Aszad elmenekült Szíriából, és Oroszországban keresett menedéket, ahol Vlagyimir Putyin elnök menedékjogot adott neki. Ezzel újabb despota került fel azon diktátorok listájára, akik világszerte menedéket találtak.
Bassár al-Aszad bukott szíriai elnök egyike a 2011-es arab tavasz óta a hatalomból kiszorított autokratikus vezetőknek. Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában és Jemenben a hatalomhoz ragaszkodó társait különböző módon megbuktatták, bebörtönözték, megölték vagy száműzték.
Azon diktátorok közül, akik elmenekültek országukból, egyesek fényűző életet éltek a száműzetésben. Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki vezetőt 1986-ban buktatták meg. Ezt követően egy Honolulu melletti magánvillában élte le utolsó éveit. Mások azonban a megbuktatásuk után nem éltek ilyen jól, és büntetőjogi vádakkal kellett szembenézniük – írja a The Washington Post.
Ben Ali, Tunézia korábbi erős embere 2011 januárjában, egy hónappal az arab tavaszhoz kapcsolódó tüntetések kezdete után családjával együtt Szaúd-Arábiába menekült. Bőröndöket és táskákat tömtek tele amerikai dollárral és aranyrudakkal. Magánrepülőgépeken és jachtokon Franciaországba, Olaszországba és a Perzsa-öbölbe menekültek.
Ben Alit távollétében 35 év börtönbüntetésre ítélték gazdasági bűncselekmények miatt. Egy 2016-os nyilatkozatában elismerte, hogy rendszere „hibákat, visszaéléseket és jogsértéseket” követett el. A tunéziai állam eladta villáját és több száz más ingatlanát, vállalkozását, autóit, motorkerékpárjait és jachtját. Azonban azok a milliárdok nem lettek meg, amiket vélhetően évtizedeken át offshore bankszámlákra utalt. Ben Ali 2019 szeptemberében halt meg a szaúd-arábiai Dzsiddában.
Idi Amin, Uganda zsarnoka szintén a Közel-Keleten talált menedéket, miután 1979-ben megdöntötték a hatalmát. Először Líbiába menekült négy feleségével, 30 szeretőjével és mintegy 20 gyermekével együtt. Itt Moammer Kadafi fogadta be, akinek uralma egészen addig tartott, amíg 2011-ben, az arab tavasz alatt meg nem ölték.
Amin később Szaúd-Arábiában élt jelentéktelen, középosztálybeli életet 2003-ban bekövetkezett haláláig. Soha nem érzett lelkiismeret-furdalást a több mint 200 ezer ugandai miatt, akiket rémuralma alatt kínoztak meg vagy végeztek ki.
Hissen Habre volt csádi diktátor évtizedekig Szenegálban élt fényűző életet. Egy második nőt is feleségül vett, és két villát tartott fenn két családja számára. Barátokat is szerzett a száműzetésben. Néhányan közülük azt mondták az Associated Pressnek, hogy az általuk megismert emberben nehéz volt felismerni azt a brutális diktátort, akiről a hírekben hallottak. Voltak azonban pillanatok, amikor agresszív oldala is megmutatkozott – például amikor komoly kofliktusba keveredett egy szomszédjával, méghozzá a szemetes használata miatt.
Miután 1982-ben puccsal hatalomra került, Habre kormánya kínzásokat és politikai gyilkosságokat hajtott végre. Rendszere egész börtönhálózatot működtetett, ahol 40 ezer ember halt meg. Az 1990-ben leváltott Habre, akit néha „Afrika Pinochetjének” is neveznek, állítólag 11 millió dollárral távozott Csádból – de a felelősségre vonást nem úszta meg. 2016-ban emberiesség elleni bűncselekményekért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 2021-ben halt meg koronavírusban.
Amikor Jean-Claude Duvalier haiti diktátor 1986-ban elmenekült – miután 15 évig volt hatalmon, amely hatalmat kínzások és gyilkosságok jellemeztek –, Franciaországba repült egy teherautónyi Louis Vuitton-bőrönddel. Neki svájci bankokban voltak dollármilliói. Az volt a szándéka, hogy csak átutazik az országon. Miután azonban több állam sem fogadta be, egy Párizs melletti kastélyban telepedett le, a francia Riviérán, ahol luxusautókkal száguldozott. Ő és családja mértéktelenül költekezett – többek között több tízezer dollárt költött Givenchy ruhákra – írta a The Guardian 2011-ben.
