Index Vakbarát Hírportál

Nem találják az áramszünet okát

Még pénteken sem áll helyre a rend

2003. augusztus 14., csütörtök 23:52

Továbbra sem tudni, mi okozhatta a több mint ötvenmillió ember életét megbénító áramszünetet Kanada és az Egyesült Államok keleti részén. Az áramszolgáltatás teljes visszaállítása várhatóan vasárnap előtt nem fejeződik be.

A hatvanegyezer megawattnyi áramkimaradás, ami Kanadában és az Egyesült Államokban, több mint harmincmillió háztartásban ötvenmillió embert sújtott, csütörtökön, röviddel 16 óra után kezdődött, és szinte azonnal rendkívüli fennakadásokat okozott New York, Detroit, Cleveland városokban, illetve Connecticut, Michigan és New Jersey államok számos településén, valamint Kanadában, elsősorban Ottawában és Torontóban.

Nincs áldozat

Tekintse meg képeinket!
Az áramszünet nem járt halálos áldozattal, és a várhatónál kisebb pánikhangulatot okozott. Az egészségügyi intézmények biztonsági áramfejlesztői az áramkimaradás pillanatában átvették az energiaellátás feladatát, ezért a kórházak különösebb fennakadás nélkül üzemeltek tovább.

Evakuálták az embereket

A városokban leállt a közlekedés, nem működtek a jelzőlámpák, megállt a metró. A rendőrség és a tűzoltóság emberei azonnal evakuálni kezdték a föld alá, illetve az épületekbe szorult embereket.

Attól lehetett tartani, hogy az emberek azt hiszik, terrortámadás történt, és pánikba esnek, ez azonban - leszámítva a kezdeti ijedséget - nem így történt. Ennek ellenére emberek ezreivel teltek meg az utcák, akikre később ráborult a sötétség, mert estére sem sikerült helyreállítani a közvilágítást (Bővebben>>).

A pénzügyi piacot nem rázta meg

A pénzügyi piacot nem rázta meg különösebben az áramszünet, a nagy vesztesek a légitársaságok, a biztosítók, valamint az autógyárak. Bár a dollár árfolyama esni kezdett a délután folyamán, de miután tisztázódott, hogy nem terrorakció történt, visszaállt az árfolyam.

Az amerikai tőzsdéken sem várható semmi rendkívüli a pénteki nyitáskor, mert saját áramellátóval rendelkeznek. A legnagyobb gondot a bankautomaták leállása okozta, bár a bankrednszerben nem történt kimaradás. (Bővebben>>)

Felszállási tilalom

Reykjavíkban a Malév-gép
A Malév 090-es New York-i járata az áramkimaradás miatt az izlandi Reykjavíkban szállt le. A repülőtársaság szóvivője közölte, hogy a járat csütörtökön este indult Ferihegyről 184 utassal a fedélzetén.

A járat az izlandi fővárosból tíz és tizennégy óra között indul tovább New Yorkba, a Kennedy-repülőtérre. A Torontóba tartó járatok zavartalanul közlekednek.

A Malév törölte pénteki New York-i járatát, a jelenelgi helyzet szerint a szombati már el fog indulni, tájékoztatta az Indexet a Malév információs szolgálata.

A szövetségi repülési hatóságok felszállási tilalmat rendeltek el mind a három New York-i repülőtéren, az irányítás zavarai miatt. Hasonló a helyzet a torontói repülőtéren is. A repterek tartalék áramforrásokkal próbálnak működni, közölte a CNN.

Elmaradt előadások

A New York-i színházakban elmaradtak az esti előadások, a délutániakat meg kellett szakítani, ezután nézők ezrei töltötték meg a Broadwayt. A megváltott jegyeket visszafizetik (Bővebben>>).

