A líbiai rap a közelmúltban virágzását élte, mivel a hatóságok meglehetősen lazák viszonyultak hozzá. Tavaly augusztusban a Khalifa Hiftar tábornok vezette keleti adminisztráció 15 év után először engedélyezte a bengázi nyári fesztivált. A bengázi születésű MC Mansour Unknown nevű rapper számára ez volt az első alkalom, hogy szülővárosában színpadra léphetett. Azóta a rendezvények egyre nagyobb közönséget vonzanak. 

Január elején azonban úgy látszott, hogy a virágzás megszűnőben van. Először az ország keleti, majd a nyugati hatóságai is megszorongatták a könnyűzenei műfajt. „A rapdalok terjedése, amelyek némelyike obszcén szavakat tartalmaz, sérti a líbiai muszlim társadalom erkölcsi értékeit” – áll a keleti adminisztráció közleményében – írja riportjában a Deutsche Welle. 

Mostantól a rapzenészeknek keleten a bengázi székhelyű belügyminisztériumtól, míg a nyugati művészeknek a tripoli székhelyű kulturális minisztériumtól kell engedélyt kérniük tevékenységükre. Mindkét szerv vizsgálja, hogy a dalok tartalma buzdít-e bűntettre, szexmunkára, öngyilkosságra, vagy a család vagy a társadalom elleni lázadásra. Engedély nélkül tilos koncerteket tartani. 

Ugyanez a szabály vonatkozik a „színházi előadásokra, musicalekre, táncos vagy énekes produkciókra is, bárhol és bármilyen eszközzel zajlanak le”. A keleti belügyminisztérium szerint az új szabály összhangban van az ország alkotmányával, amely kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ott ér véget, ahol az közerkölcsöt sért és a vallással ütközik. 

A keleti hatóságok ezeket a korlátozásokat úgy állítják be, mint az iszlám társadalmi szabályokat

– mondta a csatornának Virginie Collombier, a római Luiss Guido Carli Egyetem professzora, az Erőszak és társadalmi átalakulás Líbiában című könyv társszerkesztője.

„Ezt nagyon ügyesen teszik, mivel a hatóságok gondoskodnak arról, hogy a társadalom szélesebb rétegei melléjük álljanak” – közölte, hozzátéve, hogy „ez azonban marginalizálja azokat, akik más módon szeretnék kifejezni a nézeteiket, mint a művészet vagy a zene révén.”

Rap és politika Líbiában

Azok a líbiai rapperek viszont, akik szövegeikben a rezsim által „lázadónak” minősíthető kérdéseket feszegetnek, most attól tartanak, hogy a hatóságok visszatérnek az elnyomás korábbi mintáihoz. 

Moammer Kadhafi líbiai diktátor alatt, 1969 és 2011 között, a rapzene hivatalosan be volt tiltva. Csak az underground kultúrában és a diaszpóra körében létezett. Kadhafi 2011-es megbuktatását megelőzően azonban az olyan rapperek, mint Youssef Ramadan Said, ismertebb nevén MC Swat, rapdalaikkal a hatalom elleni felkelésre szólították fel a fiatalokat. 

2011 februárjában MC Swat kiadta a Hadhee Thowra (Ez a forradalom) című számát, amelyben arra buzdította az embereket, hogy vonuljanak az utcára, és lázadjanak fel a diktátor ellen. A dal a líbiai felkelés himnuszává vált, és elindította a líbiai rap aranykorát. Az akkor 23 éves énekes a CNN amerikai műsorszolgáltatónak nyilatkozva azt mondta, hogy száma azt az érzést írja le, amikor „megérint a szabadság”. 

Visszatér az elnyomás

Csakhogy a felkelés a 2011 februárjától októberéig tartó első líbiai polgárháborúvá alakult, amelyben a Kadhafihoz hű erők és a lázadó csoportok küzdenek egymással. Végül az év decemberében megölték a zsarnokot. Líbia lakossága és a líbiai rapperek, akik demokráciát és szabadságot követeltek az országon, újra a kiindulóponton találták magukat.

2011 decemberében MC Swat kiadta Freedom of Speech című dalát, amelyben arról rappelt: „Elhitették veletek, hogy a forradalom sikeres volt, de a korrupció miatt megbukott.” A dal megjelenése után az élete rosszabbra fordult, nyilatkozta később a The Guardian című brit lapnak. 

Fegyveres militáns csoportok nem vették jó néven, hogy továbbra is rapdalokat írt, amelyekben a Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetőjének, Khalifa Hiftar tábornok hívei körében elkövetett atrocitások, az erőszak és a korrupció ellen beszélt. A Benghazistan című, 2013-ban megjelent számában bírálta a Bengáziban elkövetett merényleteket és robbantásokat – a kormányzó erők legnagyobb megdöbbenésére. 

2014-ben az ország politikai helyzete tovább romlott. Azóta Líbia területén két rivális kormányzat osztozik. Az ország keleti része továbbra is Khalifa tábornok és a bengázi képviselőház uralma alatt áll, míg Líbia nyugati részét az ENSZ által elismert Nemzeti Egységkormány (GNU) irányítja Abdul Hamid Dbeibah elnök vezetésével Tripoliban. 

MC Swat számára a 2017-es Exploitation című száma – amelyben a továbbra is a kizsákmányolt emberek fájdalmát emeli ki – volt az utolsó, amit Líbiában írt. Ezután Olaszországba menekült, ahol azóta is él. „Mindennap azt kívánom, hogy véget érjen a rezsim Líbiában, és hazamehessek, hogy édesanyámmal és édesapámmal lehessek” – mondta akkor a Middle East Eye hírportálnak.

A szalafista ideológia hatása

Az emberi jogi megfigyelők nem úgy látják, hogy MC Swat álma egyhamar valóra válhatna.

A rap betiltása nem véletlen, ez egy szélesebb körű tendencia része

– mondta Collombier. „Mind a keleti, mind a nyugati hatalmi központ fokozta nemcsak a személyes szabadságjogokat, hanem minden olyan diskurzus elleni keményebb fellépést, amelyet az irányításukra nézve fenyegetésként lehet értelmezni” – tette hozzá. 

A szakértő véleménye szerint ez a tendencia felgyorsult, mivel mindkét rezsim egyre inkább olyan biztonsági szervekre támaszkodik, amelyeket erősen befolyásol a szalafista ideológia, amely az iszlám egy nagyon konzervatív olvasatát követi.

A líbiai rapperek számára mindez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy többé nem léphetnek színpadra, és nem fejezhetik ki nyíltan nézeteiket. A Kadhafi-korszak óta egyedül a közösségi médiaplatformok, mint az Instagram, a TikTok és a Facebook, tette sokkal könnyebbé a dalok megosztását a líbiai követőkkel. 

(Borítókép: Légi felvétel a líbiai Derna városában az áradások utáni pusztításról 2023. szeptember 18-án. Fotó: Anadolu / Getty Images)