Az Európai Unió tagországai 2025 első két hetében rekordsebességgel fogyasztották az orosz gázt, annak ellenére, hogy Ukrajna január elsejétől leállította a területén áthaladó csővezetékeken történő szállításokat. A tagországokra jelentős nyomás nehezedett, hogy tengeri LNG-t vásároljanak, amelyet tartályhajók szállítanak Európába az orosz kikötőkből. Az unióban jelentős aggodalmakat okoz az orosz gáz jelenléte, a probléma megoldása az Egyesült Államoktól történő vásárlás lehet.
Európa 2025-ben példátlan ütemben vásárol orosz gázt, dollármilliárdokat költve, amelyeket a Kreml az ukrajnai háború finanszírozására fordíthat. Történik mindez annak ellenére, hogy január 1-én lejárt az a tranzitmegállapodás, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy az Ukrajnán átvezető vezetékeken keresztül gázt juttasson az Európai Unió országaiba. Kijev kijelentette, nem tárgyal a megállapodás meghosszabbításáról, így nagyobb nyomás nehezedett az országokra, hogy az orosz kikötőkből tartályhajókkal szállított tengeri cseppfolyósított földgázt vásárolják.
Több ország, köztük Szlovákia és Magyarország, az ukrajnai útvonaltól függő energiaellátás miatt sürgette a megállapodás meghosszabbítását, és arra figyelmeztetett, hogy annak megszűnése esetén drágább cseppfolyósított földgázért kellene fizetniük. Robert Fico szlovák miniszterelnök még azt is kilátásba helyezte, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló áramszállítást, és csökkenti a menekülteknek nyújtott támogatást, ha Kijev nem hátrál, és nem engedélyezi a tranzit folytatását.
A szállítás leállítása azonban nem fékezte Európa orosz gázéhségét, a Kpler árutőzsdei hírszerző cég által gyűjtött és a Politico által elemzett adatokból kiderült, hogy
2025 első 15 napjában az Európai Unió 27 országa 837 300 tonna cseppfolyósított földgázt importált Oroszországból, ami rekordot jelent a tavalyi év azonos időszakában behozott 760 100 tonnához képest.
Charles Costerousse, a Kpler vezető LNG-elemzője szerint ezt több tényező együttállása okozza. „December második fele óta hideg időszak van, miközben a szélenergia-termelés nem volt a legmagasabb szinten” – fogalmazott a szakember. „Tehát van étvágy arra, hogy ezek a mennyiségek továbbra is beáramoljanak” – tette hozzá az elemző.
Kiemelte, hogy az Európába érkező mennyiségek többségét hosszú távú szerződések biztosítják. „Tehát nem arról van szó, hogy az EU további szállítmányokat vásárolna, hanem ezek a szerződéses mennyiségek érkeznek be” – mondta a szakember. Hangsúlyozta, hogy az Európába érkező orosz cseppfolyósított földgáz 95-96 százaléka a Jamal üzemből származik, amely egy hatalmas létesítmény a fagyos Észak-Szibériában.
Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy azon kísérletek, amelyek Oroszország szén-, olaj- és gázimportból való részesedésének kiszorítására történtek, már „megtörték Oroszország hatalmát Európa energiarendszerén”. „A jelentős eredmények ellenére azonban az orosz energia – különösen a gáz – továbbra is jelen van az EU-ban, és 2024-ben nőtt az Oroszországból származó gázimport, beleértve az LNG-importot is. Ez komoly aggodalmakra ad okot” – ismerte el az uniós szóvivő, megjegyezve, hogy a bizottság egy „útiterv” elkészítését tervezi az orosz energiaimport leállítására, ami február végén várható.
Tíz uniós tagország külön-külön felszólította a blokkot, hogy szankcionálja az orosz LNG-t. „Oroszország azon képessége, hogy fenntartsa háborús erőfeszítéseit, mélyen összefonódik az energiabevételeivel” – áll az országok kiszivárgott javaslatában. „További ugrást kell tennünk, és foglalkoznunk kell a növekvő orosz cseppfolyósított földgázimporttal. Végcélként az orosz gáz- és LNG-behozatalának mielőbbi betiltása szükséges” – olvasható a dokumentumban.
Az Európai Unióra nyomás nehezedik, hogy több üzemanyagot vásároljon az Egyesült Államoktól, ráadásul Donald Trump hivatalba lépő elnök is kijelentette, hogy növelni akarja a gázexportot. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke már támogatta azt az ötletet, hogy több amerikai üzemanyagot vásároljanak az orosz alternatíva felszámolására. „Miért nem cseréljük le amerikai LNG-re, ami olcsóbb számunkra, és csökkenti az energiaárakat?” – tette fel a kérdést az uniós vezető novemberben. „Ez olyasmi, ahol vitába bocsátkozhatunk, és a kereskedelmi deficitünket is érinti” – vélekedett Ursula von der Leyen.
Az ukrajnai háború fejleményeit szombaton is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Gerard Bottino / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)