A munkaerő-migrációs törvény közelmúltbeli reformjai ellenére Németország a szakképzett alkalmazottak súlyos hiányával szembesül, ami – egy friss tanulmány szerint – kizárólag bevándorlókkal pótolható.
„Jelentős” bevándorlás nélkül az ország munkaerő-állománya az elkövetkező évtized végéig akár tíz százalékkal is zsugorodhat – idézte a Bertelsmann Alapítvány megbízásából készült kutatás baljós adatait a Deutsche Welle.
A jelenlegi 46,4 millió alkalmazott száma 2040-ben 41,9 millióra, 2060-ra pedig akár 35,1 millióra is csökkenhet a felmérés szerint.
A derűlátó számítás szerint a hiány évi 288 ezer külföldi, szakképzett munkavállaló beáramlásával pótolható.
A baby boomerek távozása a munkaerőpiacról nagy kihívásokkal jár
– állítja a Bertelsmann migrációs szakértője. Csak hogy érthető legyen: a baby boomer nemzedék a második világháború utáni két évtizedben született.
Susanne Schultz úgy véli: Németország hazai potenciálját erősíteni kell, de a „demográfiai változás elképzelhetetlen bevándorlás nélkül”.
Egy másik, borúlátóbb adatokon alapuló előjelzési modell azzal számol, hogy 2040-ig évente akár 368 ezer képzett vendégmunkásra is szükség lehet, majd ez a szám 2060-ig fokozatosan évi 270 ezerre csökken.
Miután a munkaerő-migráció jelenleg elmarad a szükséges szinttől, Schultz szerint a bevándorlás akadályait el kell hárítani, ezzel párhuzamosan pedig javítani kell a bevándorlók életkörülményein.
Németországban tavaly megreformálták a munkaerő-migrációs törvényeket, hogy a képzett külföldi munkavállalók számára megkönnyítsék és vonzóbbá tegyék a németországi munkavállalást.
A belügyminiszter a „világ legmodernebb bevándorlási törvényét” ígérte.
Nancy Faeser a Bertelsmann Alapítvány tanulmányát ismertetve azonban leszögezte, hogy a külföldi munkavállalók nem jönnek a „helyi hatóságok és vállalkozások egészének befogadóbb kultúrája”, illetve „a hosszú távú maradás perspektívája” nélkül.
A bevándorlás központi eleme egy kanadai mintára kialakított pontrendszer, amellyel a képzettség, a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás, a Németország iránti kötődés és az életkor alapján értékelik a jelentkezőket.
Nemrégiben Németország Kenyával kötött migrációs megállapodást azzal a szándékkal, hogy ösztönözzék a képzett munkaerő beáramlását a kelet-afrikai országból a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő német piacra.
A beilleszkedés azonban korántsem egyszerű.
A német DPA hírügynökség egy szíriai menekültet szólított meg, aki 2016-ban, 21 évesen menekült el a polgárháború elől hazájából, majd németországi egyetemeken szerzett alap- és mesterképzést.
A megbízható informatikus azonban most Németországból Svájcba költözik.
„Mindent megtettem annak érdekében, hogy egyenrangúként fogadjanak el, de csak diszkriminációba és elutasításba ütköztem” – mondta, és felidézte, hogy a közösségben becsmérelték. Részmunkaidősként várt egy elfogadható állásajánlatra, amely soha nem érkezett meg.
Szeretném persze, ha egyenrangúként kezelnének, de nem fogok könyörögni érte
– érvelt az egykori menekült, aki egy újabb hazát választott magának.
Ez nem kivételes eset – sajnálkozott Susanne Schultz, aki ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Németország ezt nem engedheti meg magának.
Vonzóbbá kell válnia
– magyarázta a migrációs szakértő.
A munkaerőhiány nem sújtja arányosan az országot. A legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában az átlagos tíz százalékos munkaerő-állomány csökkenés várható, ennél azonban jóval magasabb a demográfiailag gyengében teljesítő, egykori keletnémet tartományokban, illetve a francia határ mellett fekvő Saar-vidéken.
(Borítókép: Szíriai vendégmunkás ipari gépészként vesz részt egy szakmai képzésen az amerikai Johnson Controls International vállalat egyik gyártóüzemében 2019. április 30-án Hannoverben, Németországban. Fotó: Alexander Koerner / Getty Images)