Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mandátuma tavaly májusban lejárt. A kijevi parlament viszont közel egy éve halogatja a választások kiírását, az alkotmány egyik rendelkezésére hivatkozva. Ezzel szemben Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi elnöki különmegbízottja úgy véli, most már elérkezett az ideje annak, hogy Zelenszkij az orosz invázió ellenére is utat nyisson a demokratikus folyamatoknak. Sokan azonban attól tartanak, hogy egy választás az oroszoknak kedvezne. Mennyire reális, hogy Ukrajnában, az Európai Unió egyik tagjelölt országában már idén választások legyenek?
Ukrajna lakossága utoljára 2019-ben dönthetett a köztisztviselők személyéről, vagyis közel 6 éve ugyanazok a politikusok irányítják az országot. Az Oroszországgal szó szerint a létezéséért küzdő államban tavaly tavasszal tartottak volna választásokat, azonban az alkotmány ezt nem engedélyezi, ha éppen statárium, vagyis katonai bíráskodás van érvényben. A törvény mögött az a logika, hogy mivel a rendkívüli jogrend alatt bizonyos polgári jogok fel vannak függesztve, így ilyen környezetben a demokratikus választás feltételei nem adottak.
Zelenszkij elnök először a teljes körű orosz invázió kezdetén, 2022. február 24-én rendelt el katonai bíráskodást. Azóta a statáriumot Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának – vagyis a kijevi parlamentnek – kell 90 naponta meghosszabbítania újabb 3 hónapra. Az ukrán képviselők legutóbb a múlt héten döntöttek a rendkívüli jogrend kitolásáról, és így közvetve a választások újbóli elhalasztásáról. (A törvényhozásban egyébként több mint kétharmados többséggel rendelkezik az elnök pártja, vagyis a Nép Szolgája.)
Ez azt jelenti, hogy május 9-ig már biztosan nem lesz választás az Oroszország által részlegesen megszállt keleti szomszédban.
Az ukrán választásról szóló diskurzus felerősödött, mióta Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja február elején azt mondta, hogy az Egyesült Államok szeretné, hogy Ukrajna még az év vége előtt választásokat tartson. Különösképpen akkor, ha az elkövetkező hónapokban Kijev sikeresen tűzszünetet kötne Moszkvával. Kellog szerint a választások „jót tesznek a demokráciának”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször beszélt arról, hogy csak akkor hajlandó aláírni egy békeszerződést, ha Kijev új választásokat tart. Álláspontja szerint Zelenszkij elnökkel nem köthet érvényes békét, ugyanis az ukrán államfő 5 évre szóló mandátuma már 2024. május 20-án lejárt, ezért nem legitim államfő.
Putyin hozzáállása miatt elképzelhető, hogy az Egyesült Államok által jelenleg kidolgozás alatt álló békemegállapodásának egyik Ukrajnát érintő feltétele az új választások megtartása lesz. Nem tudni, hogy az orosz elnök és Donald Trump beszélt-e már erről a kérdésről, tehát egyelőre csak az biztos, hogy Washington szeretné, hogy Ukrajnában már idén választás legyen.
Egyes szakértők szerint az Egyesült Államok az ukrán választások szorgalmazásával szeretné a tárgyalóasztalhoz csábítani Putyint.
A Zelenszkijt és kormányát illegitimnek tartó, demokratikus választásokat sürgető orosz elnök egyébként utoljára még a 20. században, vagyis 1999-ben nyert egy valódi demokratikus választáson, akkor még miniszterelnök-jelöltként. Azóta a korábbi KGB-ügynök és emberei bedarálták a szabad médiát Oroszországban, kiiktatták (sokszor merénylettel) a demokratikus ellenzék vezetőit, és úgy módosították a választási törvényt, hogy Vlagyimir Putyin egy választáson leválthatatlan legyen.
Winfried Schneider-Deters Ukrajna-szakértő szerint az oroszoknak „alattomos” indítékaik vannak arra, hogy választást követeljenek Ukrajnában, és azt tanácsolja Zelenszkij kormányának, hogy ne engedjen az esetleges washingtoni nyomásnak. Mindazonáltal a szakértő hangsúlyozta, hogy „korántsem egyértelmű, hogy Ukrajna hogyan lenne képes ellenszegülni legfontosabb fegyverbeszállítójának, az Egyesült Államoknak”, majd hozzátette: „Az orosz elnök nyugtalanságot, zavart és megosztottságot szeretne előidézni Ukrajnában a választási kampány idején” – zárta gondolatmenetét a szakértő a DW-nek.
Az ukrán választások folyamatos elhalasztását Moszkva előszeretettel használja fel propagandacélokra. Az orosz dezinformáció úgy próbálja bemutatni Zelenszkij elnököt és a Nép Szolgája elnevezésű pártját, hogy azok foggal-körömmel kapaszkodnak a hatalomba, és ezért nyújtják el a harcokat is.
Az ukrán kormány irányítása alatt álló média ezzel szemben hangsúlyozza, hogy Ukrajnában nemcsak a kormány, de az ellenzék sem szeretne még választásokat – azonban erre az állításukra valójában semmilyen bizonyíték nincs, ugyanis 2023 októbere óta az országban nem volt olyan (nyilvános) közvélemény-kutatás, ami azt mérte volna, hogy a lakosság szeretne-e választásokat. A 2023-as mérésen az ukránok 81 százaléka úgy gondolta, hogy a békekötésig ne legyenek, azonban akkor még nem volt biztos, hogy a háború egyáltalán elhúzódik 2024 tavaszáig, amikor a szavazás esedékes lett volna.
