A terrorizmus és a szervezett bűnözés közötti kapcsolat manapság élénkebb, mint valaha, és csupán a nemzetközi összefogás képes visszaszorítani.
Miközben a 2023. október 7-e utáni közel-keleti háborúról szóló tudósítások többsége az iráni proxy-hálózat katonai aspektusaira összpontosított, kevesebb figyelmet fordítottak annak finanszírozására. Miután hónapokig szankciókat vetett ki a Hamász és a Hezbollah kulcsszereplőire és bevételi forrásaira, Izrael tavaly októberben lebombázta az al-Kard al-Hasan egyesületet − a Hezbollah fő bevételi forrását. Egyes kutatók szerint a csapások jelentősen befolyásolták a terrorszervezet pénzügyi helyzetét, és a csoportnak egyre nehezebb hozzáférnie a libanoni bankrendszerhez is.
A Hezbollah költségvetésének oroszlánrészét az iráni állami szponzorációnak köszönheti, amely évente több százmillió dollárt biztosít „Isten pártjának” − egyes becslések szerint akár 800 millió dollárt is. De ezen a jelentős pénzforráson túl a Hezbollahnak van egy másik globális bevételi hálózata − ez pedig a kábítószer-kereskedelemhez, csaláshoz és a kriptovalutákkal való visszaélésekhez kapcsolódik. Azzal, hogy a Hezbollah „globálissá vált”, a csoport tevékenységét nehezebb nyomon követni, mivel a nemzeti törvények, hatóságok és politikák metszetében tevékenykedik – írja a Foreign Policy.
A Trump-kormányzatra váró legfontosabb kihívás e problémával kapcsolatban, hogy a Hezbollah „ellátási láncában” csomópontokat alkotó országokat rávegye arra, hogy segítsenek lecsapni a csoport illegális tevékenységeire. Egyes országok esetében ez politikai akarat kérdése, mások esetében képességeké, egyeseknél pedig mindkettő. Az amerikai diplomáciának képesnek kell lennie kezelnie a politikai akaratot, míg a biztonsági együttműködés, a hírszerzési információk megosztása és a partneri kapacitások kiépítése segíthet a képességekkel való problémák enyhítésében. A nagyhatalmi versengés korában azonban a Hezbollah arra fogad, hogy a nemzetközi koordináció hiánya lehetővé teszi, hogy bűnözői tevékenységei folytatódjanak.
Nyugat-Afrika döntő szerepet játszik a Hezbollah bűnözői tevékenységében, különösen a jelentős elefántcsontparti és guineai síita libanoni diaszpóra révén. E közösségek elemei szerves részét képezik a Hezbollah bevételeinek. Nemcsak a csoportnak fizetett zakat − az iszlám öt pillérének egyikét képező éves jótékonysági és vallási befizetések −, hanem a csempész- és pénzmosási műveletek révén is.
A kábítószer-kereskedelemből és gyémánteladásból származó nyereséget például Elefántcsontparton és Guineán keresztül juttatják el a Hezbollah kasszájába, ami megkönnyíti a pénzmosást, és jelentősen megnehezíti a bűnüldöző szervek számára a finanszírozás nyomon követését. A csoport transznacionális kábítószer-kereskedelmi hálózata például együttműködik a dél-amerikai mexikói és kolumbiai kartellekkel, hogy a kábítószerre szánt pénzt Nyugat-Afrikán keresztül irányítsák, amelynek haszna végső soron a terroristák pénzügyeit erősíti. Bár továbbra is homályos, hogy a Hezbollah finanszírozásának mekkora része származik a Nyugat-Afrikán keresztül folytatott pénzmosási műveletekből, a kábítószer-kereskedelemből származó nyereségről tudott, hogy bevételeinek jelentős részét teszi ki. A jelentések szerint a Hezbollah bevételeinek mintegy 40 százaléka származik a kábítószer-kereskedelemből.
A kábítószer-kereskedelem transznacionális jellege nem újdonság. A Hezbollah már az 1990-es években elkezdte felügyelni a tiltott növények, különösen hasishoz szükségeg marihuána és a heroin előállításához használt mák termesztését a libanoni Bekaa-völgyben, amelynek bevételét a saját műveleteihez irányította. A 2000-es évek elején a csoport dél-amerikai kábítószer-hálózatokkal is együttműködött, és jelentős befolyást szerzett a hírhedt hármas határvidéken, az Argentína, Brazília és Paraguay közötti, nagyrészt működő kormányzat nélküli területen. Szintén a 2000-es években a Hezbollah a latin-amerikai kokaincsempészetből származó nyereséget egy olyan bonyolult rendszerrel juttatta a kasszájába, amelynek keretében használt amerikai autókat szállítottak Beninbe, amelyeket aztán a helyi libanoni diaszpóra autókereskedéseken keresztül értékesített. A nyereség Nyugat-Afrikából pénzfutárok hálózatán keresztül jutott el a libanoni Hezbollahhoz.
