A katolikus egyház vezetőjének, Ferenc pápának egészségi állapota egyre több aggodalomra ad okot. Róma püspökét kétoldali tüdőgyulladással kezelik, és állítólag saját maga is úgy érzi, hogy már nem fog felépülni. Mutatjuk, mi történik, ha egy hivatalban lévő pápa meghal.
Ahogy arról az Index beszámolt, több jel is arra utal, hogy Ferenc pápa élete a végéhez közeledik. A katolikus vezető temetésére már elkezdett felkészülni a vatikáni testőrség, vagyis a svájci gárda.
Ferenc pápát múlt pénteken szállították kórházba súlyos légúti fertőzéssel, azóta kiderült, hogy kétoldali tüdőgyulladása is van. Az egyházfőt a pápák kórházának is tartott római Gemelli kórház speciális osztályán ápolják, és minden nyilvános szereplését lemondták a hétre. Ferenc pápánál azért is különösen rizikós a mostani megbetegedés, mert fiatalon eltávolították a jobb tüdőlebenyének egy részét, és az utóbbi években egyre törékenyebbé vált.
A Politico értesülései szerint a pápa egy bizalmasának már arról beszélt, hogy ezúttal nem éli túl a betegséget, legújabb intézkedései pedig arra utalnak, hogy már a reformintézkedéseivel elért eredményeit védelmezi.
Miután orvosai halottnak nyilvánították, a pápa holttestét átszállítják az Apostoli Palotában található magánkápolnájába. Itt a hagyomány szerint az egyház részéről a camerlengo – magyarul a bíboros kamarás – egy szertartás keretében megállapítja, majd bejelenti, hogy a pápa meghalt. A szentszék vagyonának kezelője, azaz kamarása jelenleg Kevin Joseph Farell, egy ír püspök, így Ferenc pápa halálát neki kell majd megerősítenie.
Ez úgy történik, hogy Farell bíboros kamarás jelképesen meglátogatja a pápát és háromszor hangosan kimondja az egyházfő nevét, azért, hogy megpróbálja felébreszteni. Amennyiben ez sikertelen, akkor egyes pletykák szerint a camerlengo segítői még egy ezüst kalapáccsal is megkoppintják Róma püspökének homlokát, azért, hogy biztosra menjenek. Ezt a városi legendát a Vatikán azonban cáfolta.
Miután a camerlengo meggyőződött arról, hogy az egyházfő valóban eltávozott, a pápa halála utáni protokoll életbe lép. A kamarás bíboros először is megsemmisíti a hivatalos pápai dokumentumok pecsétjeként szolgáló pecsétgyűrűt, azt elkerülendő, hogy a katolikus vezető halála után valaki rendeleteket hozzon a nevében, majd elrendeli a pápai lakosztályok lezárását. Farell püspök ezután tájékoztatja a bíborosi kollégiumot – a Katolikus Egyház magas rangú tisztviselőiből álló vezető testületét –, hogy a pápa meghalt. Végül a Vatikán egy médiának küldött közlemény formájában bejelenti a halálhírt a világnak is.
A pápa halála automatikusan 9 napos gyászperiódust indít el a Római Katolikus Egyházban, és ezzel egy időben Olaszország is nemzeti gyászidőszakot rendel el. Ez az úgynevezett Novendiale, amely egyébként eredetileg egy ókori római, pogány szokás volt. Eközben a Vatikán az úgynevezett „üres szék”, vagyis a sede vacante átmeneti időszakába lép. A sede vacante idején az egyház irányítását átmenetileg a bíborosi kollégium látja el – bár az új pápa megválasztásáig a bíborosok nem hozhatnak fontos döntéseket.
Az egyházfő holttestét a temetés előtt a Szent Péter-bazilikában helyezik közszemlére, ahova az elkövetkezendő napokban hívek százezrei, köztük a világ vezetői látogatnak el azért, hogy leróják kegyeletüket.
Ferenc pápa egyik intézkedése volt, hogy sokkal visszafogottabbra formálta a pápai temetkezést.
