Legutóbb azt mondtad, hogy az Európai Parlamentben nem országok, hanem politikai nézeteik szerint dolgoznak a képviselők. De ha azt mondod, hogy a jobb- és baloldal, illetve a „köztes” liberálisok bemutatása után még mindig van olyan párt, amiről nem beszéltünk...

Csak a rend kedvéért kezdjük egy ismétléssel: az EP-ben nem pártok, hanem képviselőcsoportok (frakciók) ülnek. Egyébként pedig van olyan csoport, amiről még nem beszéltünk!

(Ettől féltem...) Ne kímélj!

Jelenleg összesen hét csoportba rendeződnek az euroképviselők, és vannak függetlenek is.

Ma egyébként egy öreg újszülöttről lesz szó. Az Európai Konzervatívok és Reformerekről (European Conservatives and Reformists - ECR) beszélünk most, amelynek a létrejötte eddig is ott lappangott az EP soraiban, de hivatalosan csak két éve működik. Éppen ezért egyébként eléggé bizonytalan lábakon áll még.

Ezt hogy érted? Nem tudják eldönteni, hogy akarnak-e csoport lenni?

Nem erről van szó. Az EP-képviselők mindig arra törekednek, hogy tagjai legyenek egy-egy frakciónak, mert ez nagy előnnyel jár mind az anyagiak, mind az érdekérvényesítési képesség szempontjából. A képviselőcsoportoknak az EP irodát, titkárságot és a működéshez szükséges egyéb dolgokat is biztosítja, ráadásul frakciótagként a képviselők nagyobb eséllyel tudnak felszólalni a plenáris üléseken is.

Egy képviselőcsoportot ugyanakkor nem lehet csak úgy megalakítani: az EP jelenleg hatályos eljárási szabályzata szerint legalább a tagállamok egynegyedéből (ez jelenleg hét országot jelent) megválasztott képviselőkből kell álljon és létrehozásához legalább huszonöt képviselő szükséges.

És ez az ECR-nek nincs meg?

De, megvan. Az ECR jelenleg bőven megüti a mércét: 56 képviselője van az EU kilenc tagállamából.

Akkor miért mondod, hogy labilis?

Az összetételén látszik, hogy a csoport gerincét valójában három nemzet delegáltjai alkotják: jelenleg 26 brit, 15 lengyel és 9 cseh képviselő van az ECR-ben, a többi hat tagállam pedig csak egy-egy képviselőt ad, így biztosítva tulajdonképpen a frakció létét. Éppen ezért sokan csak átmeneti szövetségként tekintenek a csoportra, „törékeny koalíciónak” tartva azt. Az EU-s körökben igen elismert blogger, Julien Frisch egyenesen „színjátszó csoportnak” nevezte a frakciót.

A kicsit szedett-vedett összetétel a csoport ideológiai felépítésén is észrevehető nyomot hagy. Szemben a klasszikus, több évtizedes múltra visszatekintő frakciókéval, az ECR identitása még nem egészen kiforrott.

Igen, akartam is kérdezni, hogy mit akarnak képviselni? A „konzervatív” jelzőből levettem, hogy jobbra húznak, de tulajdonképpen miért jó egyáltalán, hogy vannak? Az Európai Néppárt (EPP) is konzervatív, nem?

De, többségében igen. Ezért talán nem is fog meglepni, ha azt mondom, hogy az előző néhány parlamenti ciklusban az ECR-t alkotó főbb pártok – így a brit Konzervatív Párt és a cseh Polgári Demokratikus Párt is -  az EPP-ben ült. Pontosabban az EPP-ED csoportban, ahol az „ED” tagot az euroszkeptikus Európai Demokraták tették ki.

Az ECR tehát részben az Európai Demokratákból nőtte ki magát, amelynek tagjai megelégelték, hogy az EPP fő politikai iránya mellett csak egyfajta „különvéleményt” tudnak megfogalmazni, de a szövetséget meghatározó szabályok nem teszik lehetővé a hatékony érdekérvényesítést a számukra. Másrészt, az ECR harmadik pillérét adó lengyel pártok 2009-ben ezért az új szövetségért hagyták el az „Unió a Nemzetek Európájáért” (UEN) frakciót. Ez utóbbi – elég képviselő híján – meg is szűnt.

