Kína fontolóra vette, hogy részt vegyen az esetleges ukrajnai békefenntartó misszióban. Amennyiben Pekinget bevonják a küldetésbe, „potenciálisan növelheti a békefenntartók elfogadottságát Oroszország részéről” – állítják uniós diplomaták.
„Elképzelhető” vagy akár „kívánatos” lenne Kína részvétele az ukrajnai békefenntartó küldetésben? – ezt kérdezték a Welt am Sonntag szerint Peking képviselői uniós kollégáiktól. A háttérben a Nagy-Britannia és Franciaország által kezdeményezett „Elkötelezettek koalíciójának” ötlete áll, azoknak a nemzeteknek a javaslata, amelyek készen állnak megvédeni Ukrajnát Oroszországgal szemben.
Mindenesetre a dolog roppant „kényes”.
Az amerikai elnök már korábban kizárta annak a lehetőségét, hogy amerikai katonák akár békefenntartó szerepben is Ukrajna területére lépjenek. Magas rangú európai tisztviselők szerint az Ukrajnában esetleg bevetendő katonák zömét Franciaország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország adhatja.
Az orosz elnök elutasította a kezdeményezést, Kína pedig hivatalosan egyelőre nem jelezte részvételi szándékát – írta a legnagyobb német napilap, a Süddeutsche Zeitung.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon állapodott meg a korlátozott tűzszünetről Oroszország és Ukrajna között.
Kína esetleges színre lépése beleillik Peking stratégiájába, amely egyfelől feltétel nélkül támogatja Moszkvát, másrészt semleges közvetítőként mutatkozik be a külvilág előtt.
A kínai vezetést egyre inkább aggasztja Washington túlságosan domináns szerepe a konfliktus kezelésében, amivel veszít saját befolyásából Európában és a Kremllel szemben egyaránt.
Pekingben ugyanakkor úgy vélik, hogy egy tisztán európai békemisszió provokálhatja Oroszországot.
A kínai részvétel tulajdonképpen nem új ötlet. „Kollektív biztonsági garanciákat” nyújtva Kína szerepet játszhatna az ukrajnai tűzszünet szavatolásában – ezt vetette fel a kínai hadsereg egyik nyugalmazott tisztje a müncheni biztonsági konferencián, februárban. Csou Bo már akkor javasolta Kína és India bevonását a békefolyamatokba.
Ellenkező esetben Oroszország egy tisztán európai békeküldetést a „NATO-jelenlét másik formájának” tekinthet.
Ugyanakkor a nyugati államok ukrajnai békefenntartó erők felállítását fontolgatják az ENSZ égisze alatt. Ennek kötelékében semleges, harmadik országból származó katonák is szerepet kapnának, a küldetést pedig – a német hírügynökség értesülései szerint – az Egyesült Államok biztonsági kezesként támogatná.
Ebben az esetben Peking számára kulcsfontosságú, hogy korai „alapító tagként” beleszólhasson a körülmények alakulásába.
Peking eddig kizárólag azokat a kezdeményezéseket támogatta, amelyek megfogalmazásában közvetlenül részt vett. A 2023-ban előterjesztett tizenkét pontos béketerve a mai napig homályos. Ukrajna orosz invázióját Moszkva biztonsági érdekeivel magyarázta.
A kínai állami média a háború kezdete óta az orosz narratívát szajkózza, a háború elsődleges felelősének pedig az Egyesült Államokat tartja.
Noha a hivatalos kínai külpolitika minden ország „szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának” elvén alapul, Peking a mai napig nem követelte Oroszország kivonulását a megszállt területekről, az orosz jóvátételt vagy a háborús bűnök elszámoltatását.
Tavaly júniusban Kína nem képviseltette magát a svájci békekonferencián, arra hivatkozva, hogy Oroszországot nem hívták meg. Érezhető ellenérzést váltott ki több európai fővárosban, hogy nem volt hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára.
Ugyanakkor Kína támogatása nélkül Oroszország nem tudta volna ilyen sokáig fenntartani a háborút.
Az Ukrajna elleni támadás kezdete, 2022 februárja óta jelentősen nőtt a Kína és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom.
Hivatalosan Peking fegyvert nem szállít, de vannak arra utaló jelek, hogy harci drónokat gyártanak az orosz sereg számára. Ezzel párhuzamosan a háború szempontjából fontos technológiával látja el szomszédját – a nyugati szankciók miatt meggyérült fogyasztási cikkek mellett.
(Borítókép: Orosz dróncsapás Kijevben 2025. március 23-án. Fotó: Bloomberg / Getty Images)