Mit lehet tudni Alice Weidelnek, az AfD társelnökének és kancellárjelöltjének politikai nézeteiről? Milyen üzenetet hordoz, hogy hamarosan Budapesten fogadja a magyar miniszterelnök? Mennyire lehet később rugalmas a NATO-ból és EU-ból való kilépést felvető AfD uniós és külpolitikai kérdésekben? Szakértőt kérdezett az Index.
A svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújából és az X-profiljáról derült ki, hogy Orbán Viktor jövő héten Budapesten fogadja a szélsőjobboldalinak tartott, ugyanakkor a német választók körében egyre erősödő AfD társelnökét és kancellárjelöltjét, Alice Weidelt. A találkozót utóbbi kezdeményezte, Orbán Viktor pedig meghívta Budapestre a német politikust, akivel február 11-én és 12-én fog tárgyalni.
Az X-en Orbán Viktor azt írta, hogy már nagyon várja Weidel látogatását.
Berlin mindig is a falak városa volt. Itt az ideje ledönteni egy újabbat
– tette hozzá a miniszterelnök a közösségi oldalán.
A Neue Zürcher Zeitungnak azonban azt is elmondta, hogy eddig nem volt tapasztalatuk és kapcsolatuk az AfD-vel, amely szerinte „inkább mozgalom, mint párt”, és amelyben „őrült emberek és ötletek” is előkerülnek.
A hagyományos politikai erőket és szavazóikat nyugtalanítja az AfD erősödése, tömegtüntetések is zajlottak a párt ellen az elmúlt napokban, és komoly belpolitikai vihart okozott, hogy a február 23-i előrehozott németországi választások esélyese, a CDU (a CSU és a liberális FDP mellett) csak az AfD szavazataival tudta elfogadni ötpontos, a migráció szigorításáról szóló határozati javaslatát. Orbán Viktor az X-en üdvözölte a döntést, és azt írta:
Jó reggelt, Németország! Üdv a klubban!
Nem sokkal később Weidel válaszolt neki:
Jó reggelt, Magyarország! Köszönjük, Orbán Viktor, jó érzés a klubban lenni.
Az, hogy bármit is az úgynevezett szélsőjobboldallal sikerült elfogadni a Bundestagban, egy tabudöntő lépés volt, mert az AfD-t eddig politikai karanténban tartották a hagyományos politikai erők. A hírre még a visszavonult Angela Merkel volt német kancellár is közleményt adott ki, bírálva egykori pártját és annak jelenlegi vezetőjét, Friedrich Merz pártelnököt. Merkel hangsúlyozta, nem tartja helyesnek a hallgatást ilyen helyzetekben, és hogy államférfiúi hiba az AfD-vel való együttműködés lehetővé tétele.
A CDU/CSU bevándorlási törvénye végül elbukott a Bundestagban, az AfD miatti politikai felháborodás megtette hatását, és nem lett meg a kellő szavazat az elfogadáshoz. Friedrich Merz azzal igyekezett tompítani a felháborodást, hogy kijelentette, nem kereste az AfD-t, és nem is tárgyalt a támogatásukról, majd ismét leszögezte, sem a választások előtt, sem utána nem fognak együttműködni az AfD-vel. A felmérések szerint egyébként a németek 60-70 százaléka szigorításokat szeretne látni a migrációs politikában.
Németországot az is felbolygatta, és a hagyományos politikai erők vezetői csak kapkodták a levegőt amiatt, hogy a Donald Trump amerikai elnök csapatában jelentős befolyást szerzett techmilliárdos, Elon Musk a közelmúltban többször is az AfD mellett foglalt állást.
A világ egyik leggazdagabb embere, a Tesla és a SpaceX vezetője, az X tulajdonosa még tavaly decemberben közösségi platformján kijelentette: „Csak az AfD mentheti meg Németországot.” Majd a Welt am Sonntag német lapban publikált egy véleménycikket, amelyben bírálta a hagyományos németországi pártokat, és szintén az AfD mellett állt ki.
