Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta először találkoznak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői egy informális EU-csúcson Brüsszelben. A legfőbb témát ugyan az európai biztonság- és védelmi politika adja, ugyanakkor Trump visszatérése miatt két téma is eltérítheti a csúcsot. Trump kijelentései miatt a transzatlanti kapcsolatok, valamint Grönland helyzete is biztosan szóba fog kerülni a tagállamok vezetői között.
Február 3-án, hétfőn egynapos informális EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, ahol a tagállamok állam- és kormányfői a biztonságpolitikáról és a haderőfejlesztésről fognak tárgyalni.
A csúcsot az Európai Tanács tavaly decemberben beiktatott elnöke, António Costa kezdeményezte, hogy reményei szerint az egynapos, vidéki elvonuláson a tagállamok vezetői nyugodt környezetben beszélhessenek a fontos témáról, ugyanakkor biztonsági okokból azt mégsem a Liege provinciában található, 13. században épült Limon kastélyban rendezik, hanem az Európai Tanács brüsszeli épületétől mindössze 2,5 kilométerre lévő Egmont palotában.
Az informális EU-csúcson nem kizárólag a tagállamok vezetői vesznek részt, hiszen meghívást kapott Keir Starmer brit miniszterelnök, és egy ismerős arc is visszatér, a holland miniszterelnökséget a NATO-főtitkárságra cserélő Mark Rutte is a meghívottak között van.
Azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 24-én teljes körű inváziójával háborúvá szélesítette az orosz–ukrán konfliktust, az európai biztonsági architektúra megváltozott. A biztonság- és védelempolitika is felértékelődött mind tagállami, mind uniós szinten. Mindegyik tagállam növelte védelmi kiadásait, az Európai Bizottság pedig prezentált tavaly egy tervet arról, hogyan lehetne az európai védelmi ipar kapacitását növelni.
Annak ellenére, hogy mindegyik tagállam elkezdte modernizálni hadseregét, még így is vannak olyan európai országok, amelyek védelmi kiadásai nem teljesítik a NATO által előírt, az adott ország éves GDP-jének két százalékát elérő szintet, miközben vannak olyan tagállamok, amelyek ezt a számot már háromra, míg Donald Trump amerikai elnök ötre növelné.
Ráadásul Trump visszatérésével az is bizonytalanná vált, hogy az Egyesült Államok megvédené-e azokat a NATO-tagállamokat, amelyek még az éves GDP-jük két százalékát se költik védelemre.
A régi-új amerikai elnök a kampánya során, de immáron hivatalban is több ízben felszólította a szövetségeseit arra, hogy honvédelemre költsenek többet, mivel szerinte Európa kihasználja Amerikát, saját védelme biztosításakor.
Erről már Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is többször beszélt, amikor kijelentette,
az olcsó kínai munkaerőre, az olcsó orosz energiára és az Amerika számára kiszervezett védelemre épülő európai modell kora lejárt, és mind védelem szempontjából, mind gazdasági szempontjából meg kell erősödnie az egész uniónak.
Ennek védelempolitikai részét érinti meghívólevelében António Costa is, aki az informális csúcsot eleve az Európai Unió biztonság- és védelempolitika jövője miatt szervezte, és arról szeretne konstruktív vitát rendezni a tagállamok vezetői között.
Az Európai Tanács új elnöke elődjéhez, Charles Michelhez képest teljesen másképp gondol az EU-csúcsokra és azok funkciójára. Míg Michel alatt legtöbbször arról vitáztak, hogy a csúcs végi záródokumentumnak milyen legyen a szövegezése, addig Costa merőben eltérő megközelítést alkalmaz.
A záródokumentum tárgyalását teljesen visszahelyezte diplomáciai szintre, így a tagállamok nagykövetei immáron nem csak egy előzetes dokumentumot tárgyalnak, amit majd politikai szinten a tagállamok vezetői még pontosítanak, hanem lényegében a záródokumentumot már a csúcs előtt mindenki elfogadja, hogy aztán az állam- és kormányfők ehelyett nagyobb, stratégiai témákról vitázhassanak (igaz, ezt eddig egyetlen csúcson próbálták ki, ahol ez a változtatás sikeres volt).
Costának most még csak azon sem kell aggódnia, hogy a szövegezés kapcsán lennének éles szóváltások, hiszen az egykori portugál miniszterelnök eleve stratégiai vitát szeretne tartani, majd pedig a júniusi csúcson tárgyalnának erről, ezúttal már nem informális keretek között.
A mostani vitát Costa két alapelvre alapozná:
Előbbiről Costa azt írja, Európának sokkal rugalmasabb, hatékonyabb és megbízhatóbb szereplővé kell válnia biztonság és védelem szempontjából – az Európai Tanács elnöke szerint Európa ezzel erősebb partnerré válna a transzatlanti kapcsolatok és a NATO szempontjából is.
Costa megjegyzi, hogy a védelem és a haderőfejlesztés ugyan továbbra is a tagállamok felelőssége, de ebben a tagállamok között és uniós szinten is növelni lehetne a kooperációt, hogy maximalizálják a gazdaság hatékonyságát, csökkentsék a költségeket, biztosítsák a stabil és hosszú távú keresletet és kínálatot, illetve megakadályozzák a párhuzamosságot.
A legfőbb témákat az európai védelmi kapacitások megerősítése, az európai védelmi ipar finanszírozása, a tagállamok közötti, illetve más partnerek –mint a NATO vagy az Egyesült Államok – közötti együttműködés adja.
Utóbbi miatt az egynapos elvonuláson részt vesz Mark Rutte NATO-főtitkár is, akivel egy munkaebéden találkoznak a tagállami vezetők, valamint Keir Starmer brit miniszterelnök is, aki egy munkavacsora során egyeztet először mind a 27 tagállam vezetőjével egy időben.
Velük a jelenlegi partnerség mellett az ukrajnai háborúról, valamint a közel-keleti helyzetről is eszmét cserélnek.
A menetrend szerint az informális csúcs hivatalosan 11-kor kezdődik, amire a vezetők 9 óra után érkeznek meg. Először az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával fognak tárgyalni, majd első értekezletüket 11 óra 30-kor kezdik, amit Mark Ruttével való munkaebéd akaszt meg 13 órakor.
Ezután 15 órától ismét kizárólag a tagállamok vezetői fognak egymás között vitázni, amit majd 19 órakor egy munkavacsorával zárnak Keir Starmerrel.
Ugyan az előzetes témák között nem szerepel, de több mint valószínű, hogy
Mette Frederiksen dán miniszterelnök Donald Trump és Grönland helyzetéről is tárgyalni akar,
hiszen az amerikai elnök továbbra se tett le azon céljáról, hogy megszerezze magának a Dániához tartozó, széles körű autonómiával rendelkező szigetet, Frederiksen viszont a tagállamok vezetői mellett az egész EU intézményi rendszerét szeretné a saját oldalára állítani – emiatt egyébként a héten már Berlinbe, Párizsba és Brüsszelbe is ellátogatott, hogy Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök mellett Ruttéval is tárgyaljon.
Az informális csúcs emellett arra is lehetőséget nyújt, hogy a tagállamok vezetői külön tárgyalást folytassanak brit kollégájukkal vagy a NATO főtitkárával – Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan már bejelentette, hogy a magyar miniszterelnök négyszemközt fog egyeztetni Mark Ruttéval.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. december 19-én. Fotó: Nicolas Landemard / Anadolu / Getty Images)