Német katonai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy Németország elleni támadás esetén az ország csak néhány napig tudná megvédeni magát. Az évtizedes költségvetési megszorítások nyomot hagytak az ország hadseregén, a Bundeswehren, és most a 2025. február 23-i szövetségi választások előtt vita tárgyát képezi Németország védelmi költségvetése.
Mennyi pénzre van szüksége az országnak egy jól felszerelt hadsereg fenntartásához? És honnan lesz ez a pénz, tekintve, hogy Németország szövetségi költségvetésében milliárdos lyukak tátonganak?
Olaf Scholz, a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) bukott kancellárja úgy véli, hogy a Bundeswehr lassan talpra áll – az ő politikájának köszönhetően. Scholz közvetlenül az Ukrajna elleni 2022. februári orosz támadás után 100 milliárd euró pótlólagos forrást bocsátott a Bundeswehr rendelkezésére egy adósságfinanszírozási különalapból – közölte a Deutsche Welle.
Scholz szerint a különalap „nagy siker” volt, és folytatni akarja ezt a pályát. A kampánykörúton további katonai beruházásokat ígért. Mivel azonban más pártok is ugyanezt ígérik, Scholz hangsúlyozza, hogy pártja nem a szociális juttatások megnyirbálásával növelné ezt a finanszírozást.
Mennyi pénzre lesz szüksége a Bundeswehrnek a következő években? 2024-ben Németország védelmi költségvetése valamivel kevesebb mint 52 milliárd euró volt. Ehhez jött hozzá mintegy 20 milliárd euró a különalapból. Ráadásul a kormánynak további kiadást jelentett például az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás.
Összességében Németország azt jelentette a NATO-nak, hogy 2024-ben 90,6 milliárd eurót költ védelmi kiadásokra. Ezzel Berlin elért egy fontos célt: a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre. A korábbi években a hadi kiadások nem érték el ezt a 2 százalékot.
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius (SPD) szerint a különalap 2025 végére teljes egészében vállalja szerződéses kötelezettségeit. A pénzeket 2027 végéig kifizetik és el is költik F–35A lopakodó vadászrepülőkre, harci helikopterekre, gyalogsági harcjárművekre, tengeri felderítő repülőgépekre, fregattokra és Patriot rakétavédelmi rendszerekre – vagyis számos rendkívül drága fegyverrendszerre.
A különleges pénzeszközökre nagy szükség van, nem utolsósorban azért, mert a Bundeswehr rengeteg felszerelést adományozott Ukrajnának. Pistorius szerint a megrendelt fegyverek révén a Bundeswehr ismét „hadra foghatóvá” válhat – és megakadályozhatja, hogy Oroszország megtámadja a NATO területét.
Még mindig nem világos, hogy mi fog történni, ha a különalapot már teljes egészében felosztották. Ez valószínűleg a február 23-i választások előtt fog megtörténni. A 2025-ös német költségvetést még nem hagyták jóvá, mivel a kormánykoalíció 2024 novemberében összeomlott. A költségvetési tervezetben összesen 53,25 milliárd eurót irányoztak elő a Bundeswehr számára – ez mintegy 1,2 milliárd euróval több, mint 2024-ben.
Pistorius védelmi miniszter sokkal többet követelt, de nem tudta meggyőzni az akkori kabinetet. Ha Németország középtávon a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat akar elérni, akkor évente 28-30 milliárd euróval többet kell beterveznie ilyen kiadásokra a költségvetésbe.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) konzervatív blokkja egyetért ezekkel a becslésekkel. A CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz december elején a berlini Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a Bundeswehrnek a jövőben „évente legalább 80 milliárd euróra” lesz szüksége. Azt is mondta: „Ez hatalmas erőfeszítés lesz, és új költségvetési prioritások nélkül nem lesz lehetséges.”
Merz azonban ezt a növekedést nem akarja új adósságból finanszírozni. Továbbá hangsúlyozta, hogy pártja
a NATO 2 százalékos célját alsó, nem pedig felső határnak tekinti.
Miközben Németországban szinte senki sem osztja Donald Trump amerikai elnök azon nézetét, hogy minden NATO-tagállamnak a gazdasági teljesítménye 5 százalékát védelmi célokra kell költenie. Viszont a Bundeswehr a szokásosnál is hangsúlyosabb szerepet játszik a rendkívül rövid német választási kampányban. Úgy tűnik, mintha a politikusok azon versenyeznének, hogy a legmagasabb védelmi költségvetési számot hirdessék meg.
Robert Habeck gazdasági miniszter, a Zöldek csúcsjelöltje szerint a következő években a GDP mintegy 3,5 százalékát kell védelemre költeni. A Zöldek választási programja szerint a finanszírozásnak nem a jelenlegi költségvetésből kellene származnia, inkább „középtávon magasabb hitelfelvétel révén”.
A hidegháború idején Németország rutinszerűen viszonylag nagy összeget költött védelemre. Átlagosan a GDP 3 százaléka ment tankokra, vadászgépekre és a nagy laktanyahálózatra.
A védelmi kiadások 1963-ban elérték a GDP 4,9 százalékát. A mai költségvetési helyzetet tekintve ez az összeg irreálisnak tűnik. Egy dolog azonban világos: a koalíciós tárgyalások egyik vitás pontja minden bizonnyal az lesz, hogy hogyan finanszírozzák a közeljövőben a Bundeswehrt.
(Borítókép: Német katonák állnak egy Boxer típusú katonai jármű mellett a berlini Julius Leber laktanyánál 2024. április 24-én. Fotó: Henry Nicholls / Pool / AFP)