Az örmény kormányzat érdekelt a Moszkvával való kapcsolatok magas szinten tartásában. Ezt január 15-én, Jerevánban tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki Szuren Papikján, Örményország védelmi minisztere.
Az Arminfo örmény hírügynökség szerint Papikján közölte, hogy az utóbbi évek eseményei (vagyis Hegyi-Karabahnak az azeriak által történt elfoglalása) miatt kérdések vetődtek fel az orosz–örmény viszonyban is, amelyeket meg kell válaszolni, és ezektől függ a kapcsolatok mélysége is.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az örmény fél nem mondta fel a Moszkvával való kétoldalú együttműködés egyetlen dokumentumát sem.
Leszögezte: Örményország nem szüntette meg tagságát az „oroszok NATO”-jaként is emlegetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ) sem, bár valóban nem aktív résztvevője most a szervezetnek. Hozzátette azt is, hogy a kétoldalú együttműködésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie, a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia.
Közölte azt is, hogy Örményország és Oroszország továbbra is stratégiai szövetségesek maradtak.
Ugyanakkor megjegyezte: a 2020–2022 között történt események, „köztük az informatikai területen elkövetett támadások azt mutatják, hogy Örményországnak saját magának kell megoldania a problémáit. Ezt úgy kell megtennie, hogy közben egyensúlyt kell teremtenie külpolitikai támogatással, nemzetközi legitimitással, harcképes hadsereggel és demokratikus országgal.”
Az örmény védelmi miniszter nyilatkozatának közvetlen előzménye, hogy Örményország kedden stratégiai partnerségi nyilatkozatot írt alá Oroszország riválisával, az Egyesült Államokkal. Az MTI beszámolója szerint az egyezséget kedden írta alá Ararat Mirzoján örmény és Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban.
Blinken a dokumentumot a két ország közötti gazdasági, védelmi és biztonsági, valamint a demokratizálást szolgáló együttműködés mérföldkövének nevezte. A megállapodás egyebek között a volt szovjet tagköztársaság gazdasági és katonai reformjaihoz nyújtandó amerikai segélyekről rendelkezik. Washington ezen felül támogatja a kaukázusi országot szuverenitásának és határai sérthetetlenségének megőrzésében, Örményország pedig kötelezettséget vállal, hogy kitart a demokratizálódás mellett.
„Az Egyesült Államok persze minden lehetséges eszközzel azon van, hogy újabb országokat vonjon magához" – reagált a lépésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden. Hozzátette, hogy Washington „sosem játszott különösebben stabilizáló szerepet a Dél-Kaukázusban, sőt ennek ellenkezőjét mondhatnánk". Továbbá leszögezte, hogy Örményországnak szuverén joga fejleszteni viszonyát bármely állammal, Oroszország azonban értékeli eddigi kapcsolatait Jerevánnal és azok fejlesztésében érdekelt.
Oroszország egyik régiójában, a voronyezsi területen a helyi hatóságok egy olajtároló elleni dróntámadásról számoltak be.
A támadásról a régió kormányzója számolt be, aki azt közölte, hogy a légvédelmi és elektronikai hadviselési rendszerek megsemmisítették ugyan a drónokat, de a lezuhanó eszközök miatt tűz ütött ki.
Az orosz Telegram-csatornák – amelyek legalább egy felvételt is közöltek az esetről – azt írták, hogy a Voronyezstől mintegy 90 kilométerre fekvő Liski városában ért támadás egy olajtárolót – írta az Ukrajinszka Pravda.
Bár az ukrán fél még nem vállalata fel a mostani csapást, az utóbbi hetekben és hónapokban egyre gyakrabban tudtak ehhez hasonló akciókat végrehajtani Oroszország területén.
Kedves olvasóink!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!