Iyad ag Ghali egy szaharai blues-rock zenekarnak írt dalszövegeket. Együtt jammelt a többiekkel a bandában, kannákon ütötte a ritmust, és gyakran járt nyugat-afrikai éjszakai klubokba. A Tinariwen nevű együttes világ körüli turnéra indult, Grammy-díjat nyert, és olyan legendákkal játszott együtt, mint a Led Zeppelin énekese, Robert Plant vagy Bono.
Iyad ag Ghali később a világ egyik legveszélyesebb al-Kaida-franchise-ának vezetője lett, betiltotta a zenét, és egy szélsőségesekből álló, több tízezer embert meggyilkoló hadsereg élére került. Ag Ghali fegyveresei még a Tinariwen zenekar tagjain is rajtaütöttek, és elrabolták a zenekar gitárosát.
Egyszerűen nem hittem el. Hatalmas sokk volt, amikor láttam a felvételeket, amelyeken holttestek között sétál
– mondta a zenekar egykori menedzsere, Manny Ansar, aki 30 évvel ezelőtt együtt járt le klubokba ag Ghalival Mali fővárosában, Bamakóban.
Ag Ghali Nyugat-Afrikát elsődleges csatatérré tette, ahol a Nyugat és a helyi kormányok összecsaptak az iszlamista szélsőségesekkel. 6000 harcosa tombolt a falvakban, és francia katonák, amerikai zöldsapkások és orosz zsoldosok ellen harcolt.
Ezt a harcot a mintegy 70 éves ag Ghali megnyerte. Harcosai olyan erősek lettek, hogy fennáll a veszélye annak, hogy Mali, a hazája vagy a szomszédos Burkina Faso a világ első, al-Kaida által irányított országává válik. Ag Ghali útja világzenei promoterből iszlamista hadúrrá ugyanolyan valószínűtlen volt, mint az, hogy zenésztársai eljutnak a világ színpadaira.
Az átalakulásáról szóló beszámolót a The Wall Street Journal egykori barátaival, tuareg lázadókkal, a Tinariwen együttes tagjaival, menedzsereivel és kormánytisztviselőkkel készített interjúkra, valamint ENSZ-jelentésekre, amerikai diplomáciai közleményekre és korabeli fényképekre támaszkodva építette fel.
Fiatalemberként ag Ghali elsősorban tuareg volt, és csak másodsorban muszlim. A tuaregeket, egy berber népcsoportot Nyugaton az indigószínű ruhájuk és nomád életmódjuk miatt romantikusan ábrázolják, amint tevéikkel, kecskéikkel és juhaikkal a Szaharában vándorolnak, a mai Mali, Burkina Faso, Niger, Algéria és Líbia területén. Ellenálltak a csaknem 70 évig tartó francia gyarmati uralomnak. Miután Mali 1960-ban elnyerte függetlenségét, sikertelen lázadást szerveztek az új kormány ellen.
Ag Ghali kilencéves volt, amikor a tuareg családok között kiemelkedő szerepet betöltő apját megölték a felkelésben. Később csatlakozott a Moammer Kadhafi védnöksége alatt álló, Malitól függetlenségre törekvő tuareg önkéntesek légiójához.
Kadhafi a tuaregeket saját geopolitikai ambícióinak érdekében használta fel, ag Ghalit a libanoni izraeliek és a csádi franciák elleni harcba küldte. Az 1980-as években Kadhafi felkérte, hogy felügyelje a tuareg újoncokat egy Tripoli melletti líbiai táborban. Az önkéntesek között voltak zenészek, köztük Ibrahim ag Alhabib, akinek apja, akárcsak ag Ghalié, az 1960-as mali lázadásban halt meg.
Ag Alhabibot kisfiúként lenyűgözte egy gitárját pengető cowboy egy westernben, amelyet egy rögtönzött sivatagi moziban vetítettek. Első gitárját egy olajkannából, egy botból és egy biciklifék bovdenkábeléből készítette. Ahogy megtanult játszani a hangszeren, ag Alhabib Elvis, James Brown, a mali sztár Ali Farka Touré és az arab popzenészek zenéjét szívta magába. Éjszakánként a tábortűz körül más tuareg zenészekkel együtt kialakította saját sivatagiblues-hangzásvilágát.
Ag Ghali a zenében látta a tuaregek függetlenségének támogatását. Segített a zenészeknek elektromos gitárokat és erősítőket szerezni, egy raktárt a próbákhoz és egy betonszínpadot a fellépésekhez – mondta Philippe Brix, a zenekar egykori menedzsere.
Az utolsó őáltala szervezett, Maliban megrendezett Fesztivál a sivatagban Timbuktu külvárosában zajlott, ahol a Tinariwen a U2 frontemberével, Bonóval osztotta meg a színpadot. A függöny 2012. január 14-én gördült le. Két nappal később ag Ghali korábbi tuareg lázadócsoportja felkelést indított, majd elfoglalták Timbuktut, Gaót és Kidalt.