Ezt követte egy kedélyes beszélgetés Alice Weidellel, aki kritikát fogalmazott meg Angela Merkellel szemben a volt kancellár migrációs politikája és az atomerőművek leállítása miatt. Az AfD-t egy konzervatív-liberális pártnak nevezte, amely „a zsidó nép egyetlen védelmezője Németországban”; Hitlerről kijelentette, hogy „kommunista, szocialista” volt. Az interjúban nem hangzott el, de korábban Weidel azt mondta, hogy példaképként tekint Margaret Thatcherre, az Egyesült Királyság egykori miniszterelnökére, aki konzervatív politikájáról és erős vezetői stílusáról volt ismert.
A techmilliárdos Musk az AfD kampánynyitó rendezvényén is „felszólalt”, videóüzenetben jelentkezett be az eseményen. Amellett, hogy ismételten támogatásáról biztosította Weidelt és a pártot, azt is kijelentette, hogy a gyermekeknek nem kell bűntudatot érezniük a szüleik bűneiért, a németek már így is túl sokat foglalkoztak a múlt bűneivel, túl kell ezen lépniük. A mondat heves reakciókat váltott ki a német közvéleményben, mivel Musk minden bizonnyal a nácik által elkövetett bűnökre utalhatott, márpedig a szembenézés politikája a II. világháború utáni német morális meggyőződés egyik alappillére.
Az AfD ugyanakkor stabilan 20 százalék körüli politikai párttá vált, tehát
szó sincs arról, hogy egy szűkös kisebbség politikai minoritása lenne, sőt jelenleg az egyik legjelentősebb németországi politikai erő.
Az Indexnek nyilatkozó Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar–Német Intézet vezető kutatója kifejtette, közel tizenkét évvel ezelőtti megalapítása óta az AfD hosszú utat járt be. A kezdetben euroszkeptikus közgazdászok értelmiségi protestpártja mára egy tömegbázissal rendelkező a mérsékelt konzervatív nézeteket valló személyektől egészen a nemzetiszocialista múlt egyes elemeit elfogadó választók gyűjtőpártjává vált. Ennek megfelelően az AfD összetartása, vezetése nem tekinthető egyszerű politikusi feladatnak.
A kutató Weidel politikai karrierjéről is beszélt lapunknak: a politikus néhány hónappal a párt megalakulása után csatlakozott az AfD-hez, és a párt tagjaként tanúja volt annak változásainak. Ezzel párhuzamosan néhány év alatt gyors karriert csinált a párton belül, mely során – az AfD jobbközép frakciójának (Alternative Mitte) képviselőjeként többször konfrontálódott a párt szélső-jobb frakciójának (Der Flügel) prominens képviselőivel.
A párt átalakulásával és önnön, párton belüli felemelkedésével párhuzamosan azonban Weidel is módosított politikai pozícióin, egyfajta hídszerepet betöltve a párt egyes frakciói és érdekcsoportjai között
– mutatott rá Dobrowiecki Péter, aki szerint mindezt jól példázza Björn Höcke türingiai AfD-vezérhez fűződő viszonyának átalakulása is.
Bár 2017-ben Weidel még a párt jobbszélének erős embereként számontartott, erősen megosztó kijelentéseiről ismert Höcke pártból való kizárása mellett szállt (sikertelenül) síkra, addig mára láthatólag egyetértés uralkodik a két politikus között, akik az elmúlt időszakban kölcsönösen elismerően nyilatkoztak egymás munkájáról.
2022-től kezdve Weidel, Tino Churpallával közösen, sikeresen vezeti társelnökként a pártot, ügyesen szólítva meg a párt potenciális nyugat- és kelet-németországi szavazóit. Ugyanakkor kettőjük közül messze Weidel számít a párton belüli népszerűbb politikusnak. Ezzel kapcsolatban sokatmondó, hogy a keletnémet tartományokban jóval támogatottabb AfD két vezetője közül éppen a nyugatnémet, baden-württembergi kötődésű Weidel lett a párt kancellárjelöltje
– emelte ki az MCC Magyar–Német Intézet vezető kutatója.
