Szlovákia veszi át júliustól az EU-s Miniszterek Tanácsának az elnökségét. Az új Dublin-rendelet az egyik olyan téma, ami végzetesen megosztja a minisztereket, Szlovákia bíróságon is támadja a menedékkérők kvóták alapján való elosztását, mégis a szlovák kormánynak kellene levezényelnie az ügy vitáját a Tanácsban.

A márciusi parlamenti választásokon a korábban is kormányzó Robert Fico pártja győzött, de nem szerzett többséget. A kormánykoalícióba bekerült Nagy József Most-Híd pártja, ők adják a környezetvédelmi minisztert; a Csáky Pált az EP-be küldő Magyar Közösség Pártja (MKP) 0,9 százalékponttal lecsúszott a parlamenti küszöbről.

A korábban Ján Slota nevével fémjelzett, azóta nélküle megújult Szlovák Nemzeti Párt (SNS), és az új szélsőjobboldalt képviselő Marián Kotleba mozgalma is bejutott a szlovák országgyűlésbe.

Ön szerint elfogadják a szlovák elnökség alatt a Dublin rendszer reformját? (Tomi)

Csáky Pál: Nem tartom valószínűnek, ugyanis ez nem az EU-elnökség problémája, hanem összeurópai ügy, amellyel kapcsolatban még nagyon sok a nyitott kérdés. Lépésről lépésre próbálnak valamilyen megoldás felé araszolni, de az Európai Bizottság egyértelműen a régi német kottából játszik, és ez nem lesz hatékony. A törökök egyre gyakrabban és egyre magabiztosabban húznak keresztbe ebben a játszmában, és ezzel a német-török megállapodást kérdőjelezik meg. Az EU-n belül az is baj, hogy több tábor nem pragmatikus megoldást keres, hanem politikai aduként használja a témát az ellentábor lejáratására.

Nagy József: A javasolt reform nekem lidércesnek tűnik. Az arrogáns 250 000 euró per fő büntetés a kötelező kvóták elutasítása esetén, és az ezzel aránytalan 6000 euró per fős költségtérítés pedig nyíltan felháborító! 

Amíg a visszatoloncolásra nem lesz elégséges politikai akarat a célországokban, sőt, politikai lépéseikkel szívóhatást váltanak ki, addig bármilyen rendszermódosítás csak egy újabb kudarca lesz az Európai Uniónak. A kötelező áttelepítés legnagyobb akadálya azonban a várható passzív ellenállás lesz. A megoldás a nem korrumpálható közös határvédelmi egységek felállítása és az ügyintézés meggyorsítása a kritikus területeken. Humanitárius és stratégiai szempontból a háborús menekülteket a hazájukhoz legközelebb, méltányos körülmények közt kell megsegíteni és ebben minden tagállamnak fel kell vállalnia a szerepét.

Szlovákiában mit gondolnak a magyar bevándorlásügyi népszavazásról? (Dávid)

Csáky Pál: Ez egyelőre nem téma Szlovákiában. A szlovák közvélemény egyébként migránsügyben elutasítóbb, mint a magyar.

Nagy József: A magyarországi népszavazást csak egy belpolitikai eszközként látjuk, amelyet egyébként a szélsőségesek használnának ki népszerűségük növelése érdekében. Ez veszélyes, mert fokozza a megosztottságot a társadalomban, és olyan ösztönös félelmet, összezárási és kizárási közhangulatot gerjeszt, amelyre az összes kisebbség könnyen ráfizethet. A befogadás és az integráció helyett az elhatárolódás rossz politika. Szlovákiában a parlament egyhangúlag elfogadta a kötelező kvóták elutasításáról szóló határozatot. Bízom benne, hogy a szlovák választópolgár megbízik a standard pártok felelős hozzáállásában anélkül, hogy azok politikai akaratukat deklaratív népszavazás kezdeményezéssel bizonygassák.

Ha lecseng a migrációs hisztéria, Ön szerint Orbán Viktor és Robert Fico megint egymás ellen fordulnak? (Péter)

Csáky Pál: Nem hiszem, szerintem akkorra Fico már nem lesz aktív politikus. Kérdéses viszont, ki lesz az utódja. Szerintem Szlovákiában két éven belül előrehozott választások lesznek.

Nagy József: Nem tartom valószínűnek, hogy ez a téma olyan gyorsan lecseng, de azt sem, hogy ettől függetlenül egy komolyabb magyar-szlovák konfliktus kialakulna. Ha tetszik, ha nem, az EU politikai integrációja tovább folytatódik és regionális szövetségek alakulnak ki a közös gazdasági érdekek, társadalmi hangulat és pozitív történelmi vonalak mentén.

Melyik ügyekben és mennyire tudtak együttműködni a magyarországi EP-képviselőkkel? (Bandi)

Csáky Pál: A Fidesz képviselőivel jól együtt tudok működni, a többiekkel a kapcsolatom nem rendszeres.