Hónapokon belül ag Ghali új iszlamista csoportja és egy másik új szélsőséges erő, az al-Kaida visszavonulásra kényszerítette a tuaregeket. Timbuktu elfoglalása után betiltotta az általa „a sátán zenéjének” nevezett muzsikát. A nőknek megtiltották, hogy férjük vagy testvéreik nélkül nyilvános helyre menjenek. A vallási rendőrség megkorbácsolta az eretnek gyanúsítottakat.
Bevezették azt a szabályt, ha egy férfi csatlakozik a harcosokhoz, akkor »kap« egy nőt
– írták később a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei. A férfiak rendszeresen megverték és megerőszakolták újdonsült feleségeiket – állították az ügyészek.
2013 elején ag Ghali fegyveresei rajtaütöttek a Tinariwen zenészein, és hetekig fogva tartották Abdallah ag Lamida gitárost, miután elkapták, amint megpróbálta visszaszerezni a hangszereit. Az Egyesült Államok még abban az évben terroristának nyilvánította ag Ghalit. Franciaország csapatokat vezényelt Maliba, és a helyi katonák, valamint az Egyesült Államok logisztikai támogatásával kiszorította az iszlamistákat Timbuktuból. Ag Ghali számára ez azonban nem jelentett teljes vereséget.
2017-ben több, az al-Kaidához kötődő militáns csoportot is bevont a Jama’at Nusrat al-Islam wal Muslimin nevű koalícióba, ami magyarul annyit tesz, hogy az iszlám és a muszlimok támogató csoportja. A koalíció új felkelési hullámot indított el Nyugat-Afrikában.
Ag Ghali emberei aranybányákat foglaltak el, falusiaktól zsarolták ki a marháikat, és védelmi pénzt hajtottak be a drog- és emberkereskedőktől. A militánsoknak tavaly több mint kétezer erőszakos incidenshez volt közük Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben és más nyugat-afrikai országokban, amelyekben több mint 8880 ember vesztette életét – közölte a Pentagon Nemzeti Védelmi Egyetemen működő Afrika Stratégiai Tanulmányok Központja. A központ a fegyveres konfliktusok helyét és eseményeit figyelő, amerikai székhelyű nonprofit megfigyelő szolgálat, az Armed Conflict Location & Event Data Project adatait elemzi.
Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben a frusztrált katonatisztek 2020-tól kezdődően több puccsban megdöntötték a civil vezetést, azt állítva, hogy ők felkészültebbek a felkelők legyőzésében. A puccsok felborították a nyugati világ nyugat-afrikai felkelésellenes stratégiáját. Az elmúlt három évben a junták elűzték a francia terrorelhárító erőket. Niger katonai vezetői 1100 amerikai katonát utasítottak ki az országból, és átvettek egy 110 millió dolláros amerikai drónbázist.
Mali kirúgott egy 15 ezer fős ENSZ-erőt, és az orosz Wagner-csoport zsoldosait bérelte fel a biztonság megtartására. Az oroszokat civilek lemészárlásával vádolták, és ag Ghali a lakosság támogatását kereste azzal, hogy ellenezte Moszkva jelenlétét. Júliusban ag Ghali erői csatlakoztak egy tuareg támadáshoz Mali északi részén, amelynek legalább 50 Wagner-harcost esett áldozatul, ami a cég legnagyobb veszteségét jelentette Afrikában.
Benin, Elefántcsontpart és Togo, a Guineai-öböl partvidékének viszonylag stabil országai az északi határaikon átáramló felkelőkkel küzdenek. Ag Ghali, emlékeztetve a Timbuktuban uralkodó keménykezű uralmának visszahatására, tett némi erőfeszítést, hogy enyhítse harcos koalíciójának imázsát, és felvegye a kormányzat jelképeit, ami arra utal, hogy egy nyugat-afrikai kalifátus létrehozására törekszik.
Harcosai visszaverték az Iszlám Állam a Nagy-Szaharában nevű rivális csoportot, amely kivégeztette a falvak véneit, és hűséget követelt a lakosoktól. Ag Ghali védelmének ára van: az egyik közép-mali faluban ez évi 40 tehén és 130 font cirok volt. Cserébe ag Ghali emberei rendezik a vadászok, halászok, nomád pásztorok és földművesek közötti vitákat, akik a legelőterületekért és a vízkészletekért civakodnak.
Biztonságot teremt, de valójában egy börtönben élünk
– mondta Ibrahim Cisse, egy mali közösségi vezető.
Az erőszak veszélye mindig fennáll. Tavaly augusztusban ag Ghali fegyveresei a francia hírszerzés jelentése szerint mintegy 600 falubelit lőttek le Burkina Faso egyik településén, miközben a lakosok védelmi árkokat ástak, hogy megpróbálják megvédeni a településüket.
Júniusban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ag Ghali ellen, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolva őt. A férfi továbbra is szabadlábon van. Tavaly nyáron a Tinariwen az Egyesült Államok városaiban, többek között Bostonban és Los Angelesben is fellépett.
(Borítókép: Iyad ag Ghali 2012. augusztus 7-én a Mali északi részén fekvő Kidal repülőterén. Fotó: Romaric Ollo Hien / AFP)