Az AfD idén januárban választotta meg Weidelt kancellárjelöltjének a február 23-i szövetségi parlamenti választásokra. A közgazdászdoktorként végzett 46 éves politikus mögött tekintélyes üzleti és pénzügyi karrier áll, dolgozott például a Goldman Sachsnál, valamint a Bank of Chinánál is (politikusként most gyakran kritizálja a globalizációt és a pénzügyi elitizmust), hat évet élt Kínában, és beszéli a kínai mandarin nyelvet. Weidel személyes élete is figyelmet kapott már, mivel egy Srí Lanka-i származású nővel, Sarah Bossard svájci film- és tévéproducerrel él együtt, akivel két gyermeket nevelnek.
Dobrowiecki Pétert arról is kérdeztük, milyen politikai üzenetet hordoz, hogy Orbán Viktor hamarosan fogadja Alice Weidelt, illetve a német politikai elit és az Európai Unió intézményei hogyan értékelhetik ezt a találkozót.
Németország európai, különösképp pedig közép-európai vezető szerepéből adódóan a Bundestag potenciálisan második legerősebb pártjának vezetője nem lehet német belpolitikai szempontok miatt ignorálandó tárgyaló fél Magyarországon sem. Különösen akkor, ha a párt által képviselt számos politikai célkitűzés egybecseng a magyar kormány által képviselt álláspontokkal. A jelen bel- és külpolitikai kihívásai Németországban megkerülhetetlen szereplővé tették az AfD-t, még akkor is, ha a párt támogató szavazatait saját politikai céljainak elérése érdekében »viszolyogva elfogadó« CDU/CSU, mely a múltban sokáig a magyar kormánypártok elsődleges partnere volt Németországban, igyekszik csökkenteni az elmúlt hét eseményeinek belpolitikai jelentőségét és szimbolikáját
– magyarázta a kutató lapunknak.
Orbán Viktor találkozója Alice Weidellel szerinte nem fog különösképp rontani Magyarország brüsszeli és berlini megítélésén, hiszen a magyar kormányt már jóval korábban is épp azzal vádolták mindkét fővárosban, hogy az AfD-hez hasonló álláspontot képvisel több kérdésben.
Bár sok mindent nem tudni a találkozóról, a lehetséges témák között szerepelhet a migráció kérdése (mindketten ellenzik az illegális migrációt és támogatják a szigorú határvédelmet), az Európai Unióval kapcsolatos kritikák, az energiapolitika és az ukrajnai háború, illetve elképzelhető, hogy az európai jobboldal szorosabb együttműködéséről is szó eshet.
A február 6-i Kormányinfón az Index kérdésére Alice Weidel budapesti látogatásával kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, Orbán Viktor kellően világosan nyilatkozott, az AfD-nek számos olyan megnyilvánulása van, amellyel semmilyen formában nem azonosul a magyar kormány,
de ha van egy 20 százalék feletti párt, és annak kancellárjelöltje találkozót kér, a miniszterelnök erre lehetőséget ad.
A miniszter hozzátette: Orbán Viktor bármelyik másik számottevő párt jelöltjével megtenné ugyanezt. Szintén lapunk kérdésére Gulyás Gergely elmondta:
rövid távon nem lát esélyt arra, hogy az AfD csatlakozzon a Patrióták frakciójához.
Hogy a „falak ledöntésének” magyar szemszögből lehet-e köze Elon Musk határozott kiállásához, erre Dobrowiecki Péter azt mondta, a techmilliárdos AfD mellett való kiállása mindenképpen a mostani kampányidőszak egyik legváratlanabb eseménye.
