Azt állítja az orosz védelmi minisztérium, hogy az ukrán fegyveres erők drónokkal támadtak egy olyan infrastruktúrát, amely kiemelt fontosságú az Ukrajnát megkerülő Török Áramlat működésében. Ez az a gázvezeték, amelyen keresztül Magyarország jelenleg hozzájut az orosz gázhoz.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy ukrán drónok próbálták megtámadni a Krasznodari területen lévő Ruszkaja kompresszorállomás infrastruktúráját, amely a Török Áramlat gázvezetéken keresztül szállít gázt. A dróntámadásra a hivatal szerint még január 11-én került sor. Az állomás Gajkodzor településen található.
A Meduza cikkéből az derül ki, hogy a gázmérő állomás épülete és berendezései „kisebb károkat” szenvedtek a lehulló dróntörmelékek miatt, amiket időközben már helyreállítottak. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint személyi sérülés nem történt, az összes drónt megsemmisítették.
Az oroszok azt állítják, az ukrán támadás célja az európai országokba történő gázszállítás elvágása volt.
Az ukrán fél egyelőre nem kommentálta az orosz védelmi minisztérium közleményét. A Török Áramlat egy 1100 kilométer hosszú, a Fekete-tenger alatt futó csővezeték, amelyen keresztül szállít földgázt Oroszország Törökországba, onnan pedig több európai országba, köztük Magyarországra. A csővezeték teljes hosszából 935 kilométer tenger alatti szakasz, illetve két párhuzamosan futó ágból áll. A hivatalos adatok szerint a két ág kapacitása évi 31,5 milliárd (kétszer 15,75) milliárd köbméter.
Január elsején leállt az Ukrajnán keresztül történő földgáz szállítása, Magyarország a Török Áramlatnak köszönhetően jut hozzá a tüzelőanyaghoz. Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Szlovákia kész egy sor politikai és gazdasági szankciót bevezetni Ukrajna ellen, hogy rákényszerítse az orosz gáz Európai Unióba történő szállítására.
„Leállt az orosz földgázszállítás Ukrajnán át Európába, ezzel viszont a magyar gázrendszer értéke a háromszorosára emelkedett” – mondta az Indexnek az egyik piaci forrása, hiszen jelentősen felértékelődött a Török Áramlat régiós szerepe. Az ukránok korábban elmondták, 800 millió dollárt buknak éves szinten azzal, hogy a szerződést nem hosszabbítják meg – a tranzitdíjból származó bevételekből Ukrajna veszíthet a legtöbbet GDP-arányosan, a hírek szerint az oroszok pedig 6 milliárd dollárt.
Arról már kevesen beszélnek, hogy mennyit buknak a szlovákok, pedig ők is rosszul járnak azzal, hogy az ukránok nem akarnak orosz gázt szállítani, hiszen az ukrán–szlovák határtól a szlovák–osztrák határig tartó tranzitért piaci forrásaink szerint nagyjából 600 millió dollárt számláztak ki évente.
Az ukrán szerződés megszűnése Ausztriában és Szlovákiában lesz igazán érezhető, mivel Magyarország a beszerzéseit átcsoportosította a Török Áramlat felé.
A Török Áramlat vezetéken, Törökországon keresztül 2024. december közepéig több mint hétmilliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ez bőven több, mint az egész 2023-as évben. „Idén bebizonyosodott, hogy a Török Áramlat vezeték bírja a napi több mint húszmillió köbméteres forgalmazást, ez jó hír a következő időszak energiabiztonsága szempontjából” – összegezte korábban Szijjártó Péter.
Az ukrán vezetékkel kapcsolatban fontos, hogy a kompresszorállomásoknál a gázvezetékek a föld felett haladnak, valamint a háború előtt sárga kis táblákkal a nyomvonalat kijelölték, így az Ukrajnában futó vezetéket nem nehéz eltalálni.
Mivel az Északi Áramlat 1, 2 és a többi gázvezeték – kivétel a Török Áramlat – 2022 óta szépen lassan kiesett Oroszország és Európa között,
Magyarország szerepe jelentősen felértékelődött.
Mára csak a Török Áramlat tud orosz gázt szállítani, amely az Európai Unió területére a magyar–szerb határon lép be. „Magyarországból egy gázkereskedelmi csomópont lehetne” – összegezte a forrásunk, aki szerint ugyanakkor a szabályzással kapcsolatban vannak komoly problémák.
A külgazdasági és külügyminiszter pedig korábban úgy fogalmazott: „Magyarország és Törökország együttműködése tehát nagyon sok hasznot hozott és hoz […] És látván a folyamatokat, a tendenciákat, nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő esztendőben Magyarország még többet profitálhat majd ebből az együttműködésből, Törökországhoz hasonlóan.”