Donald Trump megígérte, hogy gyorsan véget vet az ukrajnai háborúnak, de az orosz csapatok már most több ezer taposóaknát hagytak maguk után. Ezek biztonságos eltávolítása és a föld megtisztítása rendkívül veszélyes és időigényes munka – ha egyáltalán sikerül.
Az ukrán kormány szerint az ország területének mintegy 174 ezer négyzetkilométere igényel potenciálisan aknamentesítést. Ez az ország teljes területének csaknem egyharmada. Bár ez a becslés túlzónak tűnik, az aknák és fel nem robbant lőszerek az ország területének nagy részén, főként annak keleti és déli részén kritikus problémát jelentenek. Az ukrán vezetés szerint közel hatmillió ukrán él veszélyeztetett területeken. Az orosz csapatok szándékosan telepítettek aknákat ukrán mezőgazdasági területekre, és mind az orosz, mind az ukrán hadsereg elaknásította a parti vizeket. Ez akadályozza a mezőgazdasági munkát és az ukrán áruk exportját, ami viszont az ukrán gazdaságot sújtó válságot súlyosbítja – írja összefoglalójában a varsói Keleti Tanulmányok Intézete (OSW).
A Világbank becslései szerint az ukrajnai aknamentesítés teljes költsége közel 38 milliárd dollárra rúg. A nagyságrend miatt Kijev képtelen azt saját erőből finanszírozni. Ezért fokozta erőfeszítéseit, hogy külföldi partnereitől felszerelést, személyzetet és pénzügyi támogatást szerezzen.
Nagyon komolyak az emberáldozatok is. Az ukrajnai aknák és robbanószerkezet-maradványok a konfliktus kezdete óta háromszázhuszonegy polgári személyt öltek meg és hétszázhetvennégyet megsebesítettek. Közülük tizenhat gyermek vesztette életét és nyolcvannyolc megsebesült – írja a The New Yorker.
Az ukrán gazdákat különösen súlyosan érinti a probléma. A NASA kutatócsoportja megállapította, hogy 2024-ben Ukrajna termőterületeinek 5,9 millió hektárja – vagyis közel nyolc százaléka – lesz megműveletlen. Ez több mint egymilliárd dollár értékű terméskiesést jelent, ami egy évig több millió ember táplálására lenne elegendő.
Becslések szerint 1945-ben, a második világháború végén több mint százmillió akna hevert Európa-szerte. Ezek eltakarításához gyakran német hadifoglyokra támaszkodtak. Több ezren haltak meg. Az 1949-es genfi egyezmény kifejezetten megtiltotta a hadifoglyok alkalmazását aknamentesítésre. Kézenfekvő módon az európai aknamezők nagy részét addigra már felszámolták. Ezt követően évtizedekig a nemzeti hadseregek végezték az aknamentesítést – ha egyáltalán végezték. Csak amikor a Szovjetunió 1988-ban megkezdte kivonulását Afganisztánból, döntött úgy az ENSZ, hogy közbelép. Az afgán hadsereg szétesőben volt, a szovjet pedig nem volt hajlandó semmit sem tenni az általa elhelyezett több millió akna ellen. Az ENSZ az adományozó országok segítségével kéthetes tanfolyamokat szervezett az aknamentesítés alapjairól. A tanfolyamokon több mint tízezer afgán menekült vett részt, ami a világ első humanitárius aknamentesítési programjának létrehozásához vezetett.
Senki sem tudja, mennyi időbe telik Ukrajna aknamentesítése. Az ország ráadásul még mindig tele van a II. világháborúból származó fel nem robbant lőszerekkel is.
Ihor Bezkaravainyi, Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese, aki a kormány humanitárius aknamentesítő munkáját felügyeli – és aki maga is elvesztette bal alsó lábszárát egy orosz akna miatt, amikor 2015-ben a Donbaszban harcolt – azt mondta a lapnak, hogy az ország egyes részei valószínűleg beláthatatlan ideig használhatatlanok lesznek.
Valószínűleg lesz egy saját vörös zónánk
– mondta, utalva arra az északkelet-franciaországi területre, ami az első világháború után olyan súlyosan szennyezett volt, hogy a francia kormány lakhatatlannak minősítette.
Kegyetlen irónia, hogy az aknák egy részét maguk az ukránok telepítették. A Human Rights Watch bizonyítékot talált arra, hogy 2022 szeptemberében az ukrán erők az ottawai szerződés megsértésével gyalogsági aknákat vetettek be a keleten lévő Izium városának közelében, amikor az orosz erők megszállták a területet.
Próbáljuk megtanulni, hogyan kell harcolni egy olyan ellenséggel, amely korlátlan emberi erőforrásokkal rendelkezik, miközben betartjuk a nemzetközi jogot
– fogalmazott a politikus.
Az Egyesült Államok 2024 novemberében döntött úgy, hogy taposóaknákat szállít Ukrajnának.
A Human Rights Watch igazgatója, Mary Wareham a BBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy a döntés „sokkoló és pusztító”. Ez kísérlet volt arra, hogy lelassítsa az orosz csapatokat, amelyek az elmúlt hónapokban folyamatosan nyomultak előre Ukrajna keleti részén.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy azért döntöttek így, mert Oroszország megváltoztatta taktikáját a harctéren – gépesített erők helyett elsőként gyalogos csapatokat küldött az arcvonalba.
A nemzetközi jog nem tiltja a taposóaknák használatát. Több mint 160 ország írta alá azonban azt a szerződést, amelyben kötelezettséget vállalnak a gyalogsági aknák gyártásának, használatának és felhalmozásának betiltására. Ukrajna is aláírta ezt a szerződést. Miután azonban Oroszország 2014-ben jogellenesen elfoglalta a Krím félszigetet, Kijev értesítette az aláíró országokat, hogy a szerződés alkalmazása a megszállt területeken „korlátozott és nem garantált”.
(Borítókép: Egy rohamezred tüzérei 82 mm-es aknavetővel veszik célba a velük szemben álló orosz állásokat 2022. november 28-án. – Fotó: Laurent Van der Stockt a Le Monde / Getty Images)