Musk immár három alkalommal szólalt fel Alice Weidel pártja mellett, ami minden korábbinál szélesebb ismertséget hozott a párt számára. Kérdés, hogy Musk szerepvállalása konkrét szavazatokban megmutatkozik-e majd február 23-án, reklámérték szempontjából azonban vitán felül nagy hatással bír. Musk támogatása önmagában nem járult hozzá a politikai tűzfal ledöntésének gyorsításához, hiszen belpolitikai jellegéből adódóan az kizárólag belpolitikai folyamatok útján történhetne, illetve történhetett meg
– fejtette ki a kutató. Elon Musk beavatkozásáról és a német politikára való hatásáról korábban már beszélgettünk Dobrowiecki Péterrel.
A jobboldali-konzervatív elköteleződésű Patrióták Európáért pártcsalád és európai parlamenti frakciócsoport tavaly jött létre Orbán Viktor és a Fidesz hathatós közreműködésével (pontosabban a magyar kormánypárt egyik fő kezdeményezője volt a csoport létrehozásának). Jelenleg a harmadik legnagyobb politikai csoportosulás az Európai Parlamentben, az AfD azonban nem tagja. A német párt a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) csoportosulás legerősebb tagja, ebben a képviselőcsoportban foglal helyet a Mi Hazánk egyetlen európai parlamenti képviselője is.
Az AfD nemzetközi kapcsolatrendszeréről és mozgásteréről Dobrowiecki Péter azt mondta: fontos megkülönböztetni a bilaterális, pártközi és tágabb, Európai Parlamenten belüli együttműködési formátumokat.
„Két párt közötti jó, hosszú időre visszamenő partneri viszonyrendszer nem feltétlenül jelenti azt, hogy a két párt az Európai Parlamenten belül is egy frakción belül politizáljon. Utóbbi esetében számos – sok esetben hatalomtechnikai – megfontolás érvényesül, melyek könnyen felülírhatnak más szempontokat” – hívta fel a figyelmet a kutató.
Emlékeztetett rá, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokat megelőzően, a francia Nemzeti Tömörülés kezdeményezésére (amely most tagja a Patriótáknak) az Identitás és Demokráciából kizárt AfD európai politikai helyzete a mai napig ellentmondásosnak számít – nem véletlenül alakított egy újabb, immár harmadik jobboldali frakciót kisebb európai partnerek bevonásával.
Huszonhat képviselőjével az ESN-frakció messze a legkisebb az Európai Parlamentben, és jól tükrözi az AfD Európai Parlamentben belüli izolációját is. A meglévő konfliktusok ellenére a Néppártól jobbra helyet foglaló három frakció képes lehet az együttműködésre a jövőben, erre azonban inkább szakpolitikai kérdések és konkrét ügyek mentén kerülhet majd sor
– mondta Dobrowiecki Péter.
Az AfD a NATO-val, Oroszországgal és az Európai Unióval kapcsolatban is megosztó nézeteket képvisel.
Tino Chrupalla, az AfD másik társelnöke többször is megkérdőjelezte Németország NATO-tagságának előnyeit. Chrupalla a közelmúltban kijelentette, hogy Németországnak fontolóra kellene vennie a kilépést a NATO-ból, ha az továbbra is figyelmen kívül hagyja az európai országok, köztük Oroszország érdekeit. Kritizálta a szövetséget, mondván, hogy az elsősorban az Egyesült Államok katonai érdekeit szolgálja, nem pedig Európáét.
Alice Weidel egy televíziós vitában pedig azzal vádolta a NATO-t és az Egyesült Államokat, hogy felelősek az ukrajnai orosz invázióért. Érvelésének lényege az volt, hogy a NATO keleti bővítése és Ukrajna esetleges csatlakozása „vörös vonalat” jelentett Oroszország számára.
