a katonák izraeli katonai bázisokról fognak tevékenykedni, Irán pedig már bebizonyította, hogy képes ezeket megtámadni, egy olyan időszakban, amikor további iráni csapások várhatóak a közeljövőben” – mondta.

Még ha azt az indokolatlanul optimista feltételezést is vesszük, hogy ez a THAAD-rendszer képes legyőzni minden felé tartó rakétát, az izraeli hadsereg akkor sem tudja garantálni ezeknek a katonáknak a biztonságát a drónoktól, amelyek a múltban sikeresen behatoltak az izraeli bázisokra

– véli.

Minden THAAD-üteg legalább hat teherautóra szerelt indítóállványt tartalmaz, amelyek egyenként legfeljebb nyolc rakétát hordoznak. A rendszert széles körben keresik, különösen Ukrajna, amelyet rendszeresen orosz ballisztikus rakéták ostromolnak.

Az amerikai hadsereg tavaly, az Izrael elleni október 7-i támadást követően telepítette a rendszert a Közel-Keletre – mondta Ryder –, 2019-ben pedig egy kiképzési esemény keretében. Izraelnek más rakétavédelmi rendszerei is vannak, köztük a Vaskupola-, az Arrow- és a David's Sling-rendszerek.

Nem ez az első eset, hogy Irán megtámadja Izraelt az elmúlt egy évben, áprilisban már drónokkal támadott Teherán, ami utólag „csak” figyelmeztető csapásnak tűnik, most viszont már arról beszélt a legfőbb iráni vezető, Ali Hámenei, hogy Teherán és szövetségesei soha nem hátrálnak meg az Izrael elleni háborúban, és győzni fognak. Emellett Izrael több fronton is küzd, hiszen Libanonban a Hezbollah ellen, míg a Gázai övezetben a Hamász ellen folytat harcot.

(Borítókép: A Columbia diákjai megemlékezést tartanak Hamász-támadás egyéves évfordulóján, 2024. október 7-én New Yorkban. Fotó: Alex Kent / Getty Images)

Rovatok