Finnország hírszerző szolgálata, a Supo azt állítja, hogy figyelemmel kíséri az Egyesült Államok kapcsolatát Oroszországgal – írta meg az Ukrajinszka Pravda. A Supo kedden nemzetbiztonsági áttekintést tett közzé, amiben Oroszországot nevezte meg a legnagyobb veszélynek Finnországra nézve.
A finn hírszerzés az értékelésében kijelentette, hogy az Oroszország által Finnországra és Európára jelentett biztonsági fenyegetés tovább fog nőni, főleg azután, hogy az ukrajnai háború véget ér.
Ha az ukrajnai háború véget ér, Oroszország erőforrásai felszabadulnak, így más régiókra is befolyást fog gyakorolni
– áll a jelentésben.
Donald Trump amerikai elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való múlt heti szóbeli összecsapását követően felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és az előző, Joe Biden vezette kormánynál békülékenyebb álláspontot képviselt Moszkvával szemben.
A finn hírszerzés vezetője, Juha Martelius újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy az információcsere a korábbiakhoz hasonlóan folytatódik az Egyesült Államokkal. Martelius megjegyezte, hogy Trump Oroszországhoz való közeledése gyakorlati szinten még nem befolyásolta a titkosszolgálati együttműködést.
Európában felerősödtek a tárgyalások arról, hogy a befagyasztott orosz pénzeket Ukrajna biztonságának vagy újjáépítésének finanszírozására használják fel – írja az Unian.
A Nyugat összesen mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztott be, mióta elkezdődött az orosz–ukrán háború. Egyre több európai tisztviselő követeli, hogy a pénzt közvetlenül Ukrajna kárpótlására fordítsák.
Köztudott, hogy a befagyasztott vagyonnak csak egy kis részét tartják amerikai bankokban. Nagyjából 250 milliárd dollár az Európai Unió, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és Szingapúr pénzintézeteiben van. Ezért, még ha Washington nem is egyezik bele, az EU képes lesz felhasználni ezeket az összegeket.
Rishi Sunak volt brit miniszterelnök szerint a pénzt Ukrajna újjáépítésére és egy Oroszország megfékezésére alkalmas fegyveres erő kiépítésére kellene fordítani.
Magyarország területére 2025. március 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 3907 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 8 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Egy orosz Szu–35-ös vadászgép veszélyes provokációt hajtott végre március 2-án egy francia Reaper drón ellen a Földközi-tenger felett – jelentette be Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter X közösségi oldalán március 4-én.
Az orosz Szu–35-ös vadászrepülőgép veszélyes módon lépett fel a francia Reaper drónnal szemben… Három egymást követő megközelítés a drón feletti irányítás elvesztéséhez vezethetett volna
– írta bejegyzésében.
A védelmi miniszter szándékos, szakszerűtlen és agresszív manőverként ítélte el, elfogadhatatlannak nevezve.
Franciaország továbbra is intézkedéseket fog tenni a nemzetközi légtérben és a tengeren való navigáció szabadságának védelme érdekében
– hangsúlyozta Lecornu.
Nem ez az első ilyen incidens, amelyben orosz katonai repülőgépek érintettek: 2024 decemberében két holland F–35-ös vadászgép fogott el egy repülőgépet a Balti-tenger felett.
Mi lesz az amerikai segítséggel? – tette fel a kérdést kedd esti videóbeszédében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, aki a nap folyamán utasította az ukrán védelmi minisztert, a hírszerző szervek vezetőit és a diplomatákat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az amerikai kollégákkal, és szerezzenek hivatalos tájékoztatást. Ukrajna és Amerika tiszteletteljes párbeszédet és világos álláspontot érdemel egymástól – fogalmazott, hozzátéve, hogy igaz ez különösen akkor, amikor „életek védelméről van szó egy teljes körű háború során”.
Természetesen Ukrajnában már hetek óta kapunk különböző jelzéseket, és már volt precedens a segélyek leállítására
– mondta, megjegyezve, hogy épp ezért az ukrán ügynökségeknek sikerült cselekvési algoritmusokat kidolgozniuk „a helyzet bármilyen alakulására”. „Ez már nem 2022. A rugalmasságunk most erősebb. Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy megvédjük magunkat” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, aki elismerte, hogy a háború valódi befejezéséhez elengedhetetlen a kapcsolatok fenntartása Amerikával.
Ukrajna mindig hálás lesz az Egyesült Államoknak mindazért a támogatásért, amelyet nyújtott és nyújt, és amely az európai biztonság most már meglehetősen törékeny alapjainak megőrzésén munkálkodik. Végül is ez nem csak a mi országunkról szól, hanem mindenkiről Európában. Konstruktív együttműködésre törekszünk, partnerségi alapú kapcsolatokra. Csak sajnálni tudjuk, ami a Fehér Házban történt a tárgyalásaink helyett. De meg kell találnunk az erőt, hogy továbblépjünk, hogy tiszteljük egymást, ahogy mindig is tiszteltük Amerikát, Európát és minden partnerünket, és hogy együtt tegyünk meg mindent a béke közelebb hozásáért
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna elnöke kedden egyeztetéseket folytatott a finn elnökkel, valamint az Egyesült Királyság, Görögország és Horvátország miniszterelnökével, valamint a NATO főtitkárával és a német CDU párt vezetőjével, Friedrich Merzzel. „Egyértelmű támogatás Ukrajnának” – közölte.
Volodimir Zelenszkij zárásként kifejtette álláspontját, miszerint az oroszok nem változtatták meg az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjukat vagy követeléseiket. „Ragaszkodni fognak hadseregünk csökkentéséhez, valamint a területünkről történő jogi lemondására, és Ukrajna jelentős politikai deformációjára törekszenek az ukrán alkotmány gyengítésével” – fogalmazott zárásként Ukrajna elnöke.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!