„Értem én a menekültválságot, de ötmillió fiatal munkanélküli van.” „Mindenütt van egy-két hülye.” „A problémát nem lehet folyamatosan átrugdosni a szomszédba, mert az átrugdosások egy idő után körbeérnek.” Magyar EP-képviselőkkel beszélgettünk Brüsszelben a migránsválságról és a menekült nők helyzetéről Európában egy nemrég elkészült jelentés kapcsán.
Szükséges a nemi egyenlőség szempontjából vizsgálni a menekültválságot – áll a jelentés indoklásban, melyet a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság saját kezdeményezésére készített a témában. „A nők és a gyerekek a legkiszolgáltatottabbak, gyakran nemi alapú erőszak és diszkrimináció áldozatai, mind származási országukban, mind pedig a befogadó ország felé vezető út során, valamint az Európába érkezés után is” – fogalmaz az Európai Parlament háttéranyaga, mely az UNHCR nyomán aláhúzza:
2016 kezdete óta a nők és a gyerekek teszik ki a Görögországba érkezett, EU-s menedékkérők 55 százalékát.
A bizottság január 28-án fogadta el a jelentést, az EP a március 8-i plenáris ülésen szavaz róla. A brit szocialista képviselő, a jelentéstervezet előadója, Mary Honeyball azt mondta: a cél az, hogy felhívják a figyelmet a menekült nők különösen kiszolgáltatott helyzetére az EU-ban, sürgetve a tagállamokat, hogy átfogó, az egész EU-ra kiterjedő nemi szempontú útmutatásokat fogadjanak el a menekültpolitikában.
A néppárti Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta, hogy a kölni események irányították rá a figyelmet a menekült nők sokszoros kiszolgáltatottságára. „Ott kell kezelni a helyzetet, ahol az keletkezik, és rendkívül fontos a törvények betartása és betartatása” – fogalmazott, kiemelve, hogy vannak véleménykülönbségek az EP-ben is a kérdésben. A jelentést elkészítő bizottság tagjaként a végtermékről, melyet a bizottság elfogadott, és melyről az EP is szavazni fog, azt mondta: hiába nagyon fontos kérdésekkel foglalkozik, probléma, hogy túlmerészkedik a hatáskörén, belépve más bizottságok kompetenciájába.
„Súlyos és kezelendő kérdésről van szó, mégis nemmel fogok szavazni a jelentésre, ahogy a szakbizottságban is nemmel szavaztam” – mondta Pelczné, mivel szerinte például olyan pénzügyi kötelezettségekkel járna a megfogalmazott javaslatok elfogadása, melyre nem áll rendelkezésre forrás. A menekülteknek adandó jogi segítségnyújtásról is azt mondta, a tolmácsolás ára miatt felelőtlen lenne feladatként kosztani olyan szervekre, akiknek nincs elég forrásuk. „Értem én a menekültválságot, de ötmillió fiatal munkanélküli van, az ő problémájukra legalább ugyanannyira kell koncentrálni” – fogalmazott.
A zöldpárti Meszerics Tamás kiemelte: a menekültek között a nők „hozzák” általában a gyerekeket, rájuk hárul a család összetartásának feladata. A görögországi táborok ugyanakkor egyáltalán nincsenek felkészülve akár a legegyszerűbb higiéniai feltételek betartására. Felidézte: 2009-ben szólította fel először az Európai Bizottság Görögországot, hogy a táborokban uralkodó méltatlan körülményeket számolja fel. „A problémát nem lehet folyamatosan átrugdosni a szomszédba, mert az átrugdosások egy idő után körbeérnek” – fogalmazott, kiemelve, hogy méltányos, közös megoldásra, teherelosztásra van szükség. Az a fontos, hogy a teljes menekültügyi eljárás a legutolsó szögig európai szabályozás alá essen – mondta, bár szerinte nem feltétlenül kell, hogy közös ügynökség bírálja is el a menedékkérelmeket.
Hazai fogyasztásra honfitárs, külföldi fogyasztásra menekült.
– rótta fel a befogadott ukrajnaiak körüli kérdőjeleket a magyar kormánynak a szocialista Szanyi Tibor. Kiemelte: szerinte teljesen indokolatlan az afgánok menekültként való befogadása (arra a kérdésre, hogy a tálibok jelenléte nem árnyalja-e a kérdést, úgy finomított, hogy az összkép jóval visszafogottabb, mint a szíriai). „Én azt mondom, hogy nagyjából az érkezők fele fog tudni státuszt kapni, a többiek vagy elbújnak a hatóságok elől, vagy hazamennek” – mondta a menekültáradatról.
A Willkommenskultur mögött a nagytőkét is sejti, szerinte jól jön a befektetőknek az olcsó munkaerő, amivel le tudják törni a munkabéreket. Felidézte látogatását egy észak-olaszországi sajtgyárban, ahol színesbőrű munkások (köztük menekültek) fordítgatták a sajtokat, miközben kifejtette, hogy Nyugat-Európa egyes vidékein korlátlan a munkaerőpiaci felvétel. „Mindenütt van egy-két megveszekedett hülye, az embert úgy tervezték pár ezer éve, hogy vannak mindenhol deficitesek” – fogalmazta meg, hogy ugyan a bevándorlók között is vannak bűnözők, ott is van bűnözés, ahol nincsenek menekültek.
Niedermüller Péter (szintén a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége tagja) beszámolt arról az útról, melynek során egy törökországi menekülttábort látogatott meg. Az Európai Bizottságnak szüksége van arra, hogy csökkenjen az érkezők száma, hogy kifogja a szelet a populista pártok vitorlájából, ezért van szükségük Törökországra – vázolta fel az európai háttérképet. Miközben, mint ő maga részletezte, polgárháború folyik, az emberi jogokat eltipró rezsim van hatalmon, ahol az igazságszolgáltatás messze nem független, „és akkor még nem is beszéltünk a nemi egyenlőségről” – fogalmazott. Kitért arra, hogy szükség lenne külön női terekre a táborokban, és minden nőnek a saját jogán kellene menedékjogok kapnia (nem a férje feleségeként, vagy gyerekei anyjaként).
Niedermüller elárulta, török emberi jogi szervezetek azt javasolták neki, mint EP-képviselőnek, hogy az EU nyissa meg az emberi jogi fejezeteket Törökország csatlakozási tárgyalásaiban, hátha akkor történnének előrelépések. „Óvatosnak és elővigyázatosnak kell lennünk” – fogalmazott. Kiemelte: szerinte nem igaz, hogy a menekültek elözönlik Németországot, mint mondta, egy 80 milliós országról van szó. Szerinte a legtöbb menekült haza akar menni, az integráció lehetséges, de ráfordításigényes. A nők helyzetéről azt mondta: összességében az Európai Bizottság és a Parlament is komolyan veszi a helyzetüket és pártfogolja őket.