Nagy József: A Híd párt az EPP pártcsalád tagja, így természetesen partnerünk a Fidesz (lenne). Ennek egyes értékpolitikai nézetkülönbségeken felül a legnagyobb akadálya, hogy a Fidesz csakis etnikai alapon szerveződő magyar pártokkal tartja a kapcsolatot, a Híd pedig egy polgári párt és a választóink „csak” 70 százaléka magyar, a többi szlovák, de támogatnak bennünket a roma és ruszin választók is. A Jobbik képviselői kivételével minden frakcióból, a nemzeti kisebbségek védelmében, valamint a szakpolitikai kérdésekben nincs akadálya az együttműködésünknek.

Hogyan értelmezik a szlovákiai parlamenti választások eredményét? Egy esetleges előrehozott választásokon az MKP kész lett volna szövetségre lépni a Híddal. Tényleg kész a Híd és az MKP összefogni, ahogy arról a választások után beszélt Berényi és Bugár? Az idei Via Novás Martfestet már közösen tartják? (Dani)

Csáky Pál: Az MKP most egy irányvesztett csapat benyomását kelti, a Most-Híd pedig teljesen korrumpálódott. Másfél nap alatt lefeküdni Ficónak és a nacionalista Szlovák Nemzeti Pártnak a politikai prostitúció csúcsa. Aki két nappal a kormányalakítás előtt egy ilyen lehetőséget felhozott, azt a Most-Híd vezetése a legkeményebb kritikával illette. S ők alulmúlták a legpesszimistább elképzeléseket is, teljességgel hiteltelenné váltak. Az MKP is a saját hitelének teljes elvesztését kockáztatja a velük való együttműködéssel.

Nagy József: Ha körülnézünk Európában, végződhettek volna rosszabbul is a választások. Az együttműködési tárgyalásokra való meghívást az MKP előbb elfogadta, majd visszautasította. Nálunk a nyitottság változatlan, és a magyar érdekeket is kiemelten szem előtt tartjuk, még ha ezt az anyaországban a média teljesen mellőzi és kendőzi is.

Sikerült egy stabil és kiszámítható, jobb-, közép-, baloldali mérsékelt reformkormányt felállítanunk, ezért az előrehozott választások kérdése tárgytalanná vált. Biztosan többet tehetünk a választóink, és így a szlovákiai magyarság érdekében, mintha ellenzékben maradtunk volna. 

Marián Kotleba és pártja előretörése felülírja az egymással szembeni konfliktust? Kotleba sikere mennyiben fenyegeti a felvidéki magyarságot? (Szabi)

Csáky Pál: Annyiban, hogy hátulról támadja a jelenlegi kormánykoalíciót, és ezáltal szűkíti annak mozgásterét. A szlovákiai magyarság számára azonban a jelenlegi kormánykoalíció nagyobb veszély, mint Kotleba, ugyanis ez belülről marja szét a kisebbségi magyar társadalmat. Kotlebának nincs hatalma országos szinten, a magyarellenes Smernek és a Szlovák Nemzeti Pártnak van. Ez utóbbi adja az oktatási minisztert is.

Nagy József: Ez az MKP júniusban megválasztandó új vezetésétől függ leginkább. Ha a politizálásuk hangsúlya a többségi nemzettel való konfliktuskeresésen alapul majd, akkor nehéz lesz az együttműködés, hiszen a mi pártunk egyharmada szlovák. Ha elfogadják, hogy a mi stratégiánk az, hogy nem fordítunk hátat senkinek, és azokat a magyarokat is felvállaljuk, akik vegyes házasságban élnek vagy abban születtek, akiket szüleik szlovák iskolába járattak, de azért még nem szeretnének lemondani a gyökereikről, vagy csak egyszerűen dél-szlovákiai lakosok bármilyen nemzetiségből.

Mi idén a legfontosabb célkitűzése az Európai Parlamentben? (Orsi)

Csáky Pál: Tisztességgel képviselni a felvidéki magyarok érdekeit. Ennek érdekében több konkrét akciót is szervezek, amelyekről szívesen beszámolok majd.

Nagy József: Én készítem idén az alapjogok helyzetéről szóló jelentést az Európai Unióban. A legfontosabb témák a menekült krízis emberjogi összefüggései lesznek, nem mellőzve a jogok mellett a kötelezettségek betartását sem. Szeretnék hivatkozási alapot teremteni egy kötelező, minimum jogi keret elfogadására az európai uniós őshonos nemzeti kisebbségeknek. A gyermekjogokra, a fogyatékkal élők helyzetére összpontosítunk, és bevisszük a jelentésbe a nők és az LGBTI személyek jogainak állását, a faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet, valamint a roma integráció kérdését is.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !