Robert F. Kennedy jr. felemelkedését az amerikai egészségpolitika leendő vezetőjévé a szkepticizmus és az orvosi intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanság táplálta – azok a nézetek, amelyek világjárvány idején terjedtek el.

Az orvostudományban nem bízó emberek most egy új bajnokot ünnepelnek Washingtonban. A tudósok eközben azt próbálják kitalálni, hogyan tudták volna kezelni a világjárványt anélkül, hogy egy új populista mozgalmat indítottak volna el, amely veszélyezteti a közegészségügy intézkedéseit.

A korlátozások miatti lappangó szkepszis segített Kennedynek és „Make America Healthy Again” kampányának, hogy a bal- és jobboldalról egyaránt magukhoz vonzzák az embereket – azokat a szavazókat, akik az élelmiszerek, a víz és a gyógyszerek károsító hatásai miatt aggódtak. Sokan közülük osztották a vakcinákkal kapcsolatos kételyeket, és úgy érezték, hogy a szakértők figyelmen kívül hagyják aggodalmaikat, vagy tudatlannak tartják őket – írja a The Wall Street Journal. 

Kennedy egyesítette a járványkorszak szkeptikusainak tömegét azokkal, akik régóta bizalmatlanok voltak a főáramú orvostudománnyal és az élelmiszeripari konglomerátumokkal szemben. Ez a tömeg is segített abban, hogy Donald Trump visszakerüljön a Fehér Házba. Azzal, hogy a megválasztott elnök Kennedyt jelölte az Egészségügyi és Szociális Minisztérium élére, az orvosi intézményrendszer az amerikai egészségpolitika felülvizsgálatára készülhet.

A világjárványt legyőző egészségügyi hatóságok aggódnak amiatt, hogy még inkább elveszítik a bizalmát azoknak az embereknek, akiknek megmentésén dolgoztak. Az orvosok, tudósok és közegészségügyi tisztviselők azt kérdezik maguktól, hogyan nyerhetik vissza ezt a bizalmat.

A tisztviselők attól tartanak, hogy Kennedy tudományosan nem bizonyított gyógymódokat fog népszerűsíteni, vakcinaszkeptikusokat nevez ki az oltási tanácsadó bizottságokba, és akadályozza a kormány fertőző betegségekkel foglalkozó hatóságait egy jövőbeli világjárvány esetén. 

Kennedy arról beszélt, hogy ellenzi többek között az ételfestékeket és adalékanyagokat, a széles körben használt glifozát növényvédő szert, a magolajokat és a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket. Orvosi hatóságok szerint nézeteinek egy része, mint például az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szembeni gyanakvása, tudományos szempontból megalapozott, míg más feltevései egyáltalán nem azok.

Nem igazán vettük figyelembe a következményeket. A világ nem csupán New York városából áll, sok olyan közösség van, ahol a vírus nem csapott le olyan keményen

– mondta Francis Collins, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek korábbi igazgatója egy tavalyi rendezvényen.

Nem volt megfelelő kommunikáció

A hatóságok a betegség megállításának módjaira összpontosítottak, és nem vették figyelembe, hogy „ez valójában teljesen felborítja az emberek életét, tönkreteszi a gazdaságot, és sok gyereket távol tart az iskolától” – mondta Collins. Szerinte az Egyesült Államok összességében helyes megközelítést alkalmazott, de a hosszú távú következmények figyelmen kívül hagyása „igazán szerencsétlen volt”. 

A közegészségügyi tisztviselők most azon tűnődnek, hogy vajon elegendő befolyással rendelkeznek-e majd a következő nemzeti vészhelyzetben. „A tudomány kezdi elveszíteni a helyét az igazság forrásaként” – mondta Paul Offit, a philadelphiai gyermekkórház fertőző betegségekkel foglalkozó orvosa. „Csak egy újabb hanggá válik a közbeszédben.”

A Kennedy által alapított Children's Health Defense nevű nonprofit csoport a lezárások időszakában kapott lendületet, amikor az alternatív orvosi és táplálkozási információk, illetve tanácsok iránt megnőtt az érdeklődés. A nonprofit szervezet 2020 és 2022 között több mint 46 millió dollárt gyűjtött össze, ami közel tízszerese annak, amit a világjárványt megelőző három évben gyűjtött.

A csoport olyan cikkeket tett közzé, amelyek szerint a koronavírus-vakcinák szabotálják az immunrendszert és gazdagítják a gyógyszergyártók részvényeseit. „Ne törődjünk a mutációkról szóló legújabb ostobaságokkal. Koncentráljatok az oltások veszélyeire” – állt az egyik 2021-es cikk címében. Mások Anthony Faucit, a szövetségi kormány fertőző betegségekkel foglalkozó kutatóközpontjának vezetőjét és a vakcinákat támogató csoportokat, köztük a Bill és Melinda Gates Alapítványt vették célba.

Az ilyen nézetekkel szemben Jessica Malaty Rivera, egy több százezer Instagram-követővel rendelkező járványügyi szakértő az oltások és az arcmaszkok fontosságáról osztott meg információkat. A megalapozatlan állításokat félretájékoztatásként utasította el, és terjesztőiket szélhámosoknak nevezte.

Visszatekintve Rivera elmondta, hogy kemény üzenetei nem mindig voltak hasznosak. „Ez nem egy hatékony módja a tudományos kommunikációnak” – közölte. Többen azt mondják, hogy kevesebbet kell direkt félretájékoztatásról beszélni, ugyanis az emberek sokszor úgy érzik, hogy ezzel hazugnak vagy butának nevezik őket.

Rohamosan csökkenő tendencia

A tudományos közösség történelmi hajlandósága arra, hogy irányt változtasson, ha a bizonyítékok azt mutatják, hogy az indokolt – függetlenül attól, hogy ki jár azzal jól –, talán magyarázatot ad arra, hogy a tudomány miért élvezte a közbizalom magas szintjét hosszú évtizedekig. A Pew Research Center 2020-ban arról számolt be, hogy „a tudományos közösségbe vetett közbizalom az 1970-es évek közepe óta a legstabilabb a vizsgált mintegy tucatnyi intézmény közül” – fogalmaz a Sapir hasábjain Robert Pielke jr., a Coloradói Egyetem professzora. 

Ez mostanában megváltozóban van.  

A 2021 végén gyűjtött adatok alapján a Pew megállapította, hogy a lakosság körében „10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik nagymértékben bíznak abban, hogy a tudósok a lakosság érdekében cselekszenek”. A tendencia részben az intézményekbe vetett bizalom általános csökkenésével, részben a tudósokba vetett bizalom növekvő pártpolitikai (és oktatási) megosztottságával, részben pedig a koronavírus-járvány kezelésének megítélésével magyarázható. Ezek a kihívások tovább ronthatják a bizalmat, amennyiben a nyilvánosság nem tudja megbízhatóan értékelni a tudományos állításokat, függetlenül attól, hogy kinek a hasznára vagy kárára válna azok helyesbítése.

(Borítókép: Orvos 2020. június 19-én. Fotó: Hector Vivas / Getty Images)