A terrorizmus finanszírozása régóta összefügg a csoportok transznacionális szervezett bűnözésben való részvételével, valamint a terrorista és bűnszervezetek közötti együttműködéssel. Az illegális kábítószer-kereskedelem játékszabályait a térségben és azon túl is többször lemásolták a terrorista csoportok. Legutóbb a Captagon, a fenetillin egy formája, amelynek mintegy 80 százalékát Szíriában állítják elő, létfontosságúvá vált az Irán által támogatott milíciák tevékenységének támogatásában szerte a Közel-Keleten. Ez a szer a kereskedelmen keresztül pénzügyileg megerősíti Irán ellenállási tengelyét, miközben használatával egyidejűleg elnyomja a félelmet az atrocitásokat elkövető milíciák tagjaiban. Az Izraeli Védelmi Erők által elfogott és megölt több Hamász harcosnál állítólag ott volt ez a metamfetamin-szerű drog, amelyet valószínűleg a félelem elnyomására használtak, miközben civileket öltek és szexuálisan bántalmaztak.
A Captagon, az Iszlám Állam terroristáinak kedvenc kábítószere különösen fontos lett a Hezbollah számára. Emellett a szer pénzügyi mentőövet jelentett Bassár al-Aszad szíriai elnök rezsimjének is, akinek testvére, Maher irányítja a kereskedelmet. Ez regionális jelenséggé vált, amely szakértők szerint az elkövetkező hónapokban globálisan is tovább fog terjedni. A Hezbollah ellenőrzése alatt álló Captagon-létesítmények a Bekaa-völgyben és Dél-Libanonban továbbra is aktívak, és létfontosságú életmentő vonalat jelentenek a szervezet által elszenvedett taktikai kudarcok után.
A Hezbollahhoz hasonlóan a Hamász bűnügyi tevékenysége is összetettebb, mint a kábítószer-kereskedelmen keresztül történő pénzmosás. A csoport a finanszírozási műveletek diverzifikálásával igyekezett fedezni a kockázatot. A Hamász például aktívan visszaél a blokklánc-technológiával, hogy kriptopénzben kérjen adományokat. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma és más terrorizmusfinanszírozás-ellenes szervek továbbra is lemaradásban vannak, amikor a terrorista csoportok körében a virtuális valuták, különösen az úgynevezett „privacy tokenek” (adatvédelmi tokenek) használatának visszaszorításáról van szó. Ezeket arra tervezték, hogy a küldő, a címzett és a tranzakció összegének elrejtésével lehetetlenné tegyék a tranzakciók nyomon követését.
Szeptemberben az argentin szövetségi rendőrség letartóztatott négy embert, akiket azzal gyanúsítottak, hogy kriptovaluta-utalásokon keresztül finanszírozták a Hezbollahot, összesen 1,8 milliárd argentin peso értékben. A Hamász szintén jótékonysági alapítványok álcáját használta fel műveletei finanszírozására. Az Olaszországban élő Hamász-tag Mohammad Hannoun például létrehozta a Palesztin Néppel való Szolidaritás Jótékonysági Egyesületet, hogy a Hamász katonai műveleteit finanszírozza. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint 2024 elejéig a szervezet havonta akár 10 millió dollárnyi adományt is kaphatott ál- és fedőszervezetek segítségével.
Az, hogyan finanszírozza Irán a szervezeteket, szintén jó példa a bűnözés és a terror közötti kapcsolatra. Teherán a kábítószer-kereskedelmen keresztül kiterjedt pénzmosási erőfeszítésekben is részt vesz, hogy a pártfogása alatt álló militáns csoportokat finanszírozza. Európában a perzsa állam egyre inkább támaszkodik bűnözői hálózatokra a másként gondolkodók, a fárszi nyelven tudósító újságírók, valamint izraeli állampolgárok és diplomaták elleni támadások végrehajtásában.
(Borítókép: A Hezbollah harcosai egy hadgyakorlaton vesznek részt 2023. május 21-én. Fotó: Marwan Naamani / picture alliance / Getty Images)