Az észt és litván hatóságok bírálták az Egyesült Államok által a mesterségesintelligencia-chipek egyes EU-országokba történő kivitelével kapcsolatban elfogadott korlátozó intézkedéseket – számolt be az MTI.
Teljesen elfogadhatatlan, hogy Joe Biden elnök kormánya úgy döntött, korlátozza jelentős számú uniós tagállam és NATO-szövetséges ország, köztük Észtország hozzáférését a mesterségesintelligencia-technológiákhoz. Ez a döntés közvetlenül érinti mind a már folyamatban lévő, mind az Észtország és más uniós országok által tervezett projekteket, amelyek célja a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia és alkalmazásainak létrehozása
– idézte Margus Tsahkna észt külügyminisztert az ERR észt állami műsorszolgáltató. A tárcavezető hozzátette: Észtország felvetette a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal és az Európai Bizottsággal, hogy biztosítsák „a hiba gyors kijavítását”.
A litván parlament elnöke, Saulius Skvernelis azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése „az értékalapú külpolitika kudarcát mutatja”. „Ez meglepő. Nagyon meleg közvetlen barátságot tanúsítottunk, de mint látjuk, egyetlen chipgyár sem jelent meg itt, és nem tartozunk az [orosz] baráti országok közé sorolt államok közé” – idézte őt a Delfi litván hírportál.
Az ügy előzménye, hogy a leköszönő amerikai kormányzat hétfőn jóváhagyta a belföldön gyártott félvezetők és MI-technológiák külföldi szállítására vonatkozó szabályokat.
Az amerikai kereskedelmi minisztériumhoz tartozó Ipari és Biztonsági Hivatal közleménye hangsúlyozta, hogy az új szabályok jóváhagyásával a Biden-kormányzat azt szeretné megakadályozni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák „rosszindulatú szereplők kezébe kerüljenek”, akik azt felhasználhatnák az Egyesült Államok ellen.
Szerdán Lengyelország washingtoni nagykövetsége magyarázatot kért az amerikai féltől a fejlett chipek exportját érintő korlátozások kapcsán – közölte Dariusz Standerski lengyel digitalizációügyi miniszterhelyettes a Polskie Radio 1 közszolgálati csatornán. A nyilatkozó egyben jogosnak találta, hogy az ügyben az Európai Bizottság is tiltakozott.
Sir Keir Starmer brit kormányfő csütörtökön Kijevben járt, és szokatlan közelségből tapasztalhatta meg az egyik orosz támadást.
Mint korábban írtuk, a brit miniszterelnök egy száz évre szóló megállapodás aláírását jelentette be, valamint azt, hogy az Egyesült Királyság újabb katonai eszközöket ad át Ukrajnának a háborúhoz. De beszélt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint egyáltalán nem akar leállni az Ukrajna elleni agresszióval.
A The Guardian beszámolója szerint az utóbbi állítást drámai módon szemléltette az a tény, hogy
egy orosz drón pont akkor repült a kijevi Mariinszkij-palota felett, amikor sir Keir Starmer és Volodimir Zelenszkij ott tárgyaltak.
Az érkező drón miatt a légvédelem is működésbe lépett, és robbanást lehetett hallani. Kijevi tisztviselők utóbb azt közölték, hogy a drón nem okozott sérülést, viszont némi kárt igen, mivel rázuhant egy autóra. Az AFP egyik újságírójának sikerült videóra vennie az esetet, bár a távolság miatt nem sok látszik a drónból.
Sir Keir Starmer szerint a támadás emlékeztetett arra, és átérezhetővé tette azt, amit az ukránok nap mint nap át kell hogy éljenek. „Ez egy mindennapos fenyegetés, amellyel Ukrajna hihetetlen elszántsággal és határozottsággal néz szembe” – fogalmazott. Volodimir Zelenszkij pedig azt mondta a közös sajtótájékoztatón a dróntámadásról, hogy ők is ehhez hasonlóan fognak „beköszönni” Moszkvának.
Az eset azért mondható szokatlannak, mert az orosz fél eddig többnyire igyekezett ügyelni arra, hogy az ukrán fővárost ne akkor támadják, amikor épp egy külföldi állam magas beosztásban lévő tisztviselője (pláne miniszterelnöke) ott jár – bár egy-két hasonló eset már előfordult.
Kedves olvasóink!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartson velünk ezúttal is!