Ez volt a harmadik nagy áramszünet

Az Egyesült Államok történetében nem ez volt az első alkalom, hogy milliók maradtak áram nélkül. Míg most terrortámadástól tartottak az emberek, 1965-ben atomháborúnak hitték a sötétség okozóját, 1977-ben pedig súlyos zavargások törtek ki. (Bővebben>>)

Az FBI gyanakszik

Az áramszünetet természetes okokra vezetik vissza, nem tartják valószínűnek, hogy terrortámadás történt volna. Ezt a New York-i polgármester, Michael Bloomberg is megerősítette tévényilatkozatában.

Az FBI ugyanakkor továbbra sem zárja ki a terrorista akció vagy szabotázs lehetőségét, de cáfolta azt a feltételezést, hogy a közelmúltban megjelent, Microsoft-rendszerekre specializálódott MSBlaster vírus okozta volna a kimaradást.

Fosztogatás Ottawában

Súlyos, az áramszünetet kihasználó fosztogatásokról számolt be Kanada fővárosából, Ottawából a rendőrkapitány. A főrendőr elmondása szerint a sötétséget kihasználva, több betöréses lopás is történt. Továbbá számos fegyintézetben megszűnt az áramszolgáltatás, ám a pótáramfejlesztők biztosították a szükséges árammennyiséget a kimaradás idején.

Detroitban vasárnap lesz áram

Az áramszolgáltatás lassanként újra beindul, csütörtök este tizenegy órakor a kimaradt áram egyharmadát pótolni tudták. Ám napokig eltarthat, amíg újra helyreállítják az áramszünet előtti állapotot. Legkésőbb az ipari negyedek, a gyárak és üzemek működhetnek újra százszázalékosan. A detroiti áramszolgáltató csak vasárnap tudja újra teljesen kiszolgálni 2,1 millió fogyasztóját (Bővebben>>).

Nem tudni, pontosan mi történt

Magyarország haváriatervvel készült
Magyarországon erre az esetre készítették el az úgynevezett haváriatervet, mondta el az MTI-nek Tombor Antal a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. elnöke.

Eszerint, ha teljes feszültségkimaradás következne be, először az erőműveket látják el, és csatlakoztatják a hálózatba, majd ezután fokozatosan biztosítják a lakosság áramellátást.

A terv a magyarországi szolgáltatókkal és erőművekkel, valamint a szomszédos országok rendszerirányítóval létrehozott szoros együttműködésén alapul.

Továbbra is kérdés azonban, mi okozhatta a rendkívüli áramszünetet. Helyi idő szerint csütörtök 16 óra után tíz perccel huszonegy erőmű állt le, amelyek közül tíz atomerőmű volt.

Korábbi hírek szerint villámcsapás okozta a hibát, de ezt a kanadai feltételezést a Niagara-Mohawk erőműrendszer szóvivője cáfolta. Ezt a meteorológiai jelentések is megerősítették: nem volt vihar a területen.

Egymásra mutogatnak

A kanadai miniszterelnöki hivatal szerint a gondot a New York állambeli Con Edison erőmű hibája okozta. A védelmi miniszter véleménye az, hogy a pennsylvaniai atomerőmű kimaradása okolható, de az erőmű amerikai szóvivője arról számolt be, hogy az állam öt erőműve normálisan üzemel.

Túlterhelt rendszer

A rekordméretű áramkimaradás úgy következett be, hogy a két érintett ország áramellátó rendszerének túlságos integráltsága és az automatizált számítógépes védelmi rendszerek miatt az erőművek sorban egymás után kapcsolódtak le, írja a Washington Post.

A lap a térség áramellátását koordináló szervezetének illetékesétől úgy tudja, egy kanadai és egy New York-i erőmű kapcsolódott le, egyelőre nem tudni, miért.

A fellépő áramhiányt a hozzájuk kapcsolt erőművek próbálták pótolni, de az erőművek közötti vezetékeken fellépő túlterhelésre az automaták - a még működő erőműveket megóvandó - lekapcsoltak.

Az erőművek munkatársai most azon dolgoznak, hogy izolálják magukat a többi erőműktől. Az energiaügyi illetékes szerint az eset ékes bizonyíték arra, hogy mennyire sérülékeny az Egyesült Államok áramellátó rendszere.

Rovatok