A lap a magyar miniszterelnököt tartja példának arra, hogyan lehet egy demokráciából autokráciát kiépíteni. Arra figyelmeztetnek, hogy Donald Trump is ezt a modellt követheti. Valószínűleg az ellenzék megosztásának technikáját is alkalmazni fogja a volt és jövőbeli elnök.
„Amint azt Amerikából más demokráciákban láttuk, az autokrácia nem egy vezető szeszélyeiből épül fel, hanem csak akkor szilárdul meg, ha a legalizmus − a jogi eszközök kihasználása autokratikus célok szolgálatában − igazolja azt. Miután Orbán Viktor december elején 2024-ben harmadszor látogatott el Mar-a-Lagóba, és kiderült, hogy emberei részt vettek Trump második ciklusának politikai befolyásolásában, nem meglepő Trump Orbán forgatókönyve iránti affinitása − írja a The New York Times hasábjain Kim Lane Scheppele és Norman Elsen.
Scheppele professzor szociológiát és nemzetközi kapcsolatokat tanít Princetonban, és sok éven át élt és dolgozott Magyarországon mint a magyar Alkotmánybíróság kutatója. Eisen a Brookings Institution vezető munkatársa, 2011 és 2014 között pedig az Egyesült Államok csehországi nagykövete volt.
A szerzők szerint Orbán Viktor a jogot használta fegyverként a magyar demokrácia ellen: amikor 2010-ben hatalomra került: törvények egész sorát hozta, amelyek célja a bíróságok megfékezése, valamint a média és a politikai ellenzék megfélemlítése volt.
A publicisztika kitér arra, hogy a magyar miniszterelnök a hatalmat egy egyre bővülő Miniszterelnöki Hivatalban szilárdította meg, megkerülve a kabinetjét, és közvetlenül a bürokráciának adott utasításokat, amit a közszolgálati törvény megváltoztatásával épített újjá, hogy kirúghassa azokat, akik nem voltak már a csapatában, és szövetségeseket emeljen kulcspozíciókba.
Orbán Viktor hatalomra jutását a rágalmazási perek agresszív alkalmazása kísérte, hogy elszívja a kritikusok erőforrásait és megfagyassza az új kihívók törekvéseit. A bíróságokat lojalistákkal töltötte meg − írja a lap.
Donald Trump terve egy felduzzasztott Fehér Házi Hivatalt és az Egyesült Államok Elnökének Végrehajtó Hivatalát irányozza elő, amely az egységes végrehajtó hatalom elméletét vallja, miszerint „az elnök napirendjének kell számítania az alkotmányos fennhatósága alatt működő minisztériumoknak és ügynökségeknek”. A Project 2025 ezután Trump 2020-as, F-listát létrehozó végrehajtási rendeletének visszaállítására támaszkodik, amely lehetővé teszi a közszolgálati állások átminősítését, hogy az elnök eltávolíthassa azokat a bürokratákat, akik nem az ő csapatához tartoznak.
A szerzők azt írják, hogy még mielőtt Trump kinevezettjei elfoglalják hivatalukat, a volt leendő elnök és tisztelői rágalmazási pereket indítottak, és büntetőeljárással fenyegetőztek, hogy megfélemlítsék az újságírókat és a politikai ellenfeleiket − ahogyan Orbán Viktor is tette. Az ABC News éppen most kötött egyezséget az egyik ilyen ügyben, 15 millió dollárt fizetve, ahelyett, hogy megkockáztatta volna az újságírója védelmének költségeit és Trump haragját. A volt és leendő elnök nem titkolta, hogy gyengíteni akarja a Legfelsőbb Bíróság The New York Times kontra Sullivan ügyben hozott mérföldkőnek számító ítéletét, amely magasra teszi a mércét a közhivatalnokok elleni rágalmazás bizonyításához. 2014-ben Orbán Viktor kormánya megváltoztatta az ország rágalmazási törvényét, hogy a köztisztviselők könnyebben nyerjenek rágalmazási pereket, miután egy alkotmánymódosítás megsemmisítette a magyar Alkotmánybíróság ezzel ellentétes döntését.
Orbán Viktor 2010-ben törvényhozási villámháborúval és felháborító politikai javaslatokkal lépett hivatalba, és ezzel megosztotta az ellenzéket. Azok, akik a médiaszabadsággal törődtek, a kezdeményezések egyik csoportját fogadták el; azok, akik az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódtak, egy másikat indítottak el; megint mások a fogvatartottakra és a migránsokra összpontosítottak. A legfontosabb, hogy az ellenzék csak ritkán fogott össze, amikor több fronton érte támadás − fogalmaz a The New York Times.
A patinás lap szerint Trump már most is ezt a taktikát alkalmazza. Az elnökválasztási kampányban erősen egységesnek mutatkozó ellenzéknek vigyáznia kell, hogy ne szakadjon szét. Egyesek a tömeges kitoloncolások elleni közelgő harcot helyezik előtérbe; mások a transzneműek jogait erősítenék; az ügyvédek arra összpontosítanak, hogy megvédjék az Igazságügyi Minisztériumot attól, hogy Trump politikai ellenfelei ellen jogtalan büntetőeljárást indítson (és reagáljanak, ha ez megtörténik); a volt bírák a bírói döntéshozatalra és kinevezésekre összpontosítanak, ha a jogállamiság támadás alá kerül.
(Borítókép: Orbán Viktor 2021. február 17-én. Fotó: Omar Marques / Getty Images)