Vlagyimir Putyin újabb 120 ezer katonát vehet Észak-Koreától, de ők nem állnak készen erre a háborúra – jelentette ki Jevhen Dikij, az orosz–ukrán háború veteránja.
Kim Dzsongun elvtárs száz százalékig közömbös (az észak-koreaiak súlyos veszteségei iránt – a szerk.), sokkal inkább, mint Putyin. Amit a kurszki régióban látunk, azt a 12 ezret, az egy »teszt«. Bár az oroszok nem túl bölcsek, nem gondolhatták, hogy 12 ezer koreai komolyan befolyásolja a háború menetét. Véleményem szerint arra kellene használni őket, hogy lássák, mennyire tudnak segíteni az oroszoknak ebben a háborúban. És ha kiderül, hogy indokoltak, akkor egyszerűen vesznek még sokkal többet Kim Dzsongun elvtárstól. Kim Dzsongun számára nem gond, ha 12 ezer helyett 120 ezret szállítanak. A koreai békeidőszaki hadsereg 1,3 millió fő
– idézi az Unian a szakértőt.
Ugyanakkor szerinte az észak-koreai hadsereg nem igazolja magát. Dikij megjegyezte, hogy az észak-koreai katonák abszolút kontrolláltnak bizonyultak, szigorúan követik a parancsokat és nem adják meg magukat.
„Ők csak annyit tudnak, hogy hősiesen haljanak meg. De a háborúban nem az a fontos, hogy hősiesen halj meg, hanem hogy az ellenséged hősiesen haljon meg. Kiderült, hogy otthon még az alapvető katonai kiképzést sem kapták meg... Ezek rabszolgák, tehát valószínűleg az árokásásban jók, de az eskü alatt legfeljebb egy puskát fogtak a kezükbe. Ráadásul abszolút nincsenek felkészülve erre a háborúra, ahol drónok, elektronikus hadviselés és egyéb technológiai dolgok vannak... Hősiesen meghalnak a nagy vezérért, de ebben nulla az eredményesség” – magyarázta Dikij.
2014-ben Ukrajna odaadta a Krím-félszigetet Oroszországnak, mivel képes lett volna ellenállni – jelentette ki Andrij Bileckij, a 3. különleges rohamdandár parancsnoka az 1+1 TV műsorvezetőjének, Natalija Mosejcsuknak adott interjújában.
Úgy vélem, hogy a Krím... nem volt ilyen egyértelmű történet. Mi egyszerűen, szó szerint, átadtuk. Száz- és százezrek voltak Ukrajnáért. Tízezrek mentek el a gyűlésekre. Készek voltak »osztagokat« szervezni. Voltak különböző egységek (katonai – a szerk.). De a legtöbb egység már az első napokban készen állt a parancs végrehajtására és a Krím félsziget védelmére
– mondta a parancsnok.
A dandártábornok hozzátette, hogy most már mindenki tudja, milyen csapata volt az oroszoknak: „Ellenállás esetén visszatérni és »kék helikopterrel« visszarepülni Kubánba. De ez nem jött össze. Ezért adtuk meg magunkat”.
A Pokrovszk városáért folyó harc ténylegesen megkezdődött, és egy héten belül megkezdődhetnek a városi harcok a város határában – idézi az Unian Jevhen Dikijt, az orosz–ukrán háború veteránját, az Ajdar zászlóalj volt századparancsnokát.
Most már egyenesen azt mondhatjuk, hogy a Pokrovszkért folyó harc ténylegesen megkezdődött. Nem Pokrovszk irányában, hanem Pokrovszk városáért. Ez nem azt jelenti, hogy a Pokrovszkért folyó csata megkezdődött. Az én előrejelzésem az, hogy szó szerint ezen a héten belül városi harcok kezdődnek Pokrovszk külterületén, mert az ellenség ténylegesen elérte ezt a területet. Körülbelül két kilométer van hátra, körülbelül egy kilométer a városhatárig
– mondta a veterán.
Dikij szerint az első felderítő csoportok már megpróbáltak behatolni a városba, nem véletlenül küldik őket, mégpedig a támadás előkészítésére.
„Úgy gondolom, hogy az oroszoknak nem fog sikerülni, amit most akarnak. Pokrovszkot akarják elfoglalni, de nem azért, hogy ott harcoljanak. Persze a legjobb forgatókönyv számukra az lenne, ha két oldalról kerülnék meg a várost... És akkor a logisztika elvágásával, a lőszerellátás nélkül, a sebesültek evakuálása nélkül egyértelmű, hogy senki sem maradna ott. Ha sikerülne két oldalról megkerülniük a várost, akkor harc nélkül kellene elhagyniuk. És ez az álmuk. Nem sok időbe telik, mire rájönnek, hogy nem fogják megkapni. Meggyőződésem, hogy ezt nem fogják hagyni nekik” – magyarázta a szakértő.
Emellett Dikij elmondta azt is, hogy a háború a kurszki régióban nagyon különbözik a donbászi és a harkivi régióétól, és általában a frontvonal többi részétől.
„Ez az egyetlen terület, ahol nincs összefüggő frontvonal. Külön erődítményei vannak mind nekünk, mind az ellenségnek, és hatalmas szürke területek vannak közöttük. Ez egy erdős, rögös terület. A háború ott ugyanolyan jellegű, mint 2022 elején Kijev, Csernyihiv és Szumi térségében. A háború állandó mozgásban van. A háborúnak ez a jellege előnyös számunkra” – mondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!