Az orosz védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Ukrajna komoly emberutánpótlási problémákkal küzd a fronton. A tárca adatai alapján hónapok óta több katona veszti életét vagy sebesül meg a harcokban, mint ahányat sikerül mozgósítani.
A közlemény részletes számadatokat is tartalmaz: februárban kevesebb mint 28 ezer embert mozgósítottak, miközben az ukrán hadsereg vesztesége ugyanebben az időszakban közel 39 ezer fő volt. Januárban hasonlóan drámai volt a helyzet: 28 ezer új katona mellett 51 960 fős veszteséget könyvelt el az ukrán hadsereg. A trend az előző hónapokban is folytatódott – decemberben 33 ezer mozgósított állt szemben 48 470 fős veszteséggel, novemberben pedig 34 ezer új katona érkezett, miközben 60 805 halottat és sebesültet vesztett az ukrán haderő.
A Zelenszkij elnök által bevezetett intézkedések sem hoztak javulást. A február 11-én bevezetett „18-24 szerződés”, amely egyéves szolgálatért 24 ezer dollárt, vizsga nélküli egyetemi felvételt és kedvező hitellehetőségeket ígért, nem érte el a kívánt eredményt. A havi négyezer fős célszámmal szemben még kétezer fiatalembert sem sikerült toborozni.
A helyzetet tovább nehezíti a lakosság ellenállása. Egy február eleji felmérés szerint az ukránok 86,5 százaléka ellenzi a mozgósítási korhatár csökkentését még akkor is, ha romlik a helyzet a fronton. Emellett a megkérdezettek csaknem 80 százaléka bírálja a mozgósítás jelenlegi formáját – közölte az MTI.
Európában felerősödtek a tárgyalások arról, hogy a befagyasztott orosz pénzeket Ukrajna biztonságának vagy újjáépítésének finanszírozására használják fel – írja az Unian.
A Nyugat összesen mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztott be, mióta elkezdődött az orosz–ukrán háború. Egyre több európai tisztviselő követeli, hogy a pénzt közvetlenül Ukrajna kárpótlására fordítsák.
Köztudott, hogy a befagyasztott vagyonnak csak egy kis részét tartják amerikai bankokban. Nagyjából 250 milliárd dollár az Európai Unió, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és Szingapúr pénzintézeteiben van. Ezért, még ha Washington nem is egyezik bele, az EU képes lesz felhasználni ezeket az összegeket.
Rishi Sunak volt brit miniszterelnök szerint a pénzt Ukrajna újjáépítésére és egy Oroszország megfékezésére alkalmas fegyveres erő kiépítésére kellene fordítani.
Magyarország területére 2025. március 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 3907 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 8 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Egy orosz Szu–35-ös vadászgép veszélyes provokációt hajtott végre március 2-án egy francia Reaper drón ellen a Földközi-tenger felett – jelentette be Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter X közösségi oldalán március 4-én.
Az orosz Szu–35-ös vadászrepülőgép veszélyes módon lépett fel a francia Reaper drónnal szemben… Három egymást követő megközelítés a drón feletti irányítás elvesztéséhez vezethetett volna
– írta bejegyzésében.
A védelmi miniszter szándékos, szakszerűtlen és agresszív manőverként ítélte el, elfogadhatatlannak nevezve.
Franciaország továbbra is intézkedéseket fog tenni a nemzetközi légtérben és a tengeren való navigáció szabadságának védelme érdekében
– hangsúlyozta Lecornu.
Nem ez az első ilyen incidens, amelyben orosz katonai repülőgépek érintettek: 2024 decemberében két holland F–35-ös vadászgép fogott el egy repülőgépet a Balti-tenger felett.
Mi lesz az amerikai segítséggel? – tette fel a kérdést kedd esti videóbeszédében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, aki a nap folyamán utasította az ukrán védelmi minisztert, a hírszerző szervek vezetőit és a diplomatákat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az amerikai kollégákkal, és szerezzenek hivatalos tájékoztatást. Ukrajna és Amerika tiszteletteljes párbeszédet és világos álláspontot érdemel egymástól – fogalmazott, hozzátéve, hogy igaz ez különösen akkor, amikor „életek védelméről van szó egy teljes körű háború során”.
Természetesen Ukrajnában már hetek óta kapunk különböző jelzéseket, és már volt precedens a segélyek leállítására
– mondta, megjegyezve, hogy épp ezért az ukrán ügynökségeknek sikerült cselekvési algoritmusokat kidolgozniuk „a helyzet bármilyen alakulására”. „Ez már nem 2022. A rugalmasságunk most erősebb. Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy megvédjük magunkat” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, aki elismerte, hogy a háború valódi befejezéséhez elengedhetetlen a kapcsolatok fenntartása Amerikával.
Ukrajna mindig hálás lesz az Egyesült Államoknak mindazért a támogatásért, amelyet nyújtott és nyújt, és amely az európai biztonság most már meglehetősen törékeny alapjainak megőrzésén munkálkodik. Végül is ez nem csak a mi országunkról szól, hanem mindenkiről Európában. Konstruktív együttműködésre törekszünk, partnerségi alapú kapcsolatokra. Csak sajnálni tudjuk, ami a Fehér Házban történt a tárgyalásaink helyett. De meg kell találnunk az erőt, hogy továbblépjünk, hogy tiszteljük egymást, ahogy mindig is tiszteltük Amerikát, Európát és minden partnerünket, és hogy együtt tegyünk meg mindent a béke közelebb hozásáért
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna elnöke kedden egyeztetéseket folytatott a finn elnökkel, valamint az Egyesült Királyság, Görögország és Horvátország miniszterelnökével, valamint a NATO főtitkárával és a német CDU párt vezetőjével, Friedrich Merzzel. „Egyértelmű támogatás Ukrajnának” – közölte.
Volodimir Zelenszkij zárásként kifejtette álláspontját, miszerint az oroszok nem változtatták meg az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjukat vagy követeléseiket. „Ragaszkodni fognak hadseregünk csökkentéséhez, valamint a területünkről történő jogi lemondására, és Ukrajna jelentős politikai deformációjára törekszenek az ukrán alkotmány gyengítésével” – fogalmazott zárásként Ukrajna elnöke.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!