Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin lassan kész Ukrajnáról tárgyalni, Kína is szeretne részt venni a folyamatban. Pekingnek azonban egy elhúzódó konfliktus is előnyös lenne.
Kínai tisztviselők az elmúlt hetekben közvetítőkön keresztül a két vezető között tartandó csúcstalálkozóra tettek javaslatot Trump csapatának. Egy esetleges tűzszünet után így megkönnyíthetik a békefenntartó erőfeszítéseket – állítják az ügyet ismerő pekingi és washingtoni források.
Az ajánlatot azonban az Egyesült Államokban és Európában szkeptikusan fogadják, tekintettel a Peking és Moszkva közötti egyre szorosabbá váló kapcsolatokra – írta meg a The Wall Street Journal.
Szerdán Trump arról beszélt, hogy közvetlenül Putyinnal tárgyalt a konfliktus megoldásáról. Saját közösségi oldalán közzétett bejegyzésében az amerikai elnök azt mondta, „hosszas és rendkívül produktív telefonbeszélgetést” folytatott Putyinnal, és a két vezető megállapodott abban, hogy meglátogatják egymást – és azonnal tárgyalásokat kezdenek az ukrajnai háború befejezéséről.
Trump később az Ovális Irodában újságíróknak elmondta, hogy ő és Putyin „valószínűleg Szaúd-Arábiában találkoznak majd először”, bár azt nem részletezte, hogy mikor.
Források szerint a kínai ajánlat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvétele nélkül képzeli el az amerikai–orosz csúcstalálkozót. Ez ellentétes a Nyugat azon régi ígéretével, hogy Ukrajnát bevonja minden olyan tárgyalásba, amely az ország jövőjéről dönt.
A Fehér Ház nem erősítette meg, hogy megkapta-e Kína ajánlatát, de annak tartalmát továbbra is elutasította.
Egyáltalán nem életképes a terv
– mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője a javaslatról kérdezve azt mondta, hogy nem tud róla, ugyanakkor hozzátette: „Reméljük, hogy a felek a deeszkaláción fognak dolgozni, és politikai rendezésre fognak törekedni”.
Trump korábban arról beszélt, hogy már elnöksége első 24 órájában rendezni fogja a kérdést. Most a kormányzat azt mondja, hogy ezt az első 100 napban fogja megtenni.
Amerikai tisztviselők a késedelem miatt Kína Oroszországnak nyújtott támogatását hozták fel. Ez lehetővé tette Moszkvának, hogy folytassa a harcot, és ellenálljon a tűzszünetre irányuló nemzetközi nyomásnak. Oroszország háborús erőfeszítéseit Irán és Észak-Korea is támogatta.
Nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, Peking kijelentette, hogy Moszkvával való barátságának „nincsenek határai”. Ennek ellenére egyes kínai politikai tanácsadók megkérdőjelezték, hogy Pekingnek bölcs dolog volt-e ilyen szorosan Oroszországhoz igazodni, tekintve hogy a kínai gazdaság milyen mélyen összefonódik a Nyugattal.
A háború előrehaladtával azonban Peking szorosabb gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat épített ki Moszkvával, és a nyugati szankciók közepette kulcsfontosságú „mentőövvé” vált a Kreml számára – írja a lap.
Trump beiktatásának napján a kínai vezető telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, amelyen a kapcsolatok további elmélyítésében egyeztek meg. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ hétfőn jelentette, hogy Hszi májusban Moszkvába utazik.
Hszi 2012 végi kinevezése óta több mint 40 alkalommal találkozott személyesen Putyinnal.
A vezetők közti személyes kapcsolat ellensúlyozza a kínai bürokráciában a Moszkvához való közeledés miatti félelmet
– mondta Rick Waters, az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég Kínáért felelős ügyvezető igazgatója, aki korábban az amerikai külügyminisztérium Kínáért felelős vezető tisztviselője volt.
„Peking tehát valószínűleg taktikai jellegű engedményeket kínál Trumpnak, beleértve egy csúcstalálkozót Putyinnal vagy a tűzszünet utáni stabilizációs rezsimekben való részvételt – mondta Waters. – Nem fog nyomást gyakorolni Putyinra a tűzszünet érdekében.”
Peking vonakodása, hogy elhatárolódjon Moszkvától, aláásta hitelességét a Nyugaton, és korlátozhatja bármilyen szerepét abban, hogy Oroszországot meghátrálásra bírja.
Európában Peking Oroszországnak nyújtott támogatása mély szkepticizmust váltott ki. Egyes vezető európai tisztviselők úgy vélik, hogy Pekingnek megfelel egy elhúzódó konfliktus lehetősége, amely kimeríti az Egyesült Államok és Európa katonai erőforrásait, és elmélyíti Oroszország függőségét Pekingtől.
Ugyanakkor Berlin és Párizs vezető tisztviselői azt is mondták, hogy Kína kulcsfontosságú része lehet egy tartós béketervnek, mivel befolyással bír Moszkvára. Ennek következtében Európa nem zárná ki teljesen a kínai részvételt egy békemegállapodásban, sőt még egy ilyen megállapodás érvényre juttatásában való jelenlétet sem.
Európai tisztviselők következetesen azt mondják, hogy minden tárgyaláson részt kell vegyenek az ukrán és az európai vezetők, akiknek a biztonságát mindez közvetlenül érinti.
A lap szerint ukrán tisztviselők, bár elismerik Peking befolyását Moszkvával szemben, óvatosságukat fejezték ki a háború befejezését célzó kínai erőfeszítésekkel szemben.
Zelenszkij tavaly azzal vádolta Kínát, hogy aláássa az ukrán vezetésű svájci békecsúcsot. Trump „az erőn keresztüli béke” ígéretét visszhangozta, mondván,
a legjobb módja annak, hogy Oroszországot rávegyék az invázió leállítására, az lenne, ha a Nyugat további katonai támogatást nyújtana Kijevnek, és szankciókat szabna ki Oroszországra.
Most, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági visszaesésével szembesülve a kínai vezető szeretné Trumpot alkupozícióba hozni, hogy elhalassza a további, Kínát célzó gazdasági intézkedéseket. Eddig a Trump-kormányzat 10 százalékos kiegészítő vámokat vetett ki a kínai termékekre a fentanilválságban játszott szerepe miatt, az elnök pedig azt ígérte, hogy ezt akár 60 százalékra is megemelheti.
(Borítókép: A pokrovszki frontvonalról evakuált civilek gyülekeznek az ukrajnai Pavlohradban lévő ideiglenes tartózkodási központban 2025. február 12-én. Fotó: Jose Colon / Anadolu / Getty Images)