Közzétette 2024-es jogállamisági rangsorát a World Justice Project, amelyből kiderül, hogy folytatódik a jogállamiság globális recessziója, miközben a vizsgált 142 ország javuló tendenciát mutat a büntető igazságszolgáltatás és a korrupció elleni intézkedések területén. Magyarország megőrizte eddigi pozícióját – azonban végignézve a listát nem lehet teljes az öröm.
A World Justice Project (WJP) októberben közzétett 2024-es jogállamisági indexe szerint a jogállamiság globálisan már a hetedik egymást követő évben romlott. Idén a vizsgált országok többségében ismét gyengült, azonban az index adatai arra is utalnak a szervezet közleménye szerint, hogy a globális visszaesés lassul, lehetséges a fejlődési pálya.
A World Justice Project adatai szerint jelenleg több mint 6 milliárd ember él olyan országban, ahol a jogállamiság gyengébb, mint 2016-ban volt. A WJP közleménye szerint a jogállamisági index 142 országban és joghatóságban méri a jogállamiságot, több mint kétszázezer háztartási felmérésre és több ezer jogalkalmazói és szakértői felmérésre támaszkodva.
Az egyes országok pontszáma nyolc tényező átlaga, ezek a kormányzati hatáskörök korlátozása, a korrupció hiánya, a nyílt kormányzás, az alapvető jogok, a rend és biztonság, a jogszabályok végrehajtása, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás.
Magyarország a lista 73. helyén végzett, miközben már olyan afrikai országok is megelőzik, mint Ruanda, Namíbia, Botswana, Dél-Afrika, Szenegál, Ghána, továbbá Jordánia, Mongólia és Nepál.
Két évvel ezelőtt Magyarország szintén a 73. helyre került, ami a gyakorlatban akkor azt jelentette, hogy megelőzött minket még Panama is, amely korábban több hellyel mögöttünk állt. Panama jelenleg is a 72. helyen áll.
A 2024-es jogállamisági index első helyezettje Dánia, második helyre került Norvégia, majd Finnország, Svédország és Németország következik. Az első öt helyezett ország helyezése nem változott 2023-hoz képest. Az utolsó helyen Venezuela, Kambodzsa, Afganisztán, Haiti és Mianmar végzett. Az elmúlt évben a legnagyobb jogállamisági romlást mutató országok Mianmar, El Salvador és Nicaragua, míg a jogállamisági pontszámukat 2023-ról 2024-re leginkább javító országok Lengyelország, Vietnám és Srí Lanka.
A Magyarországról évek óta lesújtó véleményt megfogalmazó World Justice Project-jelentés stratégiai partnere a Human Rights First, a Human Rights Watch és az Avocats Sans Frontières (Ügyvédek Határok Nélkül) nevű szervezetek, amelyek mind erős finanszírozási szálakkal kötődnek a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF).
Bírálói szerint a WJP-indexek alapját adó jogállamiság-fogalomnak „nincs nemzetközileg elfogadott definíciója”, elsősorban a mélyen gyökerező kulturális különbségek miatt. A WJP jelentései „a jogállamiság négy univerzális alapelvéről” beszélnek, mint az „elszámoltathatóság”, az „igazságos törvények”, a „nyílt kormányzat” és a „hozzáférhető, pártatlan vitarendezés”.
A WJP kritizálói szerint a Magyarországon is számonkért fogalmak nem tárgyilagosak, mert értékvitákról, világnézeti kérdésekről szólnak, amelyeket a felmérés egyetemlegesen elfogadott, semleges standardokként állít be. A WJP kutatásai saját bevallása szerint sem reprezentatívak, hanem a köz-, illetve szakértői vélemények összesítése, amelyek tudományos megalapozottsága erősen vitatható.