Az AfD álláspontja szerint Németországnak azonnal le kellene állítania a Kijevnek szánt támogatásokat, továbbá az Oroszország elleni szankciókat is ellenzik. A párt egyes politikusai és Oroszország között egyébként nem egyszer találtak már gyanús vagy éppen kifogásolható kapcsolódásokat.
Az AfD NATO-val kapcsolatos álláspontja összhangban van a párt Európai Unióval szembeni szkepticizmusával. A párt idén januárban bemutatott választási programja szerint kiléptetnék Németországot az EU-ból, mivel szerintük az a jelenlegi formájában nem szolgálja megfelelően az ország érdekeit, és inkább egy szuverén nemzetállamok együttműködésére épülő új szövetségi rendszerre lenne szükség.
Az MCC Magyar–Német Intézet vezető kutatójától megkérdeztük, hogy a jövőben mennyire lehet rugalmas az AfD külpolitikai kérdésekben, és úgy általában a párt nézetei hogyan befolyásolhatják a nemzetközi kapcsolatrendszerüket.
Dobrowiecki Péter szerint ahogy más országok esetében, úgy Németországban is különbséget kell tenni ellenzékben és kormányon lévő pártok kommunikációja, választói programja és kormányon képviselt tényleges politikai agendája között.
Különösen jó példának tekinthető a Zöldek esete, akik ellenzékben harcosan utasították el a nemzetközi katonai missziókban való német szerepvállalást, illetve a harci övezetekbe való fegyverexportok engedélyezését. Kormányon viszont – mind a 90-es évek végén, mind az elmúlt időszakban – korábbi pacifista hitvallásukkal teljes mértékben szembefordulva támogatták mindkettőt. Az AfD háza táján hasonló változás állhatna be a legmegosztóbb, EU- és NATO-tagsággal kapcsolatos nézetek esetében egy esetleges – jelenleg ugyanakkor nem reális – kormányzati szerepvállalás esetén
– vélekedett a kutató, hozzátéve, hogy az AfD már korábban is megmutatta, képes gyorsan és rugalmasan kezelni a párt számára veszélyes helyzeteket.
„Maximilian Krah prominens AfD-s EP-képviselő esete is ezt mutatta a tavalyi EP választások során, illetve azt követően. Bár Krah kizárása az AfD EP-frakciójából végül nem érte el a várt hatást a párt számára, a nemzetiszocialista múlttal kapcsolatban tett kijelentései miatt kompromittálódott egykori EP-listavezetőt meglepő gyorsasággal »ejtették«, legalábbis európai szinten” – idézte fel Dobrowiecki Péter.
Krah azzal vágta el magát, hogy a La Repubblica című olasz napilapnak azt mondta, a nemzetiszocialista SS nem minden tagja volt bűnöző. Szintén ő volt, aki ellen ügyészségi nyomozás indult, mert orosz kenőpénzt fogadhatott el a Kremltől.
Az MCC Magyar–Német Intézet vezető kutatója úgy véli, hogy „megfelelő ösztönző faktorok hatására” az AfD uniós és külpolitikai kérdésekben is rugalmasnak bizonyulhat, elsősorban a párt számára fontos szakpolitikai kérdésekben. „Egy esetleges uniós kompromisszum elérésében játszott konstruktív szerep még akár belpolitikai szinten is jól kommunikálható siker lenne a párt számára” – jegyezte meg Dobrowiecki Péter.
A Magyar–Német Intézet honlapján megjelent összefoglalóban hivatkozott egyik legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a CDU/CSU 30 százalékon, az AfD 20 százalékon (van már olyan felmérés, amely szerint 25 százalékot is elérte a párt támogatottsága), a Zöldek és a szociáldemokrata SPD pedig 15-15 százalékon áll. A liberális FDP a 4 százalékával pedig a mandátumküszöb alatt van
(Borítókép: Alice Weidel az AfD központi választási kampányrendezvényén a németországi Halle [Saale] városában 2025. január 25-én. Fotó: Karina Hessland / Reuters)