Akkor tehát az ECR EU-ellenes csoport?

Az ECR-t összefogó alapgondolat, hogy tagjai elutasítják a föderális berendezkedésű Európát, és ehelyett a tagállamok nyitott és rugalmas együttműködésében gondolkodnak. Az alapvetésekre egyébként a brit konzervatívok voltak a legnagyobb hatással, mivel a torik már régóta szerették volna a németekhez, vagy a franciákhoz hasonló hangerővel közvetíteni Európával kapcsolatos nézeteiket. A jelenlegi brit miniszterelnök, David Cameron már 2005-ben arról beszélt, hogy kilépnek a néppárti frakcióból.

A kérdésedre, hogy miért jó, hogy van egy ilyen csoport, egy másik prominens brit politikus, William Hague szavaival tudok válaszolni. Az akkori konzervatív brit ellenzék külpolitikai vezéralakja szerint az ECR létrejötte „jót tesz az európai demokráciának”, utalva arra, hogy a radikális euroszkepikusok és a föderalisták közti átmenet eddig nem képviseltetett az európai közéletben. Hogy valóban jót tesz-e, az persze relatív, az azonban biztos, hogy az ECR tevékenységét sokan „eurorealistaként” írják le, vagyis olyan frakciónak tekintik, ahol a képviselők nem hosszú távú föderalista tervek megvalósítóiként, hanem az éppen adott tényezők eredőjét kereső politikusként gondolkodnak.

Komolyan nem volt ilyesmi korábban???

Az Európai Parlament az integráció elmúlt 60 éves történetében szépen lassan nőtte ki magát olyan jelentős intézménnyé, mint amilyen ma, és persze eleinte azok, akik az európai projekt alapjaival sem értettek egyet, nem erőltették meg magukat túlságosan, hogy bekerüljenek a „klubba”.

Az előző parlamenti ciklusban azért már voltak hasonló csoportok. Például a már említett „Unió a Nemzetek Európájáért”. Az EP működését vizsgáló egyik legnevesebb politológus, Simon Hix is ezt a képviselőcsoportot említi elemzésében az ECR elődjeként. Azt azonban látni kell, hogy elődjéhez képest középre csúszott, közelebb az EPP-hez.

Fúúú... Ez kezd egy kicsit magas lenni nekem. Tehát Nemzetek Európájától balra, de a föderális EU-tól jobbra? Mi van a kettő között???

Ahogy mondtam, még nem egészen kiforrottak a csoport nézetei, de az egyes ügyekben tanúsított hozzáállásából azért érezhető az említett középre tolódás. Az UEN-ben például olyan pártok is voltak, amelyek erősen bevándorlás-ellenesek, az ECR alapításánál ugyanakkor fontos szempont volt az ilyen nézetek kizárása.

Aham... Eddig azt mondtam volna, hogy a Jobbik EP-képviselői (vannak egyáltalán EP-képviselői?) ebbe a csoportba tartoznak, de most elbizonytalanítottál...

Azt le kell szögezni, hogy a Jobbiknak vannak EP-képviselői: a 2009-es EP választáson három helyet nyertek meg a Magyarországnak járó 22-ből. De a delegáltjaik tényleg nem az ECR-ben ülnek. Ellenben Bokros Lajossal.

Mi??? Bokros az EP-ben tölti nyugdíjas éveit?

Igen, az 1995-ös Bokros-csomag atyja ott dolgozik. Az MDF színeiben Bokros 2009-ben bejutott az EP-be, és az ECR-ben kötött ki. Ez sokakat meglepett – elsősorban azért, mert a korábbi MDF-es EP-képviselő, Olajos Péter a Néppártban ült.

A döntésről az MDF akkor úgy nyilatkozott, hogy az ECR és az MDF között „értékazonosság” van, ami nem volt összhangban az Olajos Péter által korábban képviselt, egyértelműen föderalista gondolkodással. Bokros Lajos azonban úgy tűnik jól beilleszkedett az ECR csoportba. Annak elvi alapjait meghatározó dokumentuma, a Prágai Nyilatkozat gazdasági tekintetben összhangban áll a magyar politikus által gyakran hirdetett gazdasági céllal: az egységes és szabad piacgazdaság megteremtésével.