Donald Trump már választási kampányában belengette az illegális külföldi munkavállalók tömeges kitoloncolását abban az esetben, ha őt választják elnöknek. A deportálandók köre egyelőre nem ismeretes. A megválasztott elnök tervei jelentősen befolyásolhatják több gazdasági ágazat jövőjét, amelyekben eddig sok külföldi munkavállalót alkalmaztak.
A deportálásba az amerikai hadsereget is bevonom, és nemzeti vészhelyzetet hirdetek – erősítette meg Trump saját közösségi felületén, a Truth Socialön.
A Business Insider a legfrissebb, tavalyelőtti népszámlálási adatok alapján próbálta felbecsülni, hogy mely ágazatokat érintheti leginkább a kitoloncolási terv.
A migránsok pontos száma nem ismert. Egyes becslések szerint 2018-ban 11,4 millió engedély nélküli külföldi munkavállaló élt az Egyesült Államokban.
Az arányuk az építőiparban a legmagasabb: a 11,38 millió foglalkoztatott több mint egyötödének, 21,5 százalékának nincs amerikai állampolgársága. A Bevándorlási Tanács szerint a ráta ennél is rosszabb: az alkalmazottak 40 százaléka külföldi, 23,3 százalékának pedig még munkavállalási engedélye sincs.
Az építőiparban már most félmillióra becsülik a munkaerőhiányt. A kitoloncolás – elemzők szerint – csak rontana a helyzeten, és az ingatlanárak emelkedését vonná maga után.
A mezőgazdaságban, erdészetben, halászatban és vadgazdálkodásban dolgozók 15,7 százalékának – összesen nagyjából 359 ezer embernek – a hivatalos népszámlálási adatok szerint nincs amerikai útlevele.
Egy másik felmérés 300 ezerre becsüli az ágazatban illegálisan dolgozók számát, akiknek kétharmadát a növénytermesztésben foglalkoztatják.
A nem amerikai állampolgárságú alkalmazottak aránya a szabadidős tevékenységekben és a vendéglátásban 13,2 százalékra tehető.
A kisvállalkozások máris készülnek a kitoloncolások gazdasági következményeire. Sokan arra számítanak, hogy új kihívásokkal szembesülnek, ha szigorodnak a munkavállalói vízumokkal kapcsolatos irányelvek.
Általános aggodalomra ad okot, hogy sok termék megdrágul, ha sor kerül a tényleges tömeges kitoloncolásra
– jelentette ki a National Small Business Association alelnöke. Molly Day spanyol ajkú cégtulajdonosokkal folytatott beszélgetései alapján úgy tudja, hogy a latino közösségekben nem csak pénzügyi következményekkel számolnak.
Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a deportálási terv még mindig nem végleges.
Nem tudni, hány embert deportálnak, és az sem, kikkel kezdődik a kitoloncolási hullám.
Az ACLU, az Amerikai Polgári Jogi Unió perrel próbálja kikényszeríteni a deportálási tervvel kapcsolatos információk közzétételét.
Trump elképzeléseinek komolyságára utal, hogy a bevándorlási hivatal könyörtelen migránspolitikájáról elhíresült korábbi igazgatóját jelölte ki az illegális bevándorlás felelősének.
Tom Homant a megválasztott elnök a „határok cárjának” nevezi.
A kitoloncolásban aktív szerepet kap a US Army, amely már Trump első ciklusa alatt is védte az amerikai–mexikói határt 2018-ban és 2019-ben.
A hadsereg bevonására kampányában is utalt, egyelőre azonban nem tisztázott a katonák szerepének jogi kerete – írta az ABC News.
A „határok cárja” már korábban arra utalt, hogy a katonák nem fognak részt venni rendészeti feladatokban.
Ők gondoskodnak majd a szárazföldi vagy légi szállításról, a megfelelő infrastruktúráról, esetleg a hírszerzésről – jelentette be Tom Homan a Fox Newsnak adott interjújában.
(Borítókép: Migránsok ülnek egy határőrségi jármű hátuljában 2024. június 24-én Ruby, Arizonában. Fotó: Brandon Bell / Getty Images)