A múltban az elhunyt egyházfő testét egy magas és díszes ravatalra – temetési állványra – helyezték. Az argentin pápát azonban már csak egy nyitott koporsóban helyezik majd el a Szent Péter-bazilikában. Miközben a pápa a Szent Péter-bazilikában „nyugszik”, itt, és az egész katolikus világban is naponta gyászmiséket tartanak. A pápát 6-7 nap után szokás eltemetni.
A pápa temetési szertartása vélhetően a Szent Péter-bazilika előtti téren lesz. A szertartást feltehetőleg a bíborosi kollégium dékánja, a jelenleg 91 éves olasz Giovanni Battista vezeti majd.
Róma püspökeit eddig a Szent Péter-bazilika alatti kriptákban temették el. Csaknem 100 pápa nyugszik itt, a vatikáni katakombákban található temetkezési helyen, köztük XVI. Benedek pápa, Ferenc elődje, aki 2013-ban lemondott a tisztségről, és egészen 2022-ig élt.
Az argentin pápa azonban egy 2023-as interjúban azt mondta, hogy ő a római Santa Maria Maggiore-bazilikát, az egyik kedvenc templomát választotta végső nyughelyéül, így ő lesz az első egyházfő egy évszázad óta, akit a Vatikánon kívül temetnek el.
Ferenc pápa azt is megtiltotta, hogy elődeihez hasonlóan három koporsóban temessék el. A múltban előfordult, hogy Róma püspökeit három különböző, egymásból nyíló koporsóba temették, amelyekből egy ciprusfából, egy cinkből és egy szilfából készült. Ezzel szemben Ferenc elrendelte, hogy őt csak egyetlen koporsóban helyezzék végső nyugalomra, amely fából és cinkből készült.
A pápa temetése után két-három héttel a Bíborosi Kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában, az úgynevezett konklávéra, amely a pápaválasztás rendkívül rejtélyes folyamata. Elméletileg a pápai tisztség betöltésére bármely megkeresztelt férfi alkalmas, azonban az utóbbi 700 évben a bíborosok mindig maguk közül választották meg Szent Péter következő utódját.
A szavazás első napján a Sixtus-kápolnát lezárják, és a Római Katolikus Egyház bíborosain és a konklávét lebonyolító személyzeten kívül senki sem léphet be (a később érkező bíborosokat természetesen beengedik). Azonban nem léphet be a sajtó, és a bíborosok közül csak néhányan kommunikálhatnak a médiával, azt is csak a konklávé beleegyezésével. Persze az újságírók ekkor már nagyjából tisztában vannak azzal, hogy kik a legesélyesebb jelöltek.
A konklávén nem a teljes 252 tagot számláló kollégium, csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 138-an voksolhatnak. A szavazás titkos, a résztvevők az általuk támogatott jelölt nevét egy szavazólapra írják, majd azt a bazilika oltárán lévő kehelybe helyezik.
Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, újabb szavazási fordulót tartanak.
Egy nap akár négy forduló is lehet. A Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 órát és öt fordulót vett igénybe, de a folyamat hosszabb ideig is eltarthat. Egy 13. századi konklávé körülbelül három évig tartott, míg egy másik a 18. században négy hónapig.
Miután a szavazólapokat megszámolták, azokat egy kályhában elégetik. Egy másik kályhában eközben egy kéményen keresztül füstjelzést küldenek a külvilág felé. A feketére színezett füst azt jelenti, hogy a konklávé nem választott új pápát, a fehér füst azt jelenti, hogy igen.
Az új egyházfő megválasztását a fehér füst felszállása után nem sokkal a Bíborosi Kollégium egy képviselője jelenti be hivatalosan. A Szentszék küldöttje latinul szól a több ezer összegyűlt hívőhöz, amely így hangzik: „Habemus papam” – azaz „van pápánk”.
Ezután az új pápa, miután választott egy pápai nevet (általában egy katolikus szent vagy egy előd tiszteletére), és felöltötte a fehér reverendát, kilép az erkélyre, hogy elmondja első beszédét a nyilvánosságnak. És ezzel a katolikus egyháznak új vezetője van.
(Borítókép: Ferenc pápa 2024. március 28-án a Vatikánban. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images)