Miután Duvalier és felesége a kilencvenes évek elején elváltak, élete fordulatot vett. 1994-ben az Associated Press arról számolt be, hogy „gyors autóit és gyors életét egy kis szedán és a visszavonultság váltotta fel”. Végül egy két hálószobás lakásban lakott, amelyet hűséges támogatói finanszíroztak. Duvalier 2011-ben, három évvel a halála előtt visszatért Haitire, ahol letartóztatták sikkasztás és más bűncselekmények vádjával, de továbbra is egy előkelő szállodában élt Port-au-Prince-ben.
Dél-Korea első elnöke az amerikai kormány támogatásával került hatalomra, de kormányzása nem volt a demokrácia fényes példája. 1948 és 1960 között megtisztította a Nemzetgyűlést a vele szemben álló tagoktól. Számos mészárlást rendezett, többek között Csedzsu szigetén, ahol több mint 30 ezer embert öltek meg.
Amikor 1960-ban a tüntetések miatt megbukott, Hawaiira menekült. A The New York Times szerint egy apró, a Csendes-óceánra néző házikóban élt Oahun, ahol egy koreai honfitársa látta vendégül, akinek kertépítő vállalkozása volt. Mivel nem volt jövedelme, szűkösen éltek a feleségével, mondta a koreai Központi Hírszerző Ügynökség egykori igazgatója a koreai médiának. Vágyott arra, hogy visszatérjen Koreába, de 1965-ben száműzetésben halt meg.
Elemzők szerint a menekülő diktátorok általában elkerülik a demokratikus államokat. Azonban voltak kivételek, amikor autokraták egy nagyhatalmi szövetséges vagy egykori gyarmatosító területére menekültek. Ferdinand Marcost az Egyesült Államok beszélte rá, hogy hagyja el a Fülöp-szigeteket, és kerülje el a manipulált választások ellen tiltakozó tüntetők elleni brutális fellépést – lehetővé téve így a demokratikus uralomra való békés átmenetet.
Ezért cserébe pazar életet élhetett Hawaiin, ahol felesége, Imelda partijai kápráztatták el a helyieket. A hagyatékát felsoroló bírósági dokumentumok szerint Marcosnak volt egy páncélozott Mercedes-Benz 500 SEL limuzinja is. Washington évekig kényeztette Marcost, hogy megvédje Fülöp-szigeteki katonai bázisát – az emberi jogok megsértéséről és a korrupcióról szóló vádak ellenére. Egyedül Imelda Marcos ruhatárában – amelyet menekülés közben hátrahagytak – több ezer pár cipő, ruha, kézitáska és szőrme volt. Marcos betegeskedett, és 1989-ben száműzetésben halt meg. Fiát, ifjabb Ferdinand Marcost 2022-ben megválasztották a Fülöp-szigetek elnökévé.
Haszina Vazed bangladesi miniszterelnök 2024-ben Indiába menekült, miután a kormányellenes demonstrációk több száz halálos áldozatot követeltek. Először a diákok kezdtek tüntetni, akik a kormányzati állásokra vonatkozó kvótarendszer ellen tiltakoztak. Késöbb ezek a megmozdulások Haszina autokratikus rendszerének megkérdőjelezésébe torkolltak.
Haszina várhatóan csak rövid ideig tartózkodott volna Indiában, azonban már hónapok óta az országban van. November óta a hírek szerint Delhiben, egy szigorúan őrzött területen él egy „biztonságos házban” – írja az India Today. Haszina jelenléte komoly diplomáciai terhet jelent India számára, mivel vezetése attól fél, hogy elveszíti regionális befolyását Kínával szemben.
(Borítókép: Szíriai polgárok eltávolítják Háfez al-Aszad, Bassár al-Aszad apjának szobrát Damaszkuszban 2024. december 9-én. Fotó: Murat Sengul / Anadolu / Getty Images)