Már csak a formalitás van hátra, de az ukrajnai háború harmadik évfordulóján újabb Oroszország elleni szankciócsomagot fogadnak el az Európai Unió tagállamai. Ezúttal az orosz szellemflottát, az alumíniumot és 13 bankot célozza a döntés. Az újabb szankciókról azután döntöttek, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter orosz kollégájával tartott találkozón utalt azok jövőbeni kivezetésére.
Egy nappal az amerikai és orosz külügyminiszterek találkozója után, február 19-én, szerdán elfogadták az Európai Unió tagállamai a legújabb, immáron a háború kitörése óta 16. Oroszország elleni szankciócsomagot, ami leginkább Oroszország szellemflottáját, valamint alumíniumiparát érinti.
Az Európai Unió már régóta azzal vádolja Oroszországot, hogy a szankciókat megkerülve szellemflottát alkalmaz, hogy így juttassa el a szankcionált orosz olajat Európába: a hordókat a szállításkor többször is áthelyezik más ország zászlaja alatt regisztrált hajókra, hogy így a legvégén nehezebb legyen követni annak útját, ezáltal megpróbálják elrejteni, hogy azok Oroszországból származnak, illetve adásvételük az orosz gazdaságot segíti.
A múltban már több ízben is szankcionálta az Európai Unió a szellemflottának nevezett flotta hajóit, a listára pedig most újabb hajók kerültek fel, amelyek az EU szerint ily módon vesznek részt az Oroszország ellen bevezetett szankciók megkerülésében.
A szellemflottát azért is szankcionálja az EU, mert azok a szankciók megkerülésének eszköze mellett rendkívül környezetszennyezőek.
A flottában lévő hajók ugyanis igen régiek, általában nincs rajtuk biztosítás, ezenkívül megtévesztő gyakorlatot folytatnak: hamis adatokat közölnek, kikapcsolják a jeladóikat, hogy láthatatlanná váljanak a radaron, és ne lehessen nyomon követni az útvonalaikat – a szellemflotta kiépítését és működését korábban az alábbi cikkünkben mutattuk be.
A hajók állapota miatt azt feltételezik, hogy a környezetet is szennyezhetik, valamint véletlenül vagy szándékosan akár olajat is önthetnek ki, amivel környezeti katasztrófát is okozhatnak.
Ezenkívül az elmúlt időszakban több, a szellemflottához tartozó hajót vádoltak meg a Balti-tenger mélyén lefektetett kábelek elleni szabotázsakcióval.
Becslések szerint a flotta 600 hajót tartalmazhat, de hivatalos számot továbbra sem tudni – jelenleg több mint 150 hajót azonosítottak és szankcionáltak, a mostani, 16. szankcióscsomagban összesen 73-at.
Ezen hajókat kitiltották az unió tagállamainak kikötőiből, valamint nem férhetnek hozzá az uniós szolgáltatásokhoz sem. Ezenkívül a hajók bejegyzett tulajdonosait is szankcionálni szeretnék a jövőben – jelenleg felülvizsgálnák az unió jogi előírásait, hogy a tulajdonosok mellett a hajók kapitányait is feketelistára tehessék.
A tagállamok már régóta vizsgálták és tárgyaltak az orosz alumínium szankcionálásáról, ugyanakkor néhány tagállam ellenkezése miatt ebben nem sikerült dönteniük.
Azonban most a tagállamok megállapodtak, hogy kitiltják a megmunkálatlan orosz alumíniumot is az EU területéről, ami az EU ilyen jellegű importjának egyébként mindössze 6 százalékát teszi ki, a háború kitörése óta ugyanis sok tagállam váltotta le az orosz beszállítóit.
Az EU egyébként már korábban is kitiltott bizonyos Oroszországban készített alumíniumtermékeket, mint például a vezetékeket, a csöveket, de ezek piaci részesedése egyébként sem volt túl magas.
A 16. szankciócsomag 13 további bankot tilt ki a bankok közötti kommunikációs SWIFT-rendszerből, valamint nyolc orosz médium műsorszolgáltatási engedélyét tiltják be.
A csomagot szerdán a tagállamok brüsszeli nagykövetei fogadták el, formálisan még a tagállamok külügyminisztereit tömörítő Külügyi Tanácsnak is zöld utat kell adni, akik legközelebb február 24-én, hétfőn találkoznak – épp a háború kitörésének harmadik évfordulóján.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösségi oldalán feltöltött bejegyzésben üdvözölte a tagállamok nagyköveteinek döntését. Mint írja, az EU inkább fellép a szankciók kijátszása ellen az árnyékflotta szankcionálásával, továbbá kijelentette: az EU továbbra is elkötelezett, hogy nyomást helyezzen a Kremlre – utóbbi fontosságáról beszélt egyébként a hétfői válságtanácskozáson Párizsban az EB-elnök.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter még az új szankciócsomag elfogadása előtt értékelte azt egy videóban. A jelenleg New Yorkban tartózkodó tárcavezető azt állítja, az új szankciós csomag könnyítést jelent a magyar kormány számára a kőolajtermékek, a Barátság vezeték működése, illetve a budapesti metró fenntartása tekintetében.
Ez a szankciós csomag azonban Magyarország esetében könnyítéseket tartalmaz. Kiharcoltuk, hogy a 16. szankciós csomag tegye lehetővé azt, hogy a Mol által importált, majd a Slovnaft pozsonyi finomítójában feldolgozott orosz kőolajból származó termékeket ezentúl Magyarországon is fel lehessen használni, nagymértékben javítva ezzel Magyarország energiabiztonságát
– fogalmazott Szijjártó Péter, aki egyébként úgy véli, a szankciós politika hibás, és reményét fejezte ki, hogy az amerikai–orosz egyeztetések a jövőben úgy javulnak, hogy az a szankciók végéhez vezet majd.
A magyar külügyminiszter emellett hozzátette, a magyar kormány közbelépésével akadályozták meg, hogy a Barátság kőolajvezeték, valamint a budapesti orosz metrók karbantartásához és utóbbi javításához és garanciális munkához szükséges eszközök kikerüljenek a szankciók alól.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Szentpéterváron, Oroszországban 2025. február 18-án. Sputnik / Mikhail Metzel / Pool / Reuters)