Az viszont tény, hogy az ukrán alkotmány szerint törvénytelen statárium idején választást tartani. Ezen kívül a parlament kormánypárti és ellenzéki oldala is attól tart, hogy a választások idején az oroszok előrenyomulhatnak vagy beavatkozhatnak a demokratikus folyamatba. Az ellenzék emellett amiatt is aggódik, hogy jelenleg durván lejt a pálya a különleges jogosítványokkal felruházott kormánypártnak. De más, egyéb gondok is vannak:
Zelenszkij elnök szokásához híven nem hagyta szó nélkül Washington kérését, és üzent azoknak, akik választást sürgetnek Ukrajnában. A 47 éves politikus szerint nem lesz voksolás, csak akkor, ha előbb béke is lesz. Az államfő szerint egy ukrán sem szeretne még választást, mert az jelenleg csak Moszkva érdeke, amely így akar egy belső válságot előidézni.
„A lakosságunk ellenzi a választásokat háborús helyzetben. Minden ember ellene van. Mert mindenki érti, hogy mi fog történni. Hogyan fog mindenki szavazni? Hogyan fog szavazni a hadsereg? Mi lesz a több millió emberrel, akik külföldön vannak? Hogyan szavazzunk nélkülük? És mi lesz azokkal a milliókkal, akik a megszállt területeken vannak? Mit akarnak az oroszok? Pontosan ezt. Teljes destabilizációt Ukrajnában”
– hangsúlyozta Zelenszkij az ITV-nek adott interjújában. Hozzátette, hogy nem fél a választásoktól, de ehhez szükség lesz a statárium megszüntetésére. Azonban, ha ez megtörténik, akkor Zelenszkij szerint Ukrajna elveszíti a hadseregét, és ezt Oroszország ki fogja használni.
Az elnök szerint csak akkor lehetséges választásokat tartani, ha a háború „forró” szakasza már lezárult. Vagyis akkor, ha a tűzszünet megköttetett a két fél között, és ennek betartására valamilyen garancia is van, például európai békefenntartók és egy, a két ország közötti demilitarizált övezet képében.
Zelenszkij eddig nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy a háború lezárultával újra ringbe szállna-e az elnöki székért, helyére viszont többen is pályáznak.
A három lehetséges jelöltből kettő ellen jelenleg is aktívan nyomoznak az ukrán hatóságok, egy pedig londoni nagykövetként tölti „száműzetését”.
Az egyik a Zelenszkij közvetlen környezetéből érkező Olekszij Aresztovics, aki évekig az elnök bizalmas tanácsadója volt. Aresztovics viszont 2023-ban szakított Zelenszkijjel, miután egyre komolyabb kritikákat kezdett el megfogalmazni a háború folyatásával és Zelenszkij döntéseivel szemben. Államfői aspirációi még az év novemberében nyilvánvalóvá váltak, mivel egy ukrán újságírónak megerősítette, hogy indulni kíván a következő választáson. Aresztovics azóta a választások megtartásának egyik leghangosabb támogatója.
A korábban egyébként a szélsőjobboldalon politizáló publicista 2023-ban elmenekült az országból, mert szerinte Zelenszkij és a hozzá közel állók – például az ukrán ortodox egyház – hadjáratot indítottak ellene. A 2023-as vilnuisi NATO-csúcstalálkozón egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő állítólag arra figyelmeztette, hogy ne térjen vissza Ukrajnába. Távollétében három különböző eljárás indult ellene, többek között azért, mert egy videóban nők elleni erőszakra buzdíthatott.
A másik esélyes kihívó Petro Porosenko lehet, aki Zelenszkij elnök elődje volt, és a 2014-es forradalom utáni választásokon került hatalomra. Öt évvel később Zelenszkij viszont valósággal földbe döngölte őt. A választók azért büntették meg az akkor államfő Porosenkót, mert ígéretei ellenére nem ért el eredményeket a korrupcióval szemben, nem kötött békét a szakadár köztársaságokkal, nem szerezte vissza a Krímet, és a NATO- és EU-csatlakozás ügyei sem mozdultak előre.
A volt elnökkel, és nem mellesleg esélyes kihívóval szemben a kormánypárt irányítása alatt álló Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács szankciókat vezetett be csütörtökön, hazaárulással vádolják. Konkrétan azzal, hogy pénzelte a donyecki és luhanszki orosz szeparatistákat. Porosenko szerint a vád politikailag motivált, és maga Zelenszkij elnök áll az akció mögött. A hírekre válaszul az őt támogató képviselők transzparensekkel foglalták el az ukrán parlament pódiumát csütörtökön.
Még nem tudni, hogy a szankciók érintik-e az ellenzéki jelölt indulását.
Egy másik lehetséges jelölt az Ukrán Fegyveres Erők korábbi főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij lehet, akit Zelenszkij tavaly egészségügyi okokra hivatkozva „mentett fel” pozíciójából. A népszerű katona eltávolítása után szárnyra kaptak azok a pletykák, hogy az ukrán elnök azért menesztette, mert egy felmérés szerint egy jövőbeli elnökválasztáson többen szavaznának a korábbi főparancsnokra, mint rá. A tábornok még nem jelentette be indulását, egyesek szerint az ukrán elnök haragjától tartva. Az elnök legpotensebb kihívója jelenleg jó messze tartózkodik Ukrajnától, ugyanis a hadsereg éléről való távozás után londoni nagykövet lett. Ebbe a pozícióba maga Volodimir Zelenszkij elnök helyezte.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2024. október 17-én Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)